Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
4073 bejegyzés

I. (Nagy) Lajos halálozási helye (épület, építmény) (Nagyszombat [Trnava])

I. (Nagy) Lajos I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az „Erdély hercege” címet. Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására...

I. és II. világháborús emlékmű Kismácsédon (szobor, emlékmű, emléktábla) (Kismácséd [Malá Mača])

A XX. század nagy háborúiban elesett kismácsédiak emlékműve a község központjában található Hősök terén található.

I. Szent István szobor (szobor, emlékmű, emléktábla) (Tardoskedd [Tvrdošovce])

2001-ben avatták fel Tardoskedden I. Szent István 5/4-es nagyságú egészalakos bronzszobrát, amely a Budapest, XVI. ker. Önkormányzat parkjában álló emlékműnek  is a főalakja.

I. világháborús emlékmű (tájház, kézművesház) (Pozsony [Bratislava])

A Zergehegy alján, a Koliba Film-stúdió bejáratához közel található az a Mária-kápolna, melyet a 13. honvéd őrszolgálatos pótszázad állíttatott az I. világháború emlékére. Ebben a században szolgált Rigele Alajos szobrász is, aki Pastinszky Mihály szobrásszal közösen alkották ezt az emlékhelyet. A magyar honvédek a kápolna szobrocskájául Szűz Mária Kis-Jézust kezében tartó szoborkompozícióját rendelte meg az...

I. világháborús emléktábla a református templomban (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csicsó [Číčov])

Az első világháború áldozatainak külön-külön emléktáblát állítottak a háború után a katolikusok – rózsaszín márványból, templomuk kőkerítésének külső oldalán – és a reformátusok – vörös márványból, templomukban, a szószékkel szemben.

Ibos István és Zsámbok Piros, nagybalogi hagyományőrzők síremléke (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vámosbalog, Nagybalog [Veľký Blh])

Vitéz Ibos István Kopasz és felesége, született Zsámbok Piros a népdalgyűjtők és népi hagyományok gyűjtőinek segítői és kincsestárai voltak. Balogon gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán is. Az Ibos Istvántól begyűjtött anyagok egy része Budapestre a Néprajzi Múzeumba kerültek. Ág Tibor is gyűjtött náluk.

id. Endreffy János evangélikus lelkész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Felsőszeli [Horné Saliby])

Id. Endreffy János 1848. február 9-én született Mezőberényben. Pozsonyban végezte el az evangélikus teológiai akadémiát, majd 1870-ben, egy évig a Jénai egyetemen tanult. Szolgálati helyei: Békéscsabán tanítóként, majd Tótkomlós, Pilis, Csomád, Fót, Domony. 1888.február 1-én Felsőszelibe jött lelkésznek. Felesége a bártfai születésű Tepliczky Anna. Gyermekeik: 1889: Eugénia és Erzsébet, 1890: Vilma, 1891: János Id. Endreffy...

id. kisjeszeni Jeszenszky Pál sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Igló [Spišská Nová Ves])

Jeszenszky Pál (nagy-jeszeni), ágost. ev. lelkész és főgymnasiumi tanár, szül. 1831-ben Losonczon; előbb Gömör-Panyiton segédlelkész volt; 1866. decz. 23. az egyházi gyülekezet iglói segédlelkésznek választotta s 1867. jan. 17. átvette hivatalát és egyszersmind 1869-től tanár volt az iglói ev. főgymnasiumban, hol a görög és latin nyelvet és vallást tanította. Később főigazgatói tollnok Pozsonyban. 1921- ben...

Id. Pál Dénes, a hadifoglyok nagybalogi költőjének síremléke (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Vámosbalog, Nagybalog [Veľký Blh])

Id. Pál Dénes 1911-ben született Alsóbalogon. A tanulmányait Balogon, a református iskolában végezte. Tanítói közül kiemelkedett Koós István, aki sokoldalú tudással rendelkezett, de erre sose volt büszke. A másik nevezetes tanító Gál István volt, aki minden gyereket megtanított fát ültetni, fát oltani és zöldséget termeszteni. Pál Dénes egyszerű parasztember volt, aki megjárta a Don-kanyart és...

id. Pósa Apollónia síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Apollónia síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...

Id. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...

id. Pósa Béla síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Béla síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...

id. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, id. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...

ifj. bellusi Baross Jusztin I. világháborús hős nyughelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Trencsén [Trenčín])

ifj. bellusi Baross Jusztin az első világégés folyamán szerzett sebesülésének következményeként hunyt el 23 éves korában.

ifj. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, ifj. Pósa Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...

ifj. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, ifj. Pósa Géza síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak...

Iglói evangélikus templom (épület, építmény) (Igló [Spišská Nová Ves])

Az 1790-1796 között klasszikus stílusban épült, kereszt alaprajzú evangélikus templom egy ún. tolerancia templom − II. József türelmi rendeletével újra engedélyezte a nem katolikusok szabad vallásgyakorlatát, így azok saját torony és harang nélküli templomokat építhettek. A templom belsejét Johann Jakob Stunder koppenhágai festő 1797-ből származó alkotása díszíti, mely egy az Olajfák hegyén imádkozó Krisztust ábrázoló...

