Emlékhelyek a Felvidéken

A sétatatér közel két kilométer hosszúságban, két oldalt hárs-, gesztenye-, platán- és erdei lombos fákkal szegélyezve, hellyel-közzel pihenőhelyekkel ellátva, a Sajó fölött bástyaszerűen emelkedő terraszon fut végig és óriási E alakban húzódva, igen kellemes és üdítő sétáló helyet nyújt. Megalkotójának a városi és vidéki közönség a déli törésében elhelyezett emlékoszloppal rótta le köszönetét és háláját....

Lorx Sándor Miklós Dr. (ruszkini) (* 1839. november 15., Késmárk – † 1917. október 30., Lőcse). Megyei főorvos, Tátrafüred első fürdőorvosa, később Szepes vármegye főorvosa. Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) Iglói osztály pénztárosa (1882). Az MKE helyi képviselője Igló (1881-), Lőcse (1885-), a központi választmány tagja (1881-1913-). Dr. Lorx Sándor, felesége Soltész Irma és két leánya,...

Markó Sándor jogtudor, királyi közjegyző 1847-ben született Rozsnyón. Rövid ideig országgyűlési gyorsíró volt, de az ügyvédi diploma elnyerése után Rimaszombatban telepedett le. 1875-ben, a királyi közjegyzői intézmény megalakulásakor nyújtott be pályázatot közjegyzői állás elnyerésére. Ennek eredményeként nevezték ki királyi közjegyzőnek Rozsnyóra. Egyike volt a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara alapítóinak. Mint jogi szakíró cikkei jelentek meg,...

A helyiek elmondása szerint az orvos Erdélyből került Királyhelmecre. A 980-as számú sírhely 2016-ban kifizetetlen.

dr. Nécsey Mihály ügyvéd, majd Verebély közjegyzője és a városi testület, elöljáróság tagja. Nécsey Mihály tíz esztendővel volt fiatalabb bátyjánál (Nécsey Józsefnél), 1852-ben született Oszlányban. Gyermekkoráról, ifjúságáról nagyon keveset tudunk, a lényeg azonban az, hogy a jogi doktorátus megszerzésében bátyja úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatta. A diploma megszerzése után dr. Nécsey Mihály különböző helyeken dolgozott:...

Dr. Neogrády Lajos (1860. augusztus 31. Sztracena – 1924. augusztus 8. Lőcse) Szepes megye alispánja. Az MKE központi választmány tagja, Lőcse (1908-1913.), tiszteletbeli elnöke (1918). Az MTSZ Idegenforgalmi bizottság tagja (1917-). Dr. Neogrády Lajos teste felesége, Sváby Vilma családtagjai közös sírjában nyugszik.

Ortvay Tivadar (Orthmayr) 1843-ban született Csiklovabányán, Krassó-Szörény vármegyében. Apja Orthmayr Károly kincstári réz- és vashámorok és a bányák tiszttartója volt. A német származású családot Mária Terézia telepítette le a Temesi Bánságban. A Temesvári Piarista Gimnázium elvégzését követően teológiai tanulmányokat végzett a temesvári papnevelő intézetben. 1870-ig segédlelkészi és hitoktatói szolgálatot végzett a csanádi egyházmegye több településén....

Dr. Párkány Antal (* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és 1957 között Galántán középiskolai tanár, 1957–1958-ban az Oktatásügyi...

Dr. Pécsi Gusztáv * 1874. szept. 2. Brassó – † 1947. márc. 16. Nagyölved / pap, filozófus, csillagász, fizikus Dr. Pécsi Gusztáv 1874. szeptember 2-án született Brassóban. Az ismeretlen, hogy alapiskoláit hol végezte, viszont a gimnáziumot Budapesten és Esztergomban végzett. 1893-ban a Collegium Germanicum Hungaricum tagja lett, amely egy német-magyar pápai, jezsuitai vezetés alatt álló...

… Dr. Polnisch Arthur, ki a kórház létesítése óta (1900. év október) nagy tudásával, önfeláldozó munkásságával a szenvedő és a kórházban gyógyulást kereső betegek körül elévülhetetlen érdemeket szerzett, 1913. december 31-ével főorvosi állásáról lemondott. Az egyházközség dr. Polnisch Arthur főorvos lemondását nagy sajnálattal vette tudomásul s mélyen átérzett háláját fejezte ki odaadó, fáradtságot nem ismerő...

