Emlékhelyek a Felvidéken

Az emlékkeresztet a Csallóköz, Csilizköz és Csicsó hagyományáért és kultúrájáért közhasznú társaság, Erecs község elpusztulásának és a schengeni határok lebontásának emlékére emeltette, 2007-ben.

Az emlékoszlopot, Smidt Róbert szőgyéni fafaragó munkáját, a község első írásos említésének 880. évfordulójára, és védőszentjének Szent Mártonnak emlékére állították.

Az emlékoszlopot Karva község önkormányzata állíttatta a község 760 éves fennállásának, a Rákóczi szabadságharc 300. és a Hídverő napok 10. évfordulója alkalmából, 2005 júliusában.

Negyedszázad után pad is került a szobor mellé, ahová leülhetnek személyes ismerősei, a nagyszülőkhöz hazatért unokák, s elmélázhatnak a múlton, jelenen, jövendőn. A padról rálátnak a Burda meredek partjára, ahol a költő is gyakorta üldögélt alkonytájt bendzsóját pengetve, vagy gondolataiba merülve. Keszeg Ágnes, a helyi kulturális élet szervezője emlékszik a kezdetekre. Elmondja, hogy a Gyurcsó...

Az emléktábla őrzi drága emlékét a madari ref. egyház azon hősi halottainak, áldozatainak és eltüntjeinek akik a II. világháború – 1939-45 – borzalmaiért életükkel fizettek.

Az épület helyén a Kamocsa 5. házszám alatt épített családi házon márványtábla emlékeztet 1999. szeptember 19-e óta a Csemadok kamocsai alapszervezetének megalakulására 1950. december 6-ra, amely emléktábla a szövetség 50. évfordulójára készült.

1947-48-ban Izsap község magyar lakosságát is igyekeztek szülőföldjükről eltávolitani. 1947.január 15-én egy részüknek kézbesitették a deportálásra vonatkozó döntést. Az izsapiakat, 102 személyt (felnőttek, gyermekek) 1947. január 18-án, a gellértiekkel  együtt szállították Csehországba, kényszermunkára. Az otthon maradottakat Magyarországra szerették volna kitelepiteni. 36 családot jelöltek meg, hogy áttelepítsék Magyarországra. A meghurcoltatás emlékére 2012-ben, az Izsapi IQUS Polgári...

A templom belső terében három eléggé méretes táblát találunk. A torony alatti előcsarnok, úgynevezett „Kistemplom“ bal oldali falán kapott helyet a másik fehér márvány emléktábla, szintén fekete kovácsoltvas keretben, tetején végigfutó szétomló rózsacsokorral, amelyen az 1939–1945-ös, II. világháború 31 kamocsai áldozatának neve lett megörökítve a hozzátartozók hálaáldozatának köszönhetően és 1990. november 18-án szentelte fel Nt....

Fekete márványtábla, szürke márvány keretben, ezüstfehér felirattal.

A falu népiskoláját 1936-ban adakozásból építették az áldozatot nem sajnáló vőki gazdák. A legbőkezűbb Mikóczi János és Hideghéthy Illés volt, akik hét hold földet is adományoztak a tanítónak. A vőkiek hálából emléktáblát készíttettek a tiszteletükre. Több évtizedes száműzetés után a 2002-ben tartott falunapon került vissza az iskola falára. Az épületben óvoda működik, amelyben tíz nebuló tölti...

A kultúrház falára a falu 1945-ös felszabadulásának 30. évfordulójakor helyeztek el emléktáblát.

A gimnázium épületének falán 2005 óta emléktábla hirdeti, hogy itt működött 1958–1985 között a magyar nyelvű Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola.

Gyurkovics Tibor, volt polgármester kezdeményezésére 2005-ben a Keszi találkozó emlékére állíttatta a község az emléktáblát.

1944. október 10-én Dunaszerdahelyen a szélsőjobboldali Nyilaskeresztes párt került hatalomra, akik kivégeztek hét személyt. Az ő emléküket őrzi az emléktábla a városháza bejárata mellett. Korábban, 1954-től ez az emléktábla egy obeliszk-szerű emlékművön állt, amelyet a mai Szent István tér Mártíremlékműjének a helyén emelték. 1971-ben Nagy János alkotása került oda, és maga a kommunista mártírokra emlékező...

A községháza előtti kisebb parkban található a 2004. május 1-jén felállított kőtömbbe ékelt emléktábla.

Bátka történelmében az első világháború mély nyomot hagyott. A bátkaiak a losonci közös császári és királyi, valamint a besztercebányai honvéd gyalogezredbe rukkoltak be. Az orosz fronton Gorlicénél és Limanovánál, az olasz fronton pedig Caporettonál harcoltak. Voltak, akiket hadimunkára vittek útakadályokat építeni vagy lövészárkokat ásni. A férfiaknak el kellett hagyniuk családjukat, többségüknek nem adatott meg a...

A település 800. évi fennállására emlékező fekete márványtábla a helyi Szent Rozália-kápolna bejárata mellett található.

„Amikor a XIX. Század közepén a Pusztatemplom romossá vált, s a mellette lévő temető is betelt, a falu halottait a mai templomtól északnyugatra fekvő Alsótemetőben helyezték örök nyugalomra. A dombon lévő régi sírkertbe már csak a nemesek temetkeztek tovább, … Időközben, mivel nagyobbodott a település, és mivel sok áldozata volt az olyan betegségeknek mint a...