Emlékhelyek a Felvidéken

A temető ezen részébe csak a Balyo család temetkezett, akik ezt a részt saját termőföldjükből különítették el temetkezés céljára.

Balony községben már 1830-ban működött iskola.A Fő utcán lévő épületben nyitották meg  1949/50-es évben a magyar  tannyelvű oktatást lehetővé tevő nemzeti iskolát.Táblája  a 20 század  ötvenes éveiből az épület külső falán ma is látható. A községben az iskola az 1970-es évek körzetesítésekor megszünt.

A fő tér Nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben álló, két emeletes barokk palota. Az öt tengelyes, igen hangsúlyos pilaszterekkel tagolt homlokzat legdíszesebb eleme a két oldalon kőből faragott, barokk szobrok által tartott oszlopfőkkel ékesített, kőkeretes főkapu, mely fölött az első emeleten ívelt, kő korlátos erkélyt találunk. A főhomlokzat ablakait erősen plasztikus párkányok és vakolt keretek...

Kelecsényi család Nyitra vármegyéből származik. Első ismert őse K. Tamás 1367-ben királyi ember. A családi leszármazás az 1585-ben élt Mátyástól vihető le. Idővel átszármazott Trencsén, Pozsony és Bars vármegyékbe. Tagjai közül Zsigmond (1768-1816) trencséni főszolgabiró; fia Gáspár, (1787 † 1858), ennek fia Rafael (sz. 1825) 1847-ben Nyitra vármegye tiszteletbeli aljegyzője, Bessén, Nagy- és Kis-Fajkürtön, Baracskán,...

A templom a 19. század elején épült klasszicista stílusban, 1908-ban átépítették.

„Az Óvárosnak e szépen arányolt tere, melynek közepén az 1896-ban ültetett, a második évezred politikai sikereinek arányos reményével bíztató milleniumi fa virul…” olvashatjuk Oltvay Tivadar tollából. A 18. század végén az eredetileg nem túlságosan vonzó tér kezdett átalakulni Pozsony egyik legszebb terévé. A déli oldalán Batthyány József hercegprímás felépíttette fényűző palotáját (1781, Heffele Menyhért), mely...

A benefai Bacsák családnak már a XVII. században fontos szerepe volt Pozsony vármegyében. Ebből a családból az 1755. évben készült nemesi összeírásban már említik József és János nevét. János alispán volt Pozsony vármegyében (1764), majd a magyar királyi helytartóságnál tanácsos (1787). József szintén tanácsos volt (1770). A Bacsák-család a múlt század első évtizedeitől jelentős birtokkal...

A templom falán 2012. szeptember 29-én emléktáblát helyeztek el a Beneš-dekrétumok által meghurcolt martosi magyarság emlékére. Az emléktáblán a Bírák könyvének 11,7 b verse olvasható: „Hiszen ti gyűlöltetek engem és kiűztetek apám házából”.

A családi sírboltot, Bittó István miniszterelnök  sírhelyét a Pro Patria Honismereti Szövetség, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatásával újították fel 2003-ban. Születésének 190. évfordulója alkalmából, 2012-ben emléktáblát avattak. Sárosfai és nádasdi Bittó István (Sárosfa, 1822. május 3. – Budapest, Terézváros, 1903. március 7.) magyar politikus, miniszterelnök, valóságos belső titkos tanácsos, főrendiházi tag. Élete:...

A Bodrogközi Gazdasági Vasút indításának 100. évfordulójáról előadással és emléktábla avatással emlékeztek meg 2013. augusztus 2-án Királyhelmecen 15 órától. Az eseményen Parragh Péter nyugalmazott MÁV-szakfőintéző „A Bodrogközi Gazdasági Vasút története” című tartott előadást a Mailáth József  Regionális Múzeumban. 1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút által épített Cigánd-Királyhelmec közti pályát, melyet hamarosan Sárospatakig hosszabbítottak, majd...

A templomtól nem messze található, százéves kálvária felállítását Kirchknopf Ferenc plébános kezdeményezte. 1907. május 5-én szentelték fel. A kálváriadombot a hívek csinálták, a három kereszthez a fát Kneiff János bősi földbirtokos (gyúri lakos) adta. A kereszteket maga Kirchknopf plébános festette, míg a három horganybádogra a képeket Nagy Edit (Nagy Ignác varjasi földbirtokos lánya). Az egyes...

1892-ből származik a bősi (új) temető központi nagykeresztje, amelyet a bősi katolikus hívek állíttattak.

A kürti ősi templom már valószínűleg az Árpád-korban, a 13. századtól létezik, bár pontos eredetéről teljes bizonyossággal nincs tudomásunk. 1276-ban a kürti Szent Istvánnak címzett templom papjával, Jánossal találkozunk egy okiratban, illetve 1346-ban Egyházaskürt említésével. 1425-ben a 18 jobbágytelket számláló Felsőkürtnek (Egyházaskürtnek) Szent István vértanú tiszteletére szentelt templomát (illetve tornyát és temetőjét) említik, azzal a...

A helyi katolikus templom 1933-as újjáépítésének fekete márvány emléktábláit a templom oldalfalában találjuk, azon ajtókeret között, amely „a régi templomnak torony alatti belső bejárati ajtaját keretezte”. A másik emléktábla az egykori plébánosokra, Rossházy Istvánra, Szép Lajosra és Juhász Ferencre emlékezik.

A Csallóközkürtről Dunaszerdahely felé kivezető út mentén található az egykori faluhatár falubeliek által „Fehír kíp” (Fehér képnek) nevezett képoszlop. A fehérre festett téglaoszlop vörösre színezett tetején kettős kereszt áll. A képfülkékben egy Szent Vendelt, egy Jézus-szíve festményt, valamint egy Szűzanya a kis Jézussal-képet találunk, amelyek Végh István kürti származású festő festett meg 1989-ben. Magát a...

A község legrégibb épülete a 13. századi korai gótikus stílusban épült református templom. A templom belsejében látható freskók a 14. század elején készültek. Az épületet nemzeti kulturális műemlékké nyilvánították. A templom közelében áll a 18. századi faszerkezetű harangláb, amelynek a nagyharangja a 15-16. században készült. A közvetlen szomszédságában fából készült harangláb áll, amelyben a két...

Az emléktáblát a Szövetség megalakulásának 50. évfordulójára készíttette az alapszervezet.

Az emléktáblát a Szövetség megalakulásának 50. évfordulójára készíttette az alapszervezet.