Emlékhelyek a Felvidéken

Boleman István, dezséri Boleman János lévai földbirtokos, gyógyszerész és nemes Braunmüller Mária tíz gyermeke közül ötödikként, 1843. március 22-én Léván látta meg a napvilágot. 1852 és 1856 között a lévai piarista kisgimnázium diákja volt, majd a nagygimnáziumot Selmecbányán és Pozsonyban végezte. 1865-ben Bécsben szerzett orvosi diplomát. 1875-től Vihnyén lett fürdőorvos. 1873-ban Pozsonyban feleségül vette özvegy...

Bolgár Emil (inámi), a pozsonyi kir. tábla birája, Bolgár Ferencz ügyvéd, királyi kincstári tanácsos és Medveczky Aurora fia, szül. 1840. jún. 23. Máramaros-Szigeten, hol a gymnasium négy osztályát, az 5. és 6. osztályt mint magántanuló Szatmáron végezte. Atyja 1855-ben elhalálozván, édes anyja nyolcz gyermekével gyermekei neveltetése végett mostoha anyagi viszonyok közt Pestre költözött. Bolgár Emil...

Pap János Bomb és Ferencz 1570. november 23-án nyertek czímeres nemeslevelet Miksa királytól, mely 1574-ben hirdettetett ki. A család Galántáról származik, honnan előnevét is veszi. A családnak fiágban magvaszakadt. Utolsó tagja Bomb Angéla, aki Frideczky Barnabáshoz ment nőül (Frideczky Barnabás (1813-1887) adótáros, 1848/49-es nemzetőr őrnagy), Galántán lakik. Czímer: ezüsttel és veressel vágva, felül három (1:2)...

A szürke kőkereszthez betonkorláttal és kovácsoltvas kerítéssel ellátott lépcsősor vezet. A kereszten sárgás színű Krisztus korpusz látható, fehér ágyékkötővel. A talapzaton felirat olvasható.

Borsos István egyházi személy, író (Kőhidgyarmaton 1728. aug. 31 – 1741. ápr. 12.) Korpona szülötte. Még mint az esztergomi Szent István szeminárium növendéke, 1716-ban megjelentek Szent Istvánt magasztaló írásai, beszédei (Szent István, dicsbeszédek, 152.sz.). Ezért 1717-ben irodalmi kitüntetésben részesül (babérkoszorút kap), majd 1718-ban – mint a bölcselet mesterét – a „filozófia magiszterének” hirdetik ki nyilvánosan....

Borsos Mihály 1910. május 6-án Ipolykiskeszin született. A papi hivatásra Komáromban és Nagyszombatban készült. Borsos Mihály plébános 1942-ben foglalta el a római katolikus papi helyét Nagyfödémesen (a helyi alapiskola az ő nevét viseli), ahol számos, a szegényeket és a magyarságot segítő akcióban vett részt, bátran kiállt az egyházüldözés idejében hitéért, nem torpant meg, s szembeszállt...

A Bottka család síremléke, akik a falu egyik gazdag földesurai voltak. A világháború hősi halottai tiszteletére keresztet, emlékművet emeltett a Bottka család a temetőben, 1934-ben.

Bottyán János, közismert nevén Vak Bottyán (Esztergom, 1643 ? – Tarnaörsi tábor, 1709. szeptember 26. vagy 27.) magyar katona, nemzeti hős, kuruc generálisként, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére. A kuruc kor 1704-ben köszöntött Újvárra. 1704. november 16-án a várat harc nélkül vették birtokba a labanctól, és Bottyán János lett a vár parancsnoka. Bottyán János emléktábláját 1906....

Bozsik Péter, Magyarbélen született 1918. június 27-én. Igazi falusi gyerek életét élte 4 fiú testvérével és olyan szülők szeretetében, akiktől az emberi munka megbecsülését és a hit igaz erejét kapta. Alapiskolái elvégzése után a pozsonyi kereskedelmi akadémiát látogatta. Tudását hivatali munkájában kamatoztatta. A 2. világháború Őt is utolérte, hét évre Orosz fogságba került Szibériába.  A...

