Emlékhelyek a Felvidéken

1942. március 16-án Budapesten született, majd 1944-ben az ostrom elől családja visszatért az akkor Magyarországhoz tartozó Nagymegyerre. A Pozsonyi Pedagógiai Szakközépiskolában érettségizett. 1967 és 1973 között a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya volt. 1968-tól a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ művészeti osztályának vezetője volt. 1987 és 2002 között a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ igazgatója volt. Dunaszerdahelyen 1973-ban egyik...

Élete: Magyar fizikus, szül. Szimőn 1800. jan. 11., megh. Győrött 1895. dec. 13. Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Pannonhalmán 1817-ben belépett a Szent Benedek-rendbe. Győrött a gimnáziumban, majd a bencés líceumban tanított. Tanári pályáját 1831-től kezdve Pozsonyban folytatta, majd 1840-ben elfoglalta a pesti egyetem fizika tanszékét, és itt dolgozott 38 éven át. Már 1850-ben...

Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy József (Rimaszombat, 1849. október 9. – Lontó, 1901. február 12.) statisztikus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1888), majd rendes (1893) tagja. 1892–1901 között az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal igazgatója volt, számos vonatkozásban korszerűsítette a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás módszertanát, megvetette a magyarországi szociális és gazdaságstatisztika alapjait. Szülőhelyén kívül több...

Jekelfalusi és margitfalvi Jekelfalussy Lajos (Szacsúr, 1848. október 1. – Budapest, 1911. július 22.) magyar katonatiszt, honvédelmi miniszter a második Wekerle-kormányban. 1848. október 1-jén a zemplén vármegyei Szacsúr községben született. Édesapja jekel- és margitfalvi Jekelfalussy Sándor (1823-1882), édesanyja, gróf tolnai Festetics Kamilla (1825-1903) volt. Apai nagyapja, Jekelfalussy József (1766 – 1826) császári és királyi kamarás...

Jeszenszky Sándor Jeszenszky István közbirtokos, gazdálkodó és Pratser Teréz fia, Jeszenszky Zsigmond (sírja Csejtén található) ’48-as honvéd százados öccse. Galgóc született 1825-ben. Felsőzéllén keresztelték okt. 16. (evang.). Felesége szulyói és karomi Szulyovszky Franciska, meghalt Vágújhelyen 1905-ben. 1848. dec.1. Nyitrán beáll a 16. honvédzászlóaljhoz. 1849. márc.16-án őrmester. 1849. júl. (1.)- hadnagy alakulata kikülönített 6. századánál, a...

„Újvároska, Nyitra m. 1819. dec. 1. J. István földbirtokos és Pratser Teréz fia. Magyar, evang. A magyaróvári gazdasági akadémián végez. Gazdasági gyakornok. Nőtlen. (1852- felesége Zelenay Mária, meghalt Csejte, 1900.) 1848 októberében beáll az Érsekújváron alakuló 16. honvédzászlóaljhoz. 1849. febr. (16.) – hadnagy, márc. (16.) – főhadnagy, zászlóaljával Nagyvárad helyőrségét adja. Máj. 19 (1.) –...

„A prépostság átellenében van a királyi jogakadémia főépülete, melynek déli szárnya a Székesegyház-térre ér ki. Eredetileg ennek az épületnek a helyén állott a pozsonyi prépost Ave et Salve néven jelölt háza, mely fele részben az elemi iskolamesternek szolgált szállásul. Mellette a káptalani őrkanonok háza állott s azontúl a Sz. Miklósról nevezett egyházjavadalmas ház. Ezen házakat...

Dunahidas gótikus Jézus Szíve temploma a 15. században épült, a 16. század második felében, majd 1910-ben átépítették. Korabeli freskói és 14. századi kő keresztelő medencéje van.

Isten itteni házának építéséhez csak 1923-ban fogtak hozzá Haller Kálmán lukanényei esperesplébános kezdeményezésére. A hívek addig a szomszédos Leszenye Kisasszony-templomát látogatták. Az 1923. április 29-i jegyzőkönyvben ismét olvashatjuk a telekadományozásról: „Körjegyző előadja, hogy a lakosság 15-20 lélek kivételével mind római kath. vallású, a miután a hitfelekezet azonos a politikai községgel, s miután a községben templom...

A szobor a II. világháború maradványa a Dunaőrsi temetőből. A templom udvarában áll.  

A fából faragott, embernagyságnál nagyobb Krisztus kitárt, áldásra emelt karokkal tekint le a falura. A hívek rendszeresen zarándokolnak ki, tábortüzeket is szoktak előtte gyújtani.

 A templom külső falán a bejárat mellett a keresztre feszített Jézus látható. 

Építette a helybéli Matthew Höllrigl építőmester, aki öt évvel később a Mirbach-palota kivitelezésében is részt vett. A sajátos hangulatú negyed a karakterét a Új híd építése során, az 1960-as években veszítette el, amikor a környező történelmi városrészt lebontották. A kevés megmenekült épület egyike a Várhegyre felkanyarodó utcák elején álló Jó Pásztor háza. A négyszintes palotácskát...

A pozsonyi születésű híres zeneszerző, Johann Nepomuk Hummel (1778-1837) szobrának felállítását a városban működő szabadkőműves páholy, a Hallgatagság (Zur Verschwiegenheit) kezdeményezte 1878-ban, a zeneszerző születésnek századik évfordulójára rendezett ünnepségek alkalmából. J. N. Hummel maga is szabadkőműves volt, a Weimarban működő Amália páholy tagja. A szoborállítással kapcsolatos szervezési teendőket a Hallgatagság páholy tagja, Pozsony város levéltárosa,...

Csallóköznyék körjegyzőjének és családjának a sírja.

Jókai Lajos 1819-ben született Komáromban, felesége Szabó Eszter volt. Tanulmányait Neszmélyen, Komáromban, majd Pápán folytatta. 1847-től Nagyszecsén segédlelkész, majd 1850-től rendes lelkész lett. 1857-től 1902-ig Kisölveden szolgált.

1856-ban Ógyallán született Feszty Árpád festőművész, Jókai Mór veje. Ógyallai lakosok voltak az író anyai nagyszülei is, akiknél Jókai gyermekkorában szívesen időzött. Ennek köszönhető, hogy 2004-ben, halálának 100. évfordulóján szobrot állítottak emlékének a Szent László római katolikus templom melletti parkban, melyet Darázs Rozália Ógyallán élő szobrásznő készített. Az eredeti 1718-ban épült barokk templom az 1911-es...

Jóka és környéke zsidóságának temetője. Mára már csupán hírmondója az egykori közösségnek…