Emlékhelyek a Felvidéken

A feketenyéki kálváriát 1994-ben szentelték fel.

A plébániai alapítólevelekben egyek közt olvashatunk arról, hogy Lipthay Julianna, a neves szécsénkei család tagja az 1797. aug. 12-én kelt végrendeletében 50 forintot hagyott a szécsénkei kálváriának rendben tartására. A második világháború után… bozót nőtte be. Néhány éve az önkormányzat támogatásával kitisztították a három kereszt környékét, s a faluból elszármazott Deák László vállalkozó felújította Krisztus...

Kálvária főkeresztje – az alaposzlop és a kereszt barokk stílusban készült. A korpusz a kereszt anyagából, homokkőből készült.

Az egykori Nemesszeg és Tejed városrészek között, pontosabban a Nemesszeg végén álló egykori „Kálvária-hegy”, Kálvária-domb keletkezésének történetéről keveset tudunk. Az azonban bizonyos, hogy már az 1700-as években állt a 7 m magas, 12 m átmérőjű csonka kúp alakú, emberi erővel emelt magaslat. Hogy voltak-e, s ha igen, milyen stációi (tizennégy darabból, Jézus keresztútját ábrázoló, kép-...

A barokk-klasszicista stílusú szoborcsoportot 1760-ban emelték. Alkotója Georgius Alt, a pestisjárvány emlékére készítette. A kerítés pilléreire Szent János evangélista és Szűz Mária szobrát helyezték.

A templommal szemben, a plébánia előtt terméskő alapokon áll a három, egyenes szárvégű fakereszt, azaz a Kálvária-keresztek. (A Kálvária stációnak kiépítése a templomhoz vezető út két oldalán nemrégiben történt Dobos atya kezdeményezésére.) Az öreg Urbán pap apja készítette, illetve Krisztus keresztjét felújította. Ez a kereszt először a Házasi temetőben állt, mint központi kereszt. Utána, a...

Kálvin János, genfi reformátor születésének 500. évében állíttatták a magyar reformátusok.

Pásztor László ipolybéli születésű orvos kezdeményezésére testvéreivel közösen édesapjuk emlékére egy fából faragott Kálvin-szobrot adományoztak az ipolybéli gyülekezetnek, melyet Nagy Géza által vezetett művésztelepen Csicsón készítette Steinbach Sándor veszprémi fafaragó. A szobrot az ipolybéli református templom udvarán állították föl ünnepi istentisztelet és szoboravató ünnepség keretében. A szobornál Lévai Attila dékán Kálvin jelentőségéről beszélt, valamint Nagy...

A Czibulka Rezső építész által tervezett lévai Kálvin udvar alapkövét 1908. október 31- én ünnepi keretek közt helyezték el. Az épület a lévai református hitközösség 250 000 aranykoronás költségén a következő évben már el is készült. Az előző rendszerben államosították az épületet, de a rendszerváltozásnak köszönhetően 1991-ben visszakapta az egyházközség. Az épület tetőzete 1997-ben, 2001-ben...

Selmecbányán a legnagyobb építészeti komplexumnak az ún. Kammerhof – Kamarapalota számított. Megalapítását annak köszönhette, hogy a Bányászkamara székhelye a 16. század felében Besztercebányáról Selmecbányára költözött. A Kamarahivatal ellenőrizte az ércek kitermelését és az arannyal, ezüsttel való kereskedést. Feladata volt az ún. urbura, a kibányászott ércekből kiszámolt bányaadó beszedése. A Habsburgok központosítási törekvései segítettek hozzá a...

Kámory (Kurp) Sámuel, ág. ev. líceumi tanár, orientalista és bibliafordító, szül. Bakabányán, 1830-ban. Tanult Selmeczbányán, teológiát végzett Pozsonyban, a hol később két évig segédtanárként működött. Ez idő alatt főleg a görög és latin nyelvvel foglalkozott. 1853-ban külföldre ment és Halléban, majd Göttingában gyarapította teológiai és nyelvészeti ismereteit. A leghíresebb orientalistákat hallgatta és a héberen kivül...

A Mária Terézia út „legnevezetesebb történeti épülete az egykor gr. Szapéry-, aztán Kämper-, majd utóbb Scharfeneck-féle, szép címerrel díszített ház, mely ma „Arany korona” néven ismeretes. Az 1623. évi számadókönyv szerint e ház várszerűleg volt árokkal, felvonó híddal (dobogóval) ellátva. Ebben a házban tartotta a XVII. század kezdetén (1606) a Pozsonyban ujon alakult s Reis...

Kandó Kálmán (a vasútvillamosítás atyja) 1898. szeptember 11-én Rozsnyón eljegyezte, majd 1899. február 2-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 11 évvel fiatalabb Posch Ilona Mária Petronellát (1880-1913), Posch Gyula (1851-1923) és Horváth Ilona lányát, egy régi és már régen Rozsnyóra származott Zólyom megyei nemesi család sarját. Kandó maga is régi nemesi családból származott,...

Az emlékkeresztet Isten dicsőségére emeltette Kanicska Kálmán és neje szül. Danczi Anna,  1925-ben.

A falu északi részén, a Haraszti felé vezető főút mentén (jobb és baloldalán) látható egy-egy kápolnácska. A bal oldali képoszlopot Cseri Vince készíttette. Ez valamivel kisebb; üvegezett ovális vasajtaja mögött egy korpuszos vasfeszület áll. Egykor a Fájdalmas Szív szobra volt benne.

1936-ban építtette Németh Antal és felesége Csémy Karolina a temetőben található kápolnát, egyidőben a nagykereszttel. A munkálatokat Tóth Vilmos kőműves mester felügyelete alatt Szitás József kivitelezte. A kápolnát 1937. november 2-án szentelték fel, melynek tornyán keresztet helyeztek el. Hosszú ideig ravatalozóként működött.

A kiskápolna közadakozásból, az önkormányzat szervezésében a közelmúltban lett felújítva.

KARÁTSONY IMRE (Réte, 1928. június 24.  – Pozsony, 1985. április 3.), zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett, iskolai tanulmányait Szencen, Komáromban, Érsekújvárban és Pozsonyban végezte. A hároméves karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte. 1951-ben Bátorkeszire került a magyar tannyelvű alapiskolába. Felső tagozatos tanulókból alapította meg az első éneklő csoportját, amely harmonikakísérettel egyszólamú népdalcsokrokat énekelt. Aktívan 1958-tól...

Ns. Karátsony János 24, öccse ns. Karátsony Imre 22 évesen áldozta életét a magyar hazáért az első nagy háborúban.