Néptáncos, szabadúszó koreográfus. 1958. június 20-án született Dunaszerdahelyen, 2013. november 22-én Dunaszerdahelyen halt meg. Fiatal korától a Szőttesben táncolt, 1986-tól Dunaszerdahelyen a Városi Művelődési Központ néptáncszakelőadója, és vezetője a Csallóközi Dal- és Táncegyüttesnek. Itt, ebben a munkakörben talált magára, tudatosan vállalta és folytatta tanítómesterének Quittner Jánosnak koreográfiai stílusát. Több évi izraeli kintlét után visszatért szülővárosába. Alkotó...

Brányik Sándor (Vízkelet, 1910. március 2. – Csilizpatas, 1980. augusztus 14.) református lelkipásztor. 1928-ban a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett, majd a losonci Református Teológiai Akadémián tanult tovább. Előbb Búcson lett segédlelkész, majd a második világháború alatt 1945-ig Eperjesen volt lelkipásztor. 1945 után Bajánházán, Szomotoron, majd 1951–1955 között Hardicsán szolgált. 1956–1980 között Csilizpatas lelkésze volt. A második világháború idején Zsolnán és másutt zsidók százait keresztelte ki és mentette meg...

Az 1848 őszén hősies szabadságharcba torkolló magyarországi forradalom erői télire nehéz politikai és katonai helyzetbe kerültek. A Bécs alól vereséggel visszavonult és a komáromi sáncokra támaszkodó, legjelentősebb magyar honvéd erő, az ún. Feldunai Hadtest, mely ekkor Görgey Artúr parancsnoksága alatt állt, parancsot kapott arra, hogy csatlakozzon a Tiszántúlra visszavonult többi honvéd alakulathoz. Ez a manőver...

A kereszt az egykori Németdiószeg és Magyardiószeg határán áll. Brinza Márton, akinek neje Csizmadia Erzsébet volt, 1730 körül született. Neve többször is szerepel a korabeli anyakönyvekben, de életéről (az anyakönyvi adatokon kívül) nincs közelebbi információ.

„A kereszt szürke műkőből készült színezett öntöttvas korpusszal. Krisztus teste fehér, a haj és a takaró barna színű. A keresztet kovácsoltvas kerítéssel vették körül. … A plébánia levéltárában van egy rá vonatkozó keresztalapítvány is, melyről Danczi Lajos (helyi plébános – szerk.) is megemlékezett, s amely az alábbiakat tartalmazza: „Tekintetes Bródik Lambert földbirtokos úr 1908. január...

A révkomáromi Biztosító Társság több éven át igazgatója, ügyvéd. Felesége Fogthüy Erzsébet, vejei Konkoly Thege Balázs táblabíró, Bögellői Kossár Ferencz Komárom város kapitánya.

A sírban Buda Franciska és testvére Buda Ignácz alesperes, a helységnek 44 éven át plébánosa nyugszanak.

Budatin. A Vág és a Kisucza összefolyásától keletre, kb. 250 méterre, sík térségen található Budetin vára. A Balassák ősei, Zólyomi Mikó és Detre, vagy fiaik emelhettek lakótornyot a földnyelvre a 13. század második felében. A torony egy fontos út mentén, gázló közelében épült, vámszedőhelyként is szolgált. 1300 körül Csák Máté foglalta el, halála után Zólyomi...

Bugány Miklós gömörpanyiti evangélikus lelkész emlékére állították, ki hitéért 1675-ben gályarabságot szenvedett.

A Bugár család emlékkeresztje a Nádszegről Királyrév irányába menő út jobb oldalán áll.

A temető régi központi keresztje szintén kőből készült öntöttvas korpusszal. A keresztszárak végei csipkézettek, a talapzaton pedig egy Jézus Szíve-dombormű látható. A feszület alatt az alábbi felirat olvasható: „Az Úr Isten dicsőségére állították Id. BUGYI JÁNOS és családja 1912-ik évben. Uram Jézus irgalmaz a kimúlt híveidnek.”