Emlékhelyek a Felvidéken

Az evangélikus vallású Hajts Lajos, (1835–1911) a gróf Csáky-uradalmak főkönyvelője volt. Felesége Weiss Emília. Gyermekei közül a maguk szakterületén Lajos és Béla tettek szert országos ismertségre: Idősebb fia, ifj. Hajts Lajos térképész, honvéd tábornok 1866. október 27-én született Iglón (meghalt: 1933. december 1. Budapest, temetés: 1933. december 4. Budapest: temetési hely: Rákoskeresztúr). Elemi iskoláit Iglón...

A kamocsai református templom főbejáratának jobb és bal oldalán két emléktáblát találunk. A baloldalon lévő emléktáblát a kamocsai református gyülekezet készíttette, Isten iránti hálából, hogy temploma 1993-95 között megújulhatott.

Hamar István lelkipásztor 1948-ban érkezett a faluba. 1948-tól 1973-g szolgált Kisújfalun. Az egyház számára egy nagyon nehéz időszakban, igazi lelkipásztorként állt helyt a gyülekezetében. Ennek köszönhetően kerülhetett sor a templom és a parókia teljes külső és belső felújítására. Neki köszönhetően az állami szervek részére kötelezően beszolgáltatandó anyakönyvek másolata megtalálható ma is a parókián. Áldásos munkájára...

Földbirtokos család, a Tornallyay család mellett az egyik legjelentősebb családja volt a városnak. A város egyik egyik kastélya (jelenleg gyerekotthon) volt az övék.

A környék egyik legszebb fekvésű, értékes épületegyüttessel bíró falu központjában áll a református lelkészlak, melyet Tompa Mihály szellemi kisugárzása tesz ezrek számára vonzóvá. Az épület magvát a régi lelkészlak képezi, amelynek építési ideje ismeretlen. A jelenlegi parókiát a Hanva-Lénártfalva-Csíz hármas-gyülekezet hajdani tagjai Tompa Mihálynak építették ilyenné amilyen. A református templom közelében felépült, „L” alaprajzú, földszintes,...

Balonyban a Fő út mellett található épületben működött a két világháború között a Hanza szövetkezet egyik boltja. A szövetkezetet 1925-ben alapították és a két világháború között a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyik legsikeresebb vállalkozása volt. Az épületben ma vendéglő működik.

A falu feletti dombon, a temető szomszédságában található a kő harangláb. A 19. század közepén emelték. Teteje pléh, mint a rajtaálló kereszt. 1993-ig voltak benne harangok: „kisharang” és „nagyharang”, ezek most a szomszédos római katolikus templomban vannak. 1992-ben renoválta a községi önkormányzat. Id. Ádám János elbeszélése alapján, 2013. október 4-én.

Az 1923-ban épített falazott négyzet alapú építmény az évek folyamán megdőlt 12 fokot dél irányába. 2012-ben felújították.

Az Ipoly felé terjeszkedő falurész közelében, a főút mellett áll a toronyszerű, kőből épült harangláb. Ez hasonló klasszicista építmény, mint az ipolyszécsénykei. Alsó szintjén van a bejárati ajtó, a felsőn pedig egy-egy félköríves ablak. A csúcsíves, kereszttel díszített bádogtorony alatt téglalap alakú hangvető nyílások látható, a sarkakat pedig keskeny fasávok díszítik. A hagyomány szerint e...

Az 1780-as években már építhettek Bagotán haranglábat. (Erdélyi é.n., 4) Ha halott volt, kb. az 1970-es évekig, óránként, kétóránként harangoztak, „csendítettek” a kis haranggal (amikor a sírhoz vonultak, „kisharangozás”). Istentiszteletek napján is harangoztak.

A szécsénykei templom kissé távolabb épült a mai falutól. Ezért is indokolt volt, hogy a településhez közelebb, nem messzire a plébániához egy haranglábat építsenek. Klasszicista stílust idéző, népi építészeti alkotás a főút mellett áll, ma már házakkal körülvéve. Az építményt műemlékként jegyzik. A harangláb kőből készült csúcsíves, piros bádogtetős tornya alatt egy-egy félköríves hangvető ablakkal....

Az Isten dicsőségére 1912-ben épített a település haranglábat.

A Balog menti falu névadója a Goroni családbeli Dúl, akit 1378-ban említenek. A Kisfaludy család birtokolta. Zsíp társegyháza volt. Temploma nincs. A harangláb négyszögletes, vasszerkezetre erősített palaborítás, négyszögletes gúla tetején gyűrűs gomb. Belsejében 2 harang van. Az egyik bronz, füles fakoronás harang. Hat egyszerű füle van. Nehezen hozzáférhető helyen van, csak néhány szó, mondattöredék olvasható....

A település biztos tájékozódási pontja a késő középkori harangláb, mely az eredeti falu keleti szélén állott, az akkori legmagasabb helyen. Ma már a házak között találjuk. 1892-ben újították fel. A megholt kiharangozásakor katolikus hívő esetében a kisharanggal kezdtek harangozni, amelyhez kb. egy perc múlva csatlakozott a nagyharang. Evangélikus és református halott esetében fordítva történt, így...

Harangláb lélekharanggal Vágán A vágai temető lélekharangját 1949-ben Andrásfay Ödön vágai plébános készíttette a nagyszombati Fischer testvérek harangöntő műhelyében. A szocializmusban nem használták. A harangláb és a lélekharang 1990. év őszén lett felszentelve. A kézi húzású lélekharangnak az a faladata, hogy a ravatalozótól a sírig kísérje hangjával utolsó földi útjára az elhunytat. A lélekharang alsó...

A harangláb 1923-ban épült, magas, sudár épület, négyszögletes alapon, alacsony sátortetővel. Sarkait falsávok képezik égetett téglából, a három szintet két övpárkány választja el egymástól. A harangtorony felső részének mindegyik oldalán félköríves hangnyílások vannak, keretelésben. Az alsó részben szoborfülke van Pieta-plasztikával, fölötte az Úr színeváltozásának domborműve, oldalain Mózes és Illés alakjaival. A márványdombormű Mária Terézia Fadrusz-féle...

A Haraszti úti kereszt a falu északi részén áll. Még az 1800-as évek végén állított ott feszületet Cseri István. A régi helyén áll a mai háromkaréjos szárvégű barna fakereszt a fehér vaskorpusszal. Krisztus fejét az ég felé fordítja, testén kék ágyéktakaró van. A keresztfát adatközlőm, Cseri Béláné (1931) apósa faragta.