Iglói Immaculata (Szeplőtelen fogantatás) oszlop (szakrális kisemlék) (Igló [Spišská Nová Ves])

Az oszlop a Szeplőtelen Szűz Mária szobrával, az Immaculatával egy műemlék, amely 1724 óta áll a város szívében, a plébániatemplom előtt. Az iglói Szentháromság-oszlop az egykori lengyel polgármester, Lubomirski Konstantin Teodor támogatásával épült. A gróf az ún. lengyel zálog idején más szepességi városokban is állíttatott hasonló oszlopot, melyek közül a legrégebbi az iglói. Az Immaculatát...

Iglói Provinciális (Tartományi) ház (épület, építmény) (Igló [Spišská Nová Ves])

Az Árpád-kori eredetű település ma a Szepesség egyik legnagyobb városa. Számos más szepességi várossal együtt még Zsigmond király zálogosította el Lengyelországnak az 1400-as évek elején. Mikor Mária Terézia királynő e területeket ismét Magyarországhoz csatolta, a szász/cipszer terület központjául Iglót jelölte ki. 1777-78-tól 1876-ig (a szász önkormányzat megszűntéig) itt működött a szepesi szász városok önkormányzata, itt...

Iglói Színház és Vigadó (épület, építmény) (Igló [Spišská Nová Ves])

Az eklektikus-szecesszió jegyeit mutató épület eredetileg állandó magyar színháznak épült Gerstner Kálmán (Pest, 1850. október 9. – Budapest, 1927. augusztus 25.) tervei szerint, de Trianon után ezt az intézményt is az új hatalom vette át. Az épületet 1899–1902 között emelték. Gerster Kálmán építész úgy tervezte az épületet, hogy a színházon kívül egy szállodának, koncertteremnek és...

Iglói Szűz Mária Mennybevétele templom (épület, építmény) (Igló [Spišská Nová Ves])

A templomot 1380-ban kezdték építeni gótikus stílusban egy korábbi 13. századi templom helyén, kapuzata különösen szép munka. 1435-ben a tűzvész, 1441-ben a földrengés után kellett átépíteni. 1742-ben és 1772-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1849-ben leágyúzták, ezért az 1870-es években újjá kellett építeni, ehhez a terveket Steindl Imre készítette. A torony 87 m magasságával a...

Iglói Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása templom (épület, építmény) (Igló [Spišská Nová Ves])

A templom a város központjában a Lőcsei utca sorházai között található, melyhez a térről a Provinciális ház Lőcsei kapuja vezet. A templom valószínűleg a 14. században épült, eredetileg kápolnaként használták a városi kórház mellett. Leginkább a szlovák nyelvű lakosságot szolgálta, így a köznyelvben is szlovák templomnak nevezik. A templom berendezése barokk stílusú, főoltára 1751-1752-ből származik,...

Iglói Városháza (épület, építmény) (Igló [Spišská Nová Ves])

Igló a középkori városháza (ma Provinciális ház) eladása után új városházát építtetett. Az eladásból befolyt pénzből (9 000 magyar arany) fedezték a mai városháza építését, ill. a város is támogatást nyújtott. Az építkezés költsége összesen 11 569 aranyba és 51 fillérbe került. Az 1777-1779 között klasszicista stílusban épült háromszintes épület a főtér közepén található. Az...

Igó Aladár szoborpark (más) (Hanva [Chanava])

január 18, 2019
Igó Aladárt mindenki ismerte Gömörben, de talán Gömörön túl is. Nagyon sokan megfordultak nála, s élvezték ízes palóc tájszólását. A legszebb magyar népi hagyományokat ápoló művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést 2004. augusztus 20-a alkalmából kapta meg a Magyar Köztársaság elnökétől. Mádl Ferenc személyesen is meglátogatta őt hanvai otthonában. Gyönyörűen megfestette a...

Igó Sándor családi sírboltja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Hanva [Chanava])

A Nemes Igó család címerleveles nemes család, melynek fészke Hanva, ahol a XVII. század elején a Hanvai Sándor családnak voltak jobbágyai. Megváltván magukat a jobbágyi terhek alól 1628. november 22-én / nemességet nyertek. A család nemességét Igó Benedek és Albert testvérek, továbbá Igó István és János / szerezték. Címerük: kékben zöld alapon természetes színű leopárd...

II. András szobor (szobor, emlékmű, emléktábla) (Nagykapos [Veľké Kapušany])

II. András faragott kőszobrát annak tiszteletére állították, hogy a város 2014-ben ünnepelte első írásos említésének 800. évfordulóját. Ferencz György nagykaposi szobrász imregi andezit kőből faragta a részben közadakozásból készült mellszobrot, amely az életnagyság 1,25-szöröse.

II. Koháry István domborműve a Füleki Vármúzeumban (szobor, emlékmű, emléktábla) (Fülek [Fiľakovo])

2017 májusában, a Vármúzeum 10 éves fennállásának alkalmából került sor Túri Török Tibor II. Koháry Istvánnak emléket állító domborművének bemutatására. Az alkalmon megjelent keszthelyi szobrász alkotását a Füleki Vármúzeumnak ajándékozta, ami a Bebek toronyban tekinthető meg. II. Koháry István 1649. március 11-én született és 1731. március 29-én hunyt el. Költőként, tábornagyként, országbíróként és az utolsó...

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pelsőc [Plešivec])

II. Rákóczi Ferenc fejedelem Pelsőc egykori földesura emlékére, szabadságharcának 300. évfordulóján állíttatta a  Pro Pátria Pelsőciensis polgári társulás, 2003-ban.
1 53 54 55 56 57 136