1740-ben a várost pestisjárvány sújtotta. Annak reményében, hogy csakhamar elmúlik a veszély, a Szentháromságnak emeltek szobrot. Olyan kultúrtörténeti műemlék ez tehát, amely a város történelméhez kapcsolódik, 1749-ben fejezték be építését. Művészi barokk szoborcsoportról van szó, amelyet rokokó elemek díszítenek, s amely a korabeli közterület-díszítő szobrászművészet színvonaláról ad képet. Több mint valószínű, ismeretlen olasz mesterek munkája....
A Szűz Mária-kápolna a 18. század második felében épült. Egy monda szerint 1709-ben az itt található és a környéken széles körben ismert és tisztelt Mária-kép könnyezett. A szentélyválasztó rács barokk stílusú, a rajta található évszám szerint 1780-ban készült. Alatta Mária monogramját láthatjuk, amely megjelenik a kápolna homlokzatán is. A kápolna mellett egykor temető is volt,...
Esterházy József szép terveit Galánta családi jelentőségének visszaadására és az utódlásra a mostoha sors keresztülhúzta: leányai, Mária (1827–1833) és Gizella (1837–1852) még gyermekként járványos betegségeknek estek áldozatul, Géza (1834–1870) fia pedig fiatalon, alig 36 évesen utód nélkül költözött el az árnyékvilágból. József gróf 1879. január 1-én hunyt el, s felesége, Barthodeiszky Róza (1795–1879) ugyanebben az...
A katolikus templom közelében áll az EU-csatlakozás emlékére 2005-ben állított fa emlékkereszt. Állíttatta a Szüllő Géza Polgári Társulás és a Rákóczi Szövetség Perbetei szervezete 2005-ben.
Az első és második világháború sok áldozatot követelt. Az ő emléküket őrzi az 1993-ban a ravatalozó mellett közadakozásból felállított emlékmű. Itt olvashatjuk a falu minden háborús áldozatának nevét, de emléket állít azoknak az ismeretleneknek is, akik a háborúban a faluban vesztették életüket és itt lettek eltemetve. Az emlékművet egy emelt térre építették. Két falból áll....
…A nánai – szerény kivitelű – emlékmű 1939-ben készült az 1. világháborúban elesettek és azon 10 fiatal emlékére, akiket 1919-ben a falut megszálló cseh légiósok lőttek le ártatlanul. A II. világháború újabb áldozatokat szedett. Ezek neveit 1952-ben a Csemadok helyi szervezete vésette a márványba. Akkor s utána még néhány alkalommal az alapszervezet megkoszorúzta, viselte gondját...
A falu főterén található alkotás, fehér márványoszlop, három fehér lépcső vezet fel hozzá. Az egyik oldalon, fekete táblán az I. világháborúban, vele ellentétes oldalon a II. világháborúban elesett óvári lakosok neve olvasható, arany betűkkel. A községi hivatal felé néző oldalon, kis ezüst feszület látható. Az egész tér fém kerítéssel övezett.
A katolikus templom főhajójának falán találjuk az 1936-ban az I. világégés helyi hősi halottjaira emlékező, arany betűkkel teleírt, vörösmárvány táblát.
A református iskola előtt lévő parkban áll az I. világháború református és zsidó áldozatainak emlékműve, melyet az 1920-as években az érsekújvári Stern kőfaragó készített. A négyszögletű talapzatból, melyre az áldozatok neve van vésve, egy magas oszlop emelkedik ki, tetején turulmadárral, amelyet később eltávolítottak. A közelmúltban Török András komáromi kovácsmester munkájaként visszaállították.
A templom melletti parkban található az ötlépcsős, lánckerítéssel körülvett talpazaton álló, téglalap alakú, nyers kockakövekből épült emlékoszlop. Tetején egy kettős kereszttel ellátott hármashalom-alakzat látható. Az oszlop egyik oldalán nagyméretű fekete márványtáblán olvasható a huszonnyolc viski katona neve, akik az emléktábla szerint is „Hősök voltak, a hazáért haltak”. A visszacsatolás után az emlékmű töltötte be az országzászló-tartó...
Bátorleszi lakossága az 1914-1918 évi világháború hősi halottainak emlékére állítatta. Felújítatta az önkormányzat 2016-ban, a Bethlen Gábor Alap támogatásával, 2018-ban.
A falu evangélikus templomának parkja előtt található az I. világháborús emlékmű. A terméskőből készült emlékmű felső részén két keresztbe helyezett kard látható ágak ölelésében. A felirat alatti domborművön egy sisakos katona látható az ágyú mellett, bal kezében zászló, jobb kezében kard. Lábainál egy sebesült katona fekszik. A dombormű alatti márványtáblán 30 százdi lakos neve olvasható,...
1924-ben, hat évvel az első világégés után Beketfa, Csentőfa, Pósfa, Cséfalva, Dunakisfalud, Egyházgelle, Kisbudafa, Nagybudafa, Kislúcs, Nagylúcs és Ógelle polgárai emléket állítottak hősi halottjaiknak.