Róth Samu (Ménhárd, 1851. december 18. – Lőcse, 1889. november 17.) tanár, a Magas-Tátra kutatója, turista, író. Atyja mészáros volt Ménhárdon, ahol elemi iskolai tanulmányait is végezte. Innen 1863-ban a késmárki líceumba került; itt érettségizett 1871-ben. 20 éves korában Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait. A budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet 1874. július 26-án és már...

Schmid Hugó sebészorvos 1852-ben Gödöllőn született, 1912-ben Pozsonyban halt meg. Tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. Előbb Budapesten dolgozott, majd 1885-től Pozsonyban az „országos sebészeti kórosztály” főorvosa. Több orvosi tankönyv szerzője, szakfolyóiratokban számos tanulmánya jelent meg. A síremléket (mely a temető keleti és az északi kerítésszárnyainak találkozásánál található) Kühmayer Róbert (1883-1972) alkotta 1913-ban.

Stuller Gyula (Vizsoly, 1847. május 22. – Besztercebánya, 1908. december 17.) orvosdoktor, magyar királyi bányafőorvos. Atyja a gróf Keglevichék gazdatisztje volt. Középiskoláit Miskolcon és Rozsnyón, orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, ahol 1875-ben nyert orvosdoktori oklevelet és azon évben Borsod-Mezőkeresztesen telepedett le. 1876-ban tiszteletbeli járásorvosnak nevezték ki, 1878-ban ugyanott körorvosnak választották, 1883-ban a pénzügyminiszter bányakerületi...

Dr. Szabó Miklós sírja a temető IV./ 5 – ös szektorában található.

Tamás Aladár (1905-1955) Uzapanyiton született 1905-ben. Szűk Gyula református lelkész keresztelte meg. Alapfokú iskoláit Uzapanyiton végezte, a rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumban érettségizett 1923-ban. 1937-ben házasságot kötött Szűcs Ilona tanítónővel (a Balogvölgy tanító nénije). Az állatorvosi egyetemet Brünnben végezte. Katonaság után a következő helyeken dolgozott: 1929-1938 állatorvos a rimaszombati járásban 1939-1940 állatorvos Técsőn (Kárpátalja) 1940-1942 járási...

“… Ős, patriciusi családból született 1833 szept. 1-én Késmárkon s a hosszú nyolcvan esztendőből csak rövidke néhánv diákévet töltött annak falain kivül. Itt ringott bölcsője, itt rakott család fészket, itt folyt le tevékenysége, itt élvezte munkásságának gyümölcsét és itt fejezte be áldásos életét 1913 április 27-én. Élete tehát összeforrt Késmárk életével. Középiskolai tanulmányait szülővárosa ősrégi...

Ürge Antal a felvidéki Galántán született, 1904-ben. 1930-ban szentelték pappá. A kápláni és szanatóriumi lelkészi évek után 1934–36 között püspöki titkár, majd hitoktató tanár lett Zsámbékon, később a budapesti Szent Imre Kollégium prefektusa volt. 1943-tól Székesfehérvárott teológiai tanár, 1952-től ugyanott a szemináriumi templom igazgatója 1956 decemberi kényszerű meneküléséig. Ürge Antal atya az ’56-os manchesteri magyarok...

Dr. Vargha Dezső görzsönyi és teveli (Kőhidgyarmaton 1892. márc. 23 – 1915.) Egyházi személy, gimnáziumi tanár, író, szentszéki jegyző, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Középiskolai tanulmányait Győrött, Nagyszombatban és Esztergomban, a teológiát a bécsi Pázmáneumban végezte, ahol teológiai doktorátusi címet szerzett. 1885. szeptember 30-án szentelték pappá, s mint a hittudományok doktora, káplánként szolgált Patakon...

A Draskóczy család Turóc megye egyik legősibb családja. A család alapító őse Dvor fia Drask volt. Dvor másik fiát Mikolának hívták. Drask várjobbágyként IV.Béla király alatt katonai szolgálatot teljesített. A tatárjárás idején (1241-ben a muhi csatában) tanúsított vitézsége elismeréséül 1242-ben IV. Bélától nemességet,és ezzel járó földbirtokot nyert Turócszentmárton mellett. Ezt a tényt az 1931-ben összeállított...

Draskovits János (trakostyáni báró), horvátországi bán, a lovasság vezére, Draskovits Gáspár fia. Hadi pályáját Erdődy Tamás horvát bán alatt kezdette a törökök ellen viselt háborúkban; győzelmet nyert 1589-ben Pozsegánál Scanderbeg és 1591-ben Kapronczánál Hassan pasa ellen. Eszéket az ostrom alól 1592-ben fölmentette; ez évben bárói rangot nyert, 1596-ban pedig tárnokmester lett. 1597-ben Petrinát mentette föl...