Emlékhelyek a Felvidéken

Az I. Falunapon a község első írásos emlékének a 730. évfordulóján  avatták a II. világháború áldozatainak emlékművét.

A 2. világháborús emlékmű – szürke gránittömb, rajta arany betűkkel a település hősi halottjainak a nevével – a templom bejáratától nem messze található.

1991-ben kezdeményezte a Csemadok Nagymegyeri Szervezete a 2. világháború nagymegyeri hőseinek emlékére  egy emlékmű fellállítását. A kezdeményezés hátására gyűjtés indult, aminek eredményeként az eredeti  elképzelést módosítani kellett. Az emlékmű helyett emlékoszlopot készített  Lipcsey György, dunaszerdahelyi szobrász. Az emlékoszlop tetején egy síró anyafej látható. Köralakú talpazatát a városi önkormányzat saját költségén biztosította. Az emlékoszlop ünnepélyes leleplezésére...

A szürke márvány emlékmű a helyi temetőben található- egyben tisztelgés az 1. világháború halottjai előtt is.

A 2. világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából a háború garamkövesdi civil áldozatainak tiszteletére állíttatta az emlékművet Garamkövesd Önkormányzata, 2015. júniusában. Az avató ünnepségen Elzer János polgármester beszédében elmondta, falujuk nagyon megszenvedte a háború véres csatározásait, amely sok katonai és civil áldozatot követelt. A katonai áldozatoknak már van a templomban és a temetőben emlékműve, most a tizenhárom civil áldozat...

A Fő utcán, a református templom falánál, balra a bejárattól található a 2. világháborúban elesett és eltűnt marcelházai hősök emlékműve. Benn a templomban az 1. világháborúban elesett református hősök emléktábláját láthatjuk.

Az emlékművet a második világháborúban Kétyen elesett német katonák emlékére állíttatta 1995-ben a község.

A 2. világháborúban elesett zsigárdi református hősök emléktáblája a szószékkel szembeni falon található.

Az első világháborúban emlékműve mellé 1975-ben került újabb emlékmű – a 2. világháború harcterein elesettek emlékére, amelyet a hozzátartozók, a Zvazärm és a Vöröskereszt szervezetei emeltek.

A temető bejárata mellett, a jobb oldali falon, az urnafalon találjuk a 2. világháborúban elesett, vagy annak következtében elhunyt lakosok névsorát: Angyal Mihály, Androvics Péter, Babos József, Balogh Jeno, Bartal Gergely, Bognár Imre, Bognár István, Bognár László, Csölle Géza, Csölle Gyula, Csölle János, Deutsch Berta, Deutsch Gusztáv, Deutsch Mihály, Deutsch Miklós, Deutsch Sándor, Deutsch Vilmos,...

A 20. század nagybalogi áldozatainak (a két világháborúban elesetteknek, a holokauszt áldozatainak, az elhurcoltaknak) emlékére  állíttatta a község önkormányzata az emlékhelyet, 2005-ben.

Hetény első írásos említése 1075-ből való, melyet a CODEX DIPLOMATICUS ET EPISTOLARIS SLOVACIAE-ben találunk. Ezt a kódexet Pozsonyban adták ki. „A Vág mellett pedig adtam egy Santa nevű helységet, szántóföldet, legelővel és nyájassal, a Duna mellett nagy erdőt, vízhasználati joggal és saját határaikkal meghatározott negyven viziházat. Komáromhoz pedig három szántóföldnyi földet és a használati jogot...

A Szeplőtelen Szűz tiszteletére 1863-ban állított fehér kőszobor a település határában található.

Bacsfa már a régmúltban egyesült Szent-György-Úr és Szentantal falvakkal, utóbbi egy jelentős búcsújáróhely napjainkban is. Lippay György esztergomi érsek egy templomot és kolostort építetett Szent-György-Úr közelében. Az alapkő letételére 1660-ban került sor, de az érsek halála után (1666) az építkezés leállt. Szelepcsényi György érsekké avatása után az építkezések folytatódtak. A főoltárt gróf Lippay György építette...

A bajmóci várkastély bejárata előtt áll annak a terjedelmes, ősi hársnak a maradványa, melyet a legenda szerint Csák Máté ültetett 1301-ben. A hagyomány szerint alatta tartották azt az országgyűlést, amelyen Mária királyné (Nagy Lajos leánya) a férje Zsigmond javára lemondott a trónról. Terjedelmes lombkoronája éppúgy hűs árnyat borított Mátyás király fényes lakomáira, mint ahogyan Bocskai...