Fel-Baka felső végén Farkass Mihály esperesplébános saját költségén állítatta fel. Elhelyezésének és felszentelésének körülményéről a bakai egyházi krónika hiányában részletes beszámolót már nem ismerünk, de a levéltárakban fellelhető iratokból érdekes adatokat olvashatunk ki. A Szeplőtelen Szűz szobor alapjára 1878. február 25-én tett alapítványt Farkass Mihály, melyet az egyházi hatóságok 1878. május 11-én hagyták jóvá (erre...
A keresztekre vonatkozó legrégibb ipolybalogi adatot a Historia Domusban találtam. 1849-ben jegyezte fel például az alábbiakat a plébános: „Juli 22-én Balogon három keresztfa áldatott meg. 1. a temetőben. 2-ik Skerlecz háza előtt, 3-ik Balogi Imre tagja szélén Inám felé sok nép jelenlétében.” (32.p.) Az említett keresztek helyén ma is áll egy feszület. A régi temető...
Az egylépcsős, szürke gránitkőből emelt feszület díszes oszlopán ez a dedikáció olvasható: „Isten dicsőségére állíttatta Bartal Pál 1922. évben”. Eredetileg feltételezhetően nem ez a szöveg állt az oszlopon, hisz felfedezhetők rajta egy régebbi írás nyomai is, Sajnos ez már nem olvasható – talán „és a világháborúban elesett hősök emlékére” – D. E. megjegyzése. A díszes oszlopfőn...
A viski templomról több forrásmunkában találunk adatokat. Fábián János egyháztörténész például így írt róla: „A viski templomot a jámbor hívek építtették, mikor, annak sehol semmi nyoma. Az 1779-iki egyházi látogatás csak megújítását említi, ami 1700-ban történt, a mint a szentegyház akkori felirata is bizonyítja. /…/ E szentegyház azonban már a fenérintett egyházi látogatáskor dűlőfélben volt,...
A betonalapzatra helyezett oszlop fekete márvány tábláján az „Isten dicsőségére/ ezt a keresztet állítatta/A.M./1968/Dicsértessék az Úr/Jézus Krisztus” felirat olvasható. A műkőből készült, felfelé keskenyülő oszlopfőn áll az egyenes szárvégű, INRI feliratos kereszt. Rajta ágyéktakaróval ellátott ezüstözött vaskorpusz függ. Krisztus töviskoszorús feje jobb felé fordított, lábszárai, illetve lábfejei egymás mellett, kezei a testhez közel, függőlegesen vannak...
1880-ban alakult meg Léván a lévai kisdedóvó és leányiskola, a zárdaiskola, melyben a Páli Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővérek végezték oktatató nevelő munkájukat egészen 1945-ig. 1946-ban a piaristák volt kolostorába a Tesitel rend költözött, akik rövid idő alatt a hívek segítségével felújították a Szent József templomot. De nem működhettek sokáig Léván, mert 1950. április...
Izsap városrészben történelmi források szerint 1297-ben állt a Szent Kelemen nevére szentelt templom. A templomot a reformáció kezdetén az új vallásra áttért lakosság használta. A falut a portyázó török csapatok a 16. század végén megsemmisítették. 1783-ban, a türelmi rendelet megjelenése után felélénkült a gyülekezet munkája, amit mint a nagymegyeri egyházhoz tartozó közösséget újítottak meg. Építettek maguknak egy toronynélküli templomot, felújíitották a régi parókia épületét, egy részét...
A temető a település első 16. században épült kőtemploma körül alakult ki. A templomot a törökök gyújtották fel, nyomai még a temetőben látható dombon ma is kivehetők. A temetőben 2013-ban 300 sírhely található. Ebben a temetőben találjuk meg az egykor önálló település történelmét (pl. 1848-as évben) személyek, társadalmi és kulturális fejlődését befolyásoló izsapiak sírját. Az 1-2. világháború...
Az 1904-ben készíttette elődeik számára is családi kriptájukat Ollétejedben ollétejedi Ollé Bence, Pozsony vármegye volt főszolgabírája, magyar állami anyakönyvi felügyelő miniszteri biztos, és neje, kulcsárkarcsai Kulcsár Eleonóra.
A faluban vagy határában található szakrális helyek és emlékek közül a legfontosabb a temető. A templomos települések temetkezési helye Szent László rendelete óta („Ha valaki halottait nem az egyház mellé temeti, tizenkét napig kenyéren és vízen vezekeljen”) a templom közelében volt. Csak így lehetett elérni, hogy a halottakat már ne pogány módra temessék. Csütörtök első...
A kolozsnémai Őrangyaloknak szentelt római katolikus templom 1884-ben épült. A templom építése alkalmával egy régi, kolostorszerű nagyobb épület alapfalaira bukkantak.
