Emlékhelyek a Felvidéken

Báró Majthényi Lászlóné, született Báró Majthényi Natalie síremléke szürke márványból van, arany felirattal, aranyfüstös, fehér oszlopminta veszi körbe.

A templom kertjében látható egy 1766-ból származó műemlék jellegű barokk kálvária is. Az 1790-es években helyezték át ide eredeti helyéről, a Vadas fürdő nánai úti bejáratához közeli dombról.

Bellusi Baross Gábor 1848-ban született egy Pruzsina nevű, apró, Trencsén megyei szlovák többségű faluban, magyar középnemesi családban. Lévai, majd esztergomi gimnazista évek után Pesten jogi végzettséget szerzett. Ezután hazatért és trencsén megyében különféle közigazgatási állásokat töltött be. A tevékeny ifjút alig 27 évesen országgyűlési képviselővé választották Illaván, szabadelvű programmal. A jó szónoki képességekkel és végtelen...

Baross Jusztin (* 1857. II. 26., Pruzsina – † 1913. III. 18., Trencsén) politikus. Édesapja bellusi Baross Antal (1819–1894), járásbíró, édesanyja szentmiklósi és óvári Pongrácz Natália Mária Teodóra (1825–1916) volt. Baross Gábornak (1848–1892) a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítójának öccse. Középiskoláit Trencsénben és Nagyszombatban, jogi tanulmányait Bp.-en és Pozsonyban végezte (1878). 1878-tól a Trencsén...

Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739. április 10. – Virt, 1819. november 22.) magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár. Baróti Szabó Dávid költő paptanárnak a Csemadok állított emléket Bartusz György emléktáblájával. A barokk stílusú épület, melyen a domborműves emléktáblát 1995-ben elhelyezték, egykor a jezsuiták kolostora volt. Itt, ebben az épületben tanított Baróti...

A község a szomszédos Dunaradvánnyal együtt évente megrendezi a Baróti Szabó Dávid Napokat, ekkor megkoszorúzzák az emlékhelyet.

Baróti Szabó Dávid gipsz mellszobra az alapiskola melletti parkban áll. Gáspár Péter pozsonyi szobrászművész alkotását 1995. december 1-én avatták fel. Baróti Szabó Dávid költő a szomszédos településen, Virten halt meg.

Református templom már régebben is állt a községben, de erőszakkal kisajátították és átépítették katolikus templommá. A községben csak két lelkész tevékenykedett, 1725-ben Kisvárdai István, 1733-ig Óvári István, ezt követően Baracska a pozbai parókia filiáléja lett. A következő templomot csak 1785-ben építették egy kijelölt helyen, melynek nem volt tornya, hasonlóan mint a többi türelmi templomnak. Építésére...

A Barsi Múzeum Léván Nécsey József verebélyi polgármesternek köszönhetően alakult meg, aki 1927-ben a városnak adományozta gyűjteményét. Nécsey a múzeum részére adományozott Verebély környékéről és a Garam alsó folyásának mentéről származó régészeti leleteket, Bars vármegye északi részéről és Zólyom környékéről néprajzi tárgyakat, továbbá olasz, holland és spanyol festők képeit, értékes levéltari anyagot és kb. 1500...

Bartók Béla apja halála után anyja különböző városokban kapott csak munkát, végül Pozsonyba költöztek 1888-ban és a Kórház utca 3-ban laktak. Bartók 1892 és 1899 között (egy év megszakítással) a Pozsonyi Királyi Katolikus Gimnázium diákja volt. Erkel Lászlótól (nagy nemzeti operáinknak alkotója, Erkel Ferenc fia) kapott zongora és zeneszerzés órákat. A pozsonyi diákéveire emlékező szlovák...

Bartók István, 1. világháborús katona, szakaszvezető, vitézségi éremmel tüntették ki.

A Magyar Királyi Országos Kórház igazgatója, a Toldy kör tagja, az Orvos-gyógyszerészeti műszótár szerzője.

Basternák László a legjelentősebb ógyallai politikus, aki 2003-2006 között a polgármesteri széket is betöltötte. Ezt megelőzően a képviselő testületben dolgozott, a Pénzügyi Bizottság elnökeként. Érdemei között tartjuk számon az ógyalla-bagotai ipari park létrehozását, 16 lakásos lakótömb létrehozását, a csatornahálózat bővítését, az Ógyallai Kulturális Napok városi rangra emelését, a fiatal tehetségek elismerését – közülük többen azóta...

A falu határának keleti részén áll a Bástyi-kereszt. A család valószínűleg a két háború közti időben állíthatta a feszületet, amikor az eredetileg Schusdek-féle földeket megvették. A barnás fakereszt szép vaskorpuszát egy félköríves horganyfedél védi. Az INRI felirat alatti Krisztus-testet fehér ágyéktakaró borítja, s a feszített Megváltó feje felett glória van.

Bátori-Schulcz Bódog (Körmöcbánya, 1804. január 4. – Garamkövesd, 1885. március 8.) honvédezredes, az 1848-49-es szabadságharc 23 csatájában vett részt és tüntette ki magát. A Bátori nevet a harcok során katonáitól kapta, melyet hivatalosan is felvett. A szabadságharc után bátyja, Sulcz garamkövesdi plébános anyagi támogatása segítségével teljes visszavonultságban élt. A császáriak 1850-ben bebörtönözték, majd még kétszer...

Érsekújvár, 1942. május 31. – Somorja, 2018. május 12.,  szlovákiai magyar orvos, farmakológus, diplomata, a Csemadok volt országos elnöke.

Baumann István (1864 – 1911) órásmestert a múlt századfordulón régiségkereskedőként és műgyűjtőként is számon tartották. A síremléken eredetileg relief is volt, amely bizonyára az elhunytat ábrázolta. A síremlék a temető II. szektorában található.

A feltárásokat végző szlovák régészek szerint már 896 előtt is emelkedett ezen a helyen egy fából készült morva erődítmény, de ennek még semmiféle nyomát nem sikerült fellelniük. A nagy valószínűséggel a XII. században felépített, és várispánság székhelyéül szolgáló Beckó első, napjainkig fennmaradt írásos említése csak Anonymus történetírótól maradt fenn, aki 1205 után írt róla. A...

Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bedécs Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács Máriának...