Emlékhelyek a Felvidéken

A Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, 2000-ben állított emléket az iskola névadójának.

A szürke kőkereszten hasonló színű, lehajtott fejű Krisztus korpusz látható. Talapzatán fehér színű Madonna fej, valamint szürke márványtáblán felirat található. A keresztet zöldre festett vaskerítés övezi.

A keresztet Isten dicsőségére, hálából állíttatta Balogh Ferenc és neje Nagy Margit, 1952-ben.

„Az inámi főút jobb oldalán, ahol valamikor az Ipolybalogra vezető földút kezdődött, áll egy XIX. század eleji, betonalapzatú szürkemárvány-kereszt, színezett vaskorpusszal. A keresztszárak díszítettek, a felső részén INRI felirattal. Az alsó részén egy korpusz nélküli keresztalakzat, egy létra és egy lándzsa látható. Régebben a keresztet egy léckerítés vette körül.” Siket Gergely és neje Böjtös Mári...

Balony községben túlnyomórész római katolikus lakosság él. Ennek tudható be, hogy a faluban két útmenti kereszt is található. A régebbi fakeresztnek készítési évét nem ismerjük.

A szobor a falu szélén áll. Építésének idejét nem ismerjük. 2008-ban felújította Balony község Önkormányzata.

Balony Sarlós Boldogasszonynak szentelt római katolikus templomát 1835-ben építették egy nádfedeles kápolna helyén, melyet 1788-ban szenteltek fel. Az 1990-es évek elején felújították. Poligonálisan záródó presbitériumát csehsüvegboltozat, hajóterét poroszsüveg-boltozat fedi. Bejárata felett vörösmárvány emléktáblát helyeztek el építésekor. Berendezése nagyrészt 19. századi, legrégebbi darabja egy 18. századi Madonna-szobor.

Balony templomkertjében álló Szent Vendel-szobrot  id. és ifj. Kováts Vendel és neje Kardos Rozália állíttatta hálából  1916-ban, annak emlékére, hogy túlélték az 1914-es lublini  ütközetet.

A balonyi templomkertben található, az 1838 Mátéfi Katalin által emeltetett Szentháromság szobor, az Atyát, a Fiút (keresztrefeszített Jézust) és galamb formájában a Szentlelket ábrázolja az oszlop tetején. Ennek az ábrázolásnak egy másik formája, amikor  a Szetháromságot képoszlop szoborfülkéjében ábrázolták, a közeli Csiliznyáradon található. A Szentháromság szobrokat gyakran fertőző betegségek kapcsán állították. A térségben 1831-ben pusztított...

A nagykeresztet Olláry Imre emeltette 1932-ben. Benkócs Gábor plébános úr emlékére

A balonyi templomkertben álló fakereszt kialakításának időpontját nem ismerjük.A fakereszt része a templomkertben létrehozott szakrális kisemlékeknek.

Balony község határában található útmenti keresztet, az ún. Zsemlye-keresztet 1868. május 3-án állíttatta Zsemlye Péter és felesége Sebő Borbála. Érdekessége, hogy készítője ugyanaz a győri kőfaragó, Réthi Ferenc volt, aki Csiliznyáradon készítette Színi  Sebő Alajos sírját.

Bánsághi Vince festőművész 1881. december 27-én Resicabánya [Románia] született. 1904-ben Vajda Zsigmondnál, 1905-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál és Ferenczy Károlynál tanult festeni. 1911-1912-ben a Julian Akadémiára járt Párizsban. 1912-ben Helembán telepedett le. 1908-ban szerepelt először munkáival a Nemzeti Szalonban. Főleg lírai hangulatú tájképeket festett. Jelentősek oltárképei, egyéb templomi festményei (Kéménd, Szalka). 1960. március 26-án halt...

A diákok tanulmányi vadászaton voltak, amikor az egyikük fegyvere elsült és halálra sebezte a társát. A fiatal ember öngyilkos lett. E sírnál játszódott le 1875-ben az akadémiai ifjúsági élet egyik legjelentősebb eseménye. November elsején, mindenszentek napján a magyar érzelmű hallgatók Vörös Ferencet, a schachtisták nyílt ellenfelét bízta meg az Erdélyi Olvasókör elhalt tagtársuk, Barabás Dániel...

A 19. század elején a Baranyayak lettek Marcelháza földesurai, egészen 1945-ig. Egyebek mellett varrótanfolyamokat is szerveztek, ahol az asszonyok az azsúrozást tanulták meg. A sírket a katolikus temető közvetlen szomszédságában van, lekerített területen, ahol 3 sír található: Baranyai Lajos, Tahy Károlyné szül Baranyai Ilona és Lily sírja.

A sírkertben Baranyay József (megh. 1873) honvéd őrnagy, magyar királyi főmérnök és Majorossy szül. felsőeőri Baranyay Hermin (1852-1882) nyugszanak.

Bárdossy Géza, Rozsnyó egyházmegyei kath. pap, főgimnáziumi tanár. Irodalomtörténeti, nyelvészeti értekezéseket, egyházi és ünnepi beszédeket írt. Több értekezése a rozsnyói kath. főgimnázium értesítőjében jelent meg. Bárdossy Géza földi maradványai a főbejárattól balra található egyháziakat rejtő közös sírboltban nyugszanak.

Királyfiai báró Jeszenák János (Pozsony, 1800. január 22. – Pest, 1849. október 10.) politikus, kormánybiztos, főispán, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja, evangélikus egyházkerületi felügyelő, Esterházy János dédapja. Jeszenák (IV.) János báró 1800. január 22-én született Pozsonyban. Családja a Pozsony vármegyei Somorja mellett fekvő Királyfia helységből írta előnevét, ahol még az 1800-as években is voltak...

Báró Majthényi Antal valóságos sírja az altemplomban lehet, de még nem találták meg a bejáratát. A falba illesztett szürke márványlap arany betűkkel, arany kereszttel állít emléket. Fehér, arany csíkozású keret veszi körbe.