Emlékhelyek a Felvidéken

A katolikus templom bejáratának belső bal oldali falán az 1. világháború, a jobb oldalán az 1. és 2. világháború márványtábláin a háborúkban elesett garamkövesdi hősök neveit vésték fel: 34 nevet az első- és 14 nevet a 2. világháborúból.

A katolikus templom kertjében, a templom előtt található az első és második világháborúban elesett felsőjányoki lakósok emlékműve.

A csalári temető bejáratától néhány lépésnyire álló emlékmű. A három osztatú fehér kő építmény közepén fekete márvány kereszt látható, bal oldalon az I. világháború, jobbról a II. világháború csalári hőseinek névsora látható. A két tábla felett fémből készült virágábrázolás. Körülötte láncos-oszlopos kerítés.

A tallósi kastélyban 1763-ban nyílt meg az első magyar állami árvaház. A „királyi árvaház“ alapítólevelét Mária Terézia adta ki 1763. júl. 18-án Bécsben, miután Esterházy Ferenc főkancellár a Tallóson levő kastélyát a hozzátartozó épületekkel örökös alapítványként felajánlotta erre a célra. A kancellár ezenkívül még 10.000 forint tőkét is letett az árvaház céljára. Nemsokkal később a Feketevíz...

Az első világháború áldozatainak emlékművét a két világháború közötti időszakban állították. Az 1928-ban felavatott nemesócsai emlékmű Berecz Gyula alkotása. A háborús emlékmű talapzatán egy fekvő oroszlán, mint a bátorság és az erő szimbóluma látható.

Az első világháború áldozatainak emlékművét egy volt Mária-képoszlopon helyezték el. A Szűz Mária képoszlopot az 1831-es kolerajárvány idejében, hálaadásként emeltette a község katolikussága, Borcsányi Imre plébánossága alatt, 1833-ban.

Az első világháború tornaljai halottainak emléktáblája a városháza első emeletén található.

A katolikus templom udvarában található az első világháború katolikus áldozatainak emlékműve. Az obeliszk formájú emlékmű tetején angyal található, 1931-ben készítette az érsekújvári Feller kőfaragó.

Az emlékmű szépen rendezett környezetben, a község Főterén áll. A község 1931-ben a háborúban elesett, 131 peredi áldozat emlékére építtette. Az emlékmű Mack Lajos pozsonyi szobrász alkotása.

A madari ref. egyház azon hősi halottainak állíttatták 1924-ben, kik az 1914-18 évi világháborúban ezer éves hazánkért, árva nemzetünkért életüket áldozták.

1914. augusztus 1-jén kihirdetett általános mozgósításra a katonaköteles férfiak 32 éves korig bevonultak (Nagyölvedről 68 katona). A háború első nagyölvedi halottja Mácsady Ferenc volt. Az itthon maradt nők és gyermekek megsegítésére és a földek megművelésére a hatóságok 26-30 orosz hadifoglyot küldtek. Az első világháborúban elesett 40 római katolikus és 18 református katona, kiknek porai különböző...

Rimaszombat, egykori gömöri megyeszékhely esetében az 1914-1918 közötti világháborúban hősi halált haltak emlékművének kérdése az 1938-as visszatérés után vált aktuálissá, a szándék az Emlékmű Bizottság megalakításában is megnyilvánult. Az újból megyei jogú város főterére Mátrai-Makovits Jenő (1896-1967), helyi festő- és szobrászművész készített vázlatterveket szülővárosa számára. Gipsztervei közül, melyek ma a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum művészettörténeti gyűjteményének részét...

A kamocsai önkormányzat jóvoltából 2004. augusztus 28-án a II. falunapra került kialakításra a községi hivatal udvarán „az emlékezés parkja“, amely a községben született és munkálkodó irodalmároknak hivatott emléket állítani. 2004-ben a kőbálványokra két gránittábla került megörökítendő a „kamocsai Andersen“ Lukács Pál (1803-1873) nevelő és Baranyay József (Géza) (1876-1952) író, könyvtáros emlékét. 2006-ban a IV. falunapra...

A Jézus Isteni Szíve tiszteletére felszentelt templomot 1887-ben építették fel. Négy év alatt készült el. 1964-ben átépítették.

A református egyházközséget a településen a 17. század közepétől említik a krónikák. Legrégibb relikviája az aranyozott úrvacsorai kehely 1720-ból. A 19. században népes gyülekezet élt itt, lelkészlakot és tanítói lakot tartott fenn, önálló iskolája volt. A templom terméskőből épült 1785-ben, kb. 600 férőhellyel, melyet Laky Antal szentelt fel. A második világháborúban, 1944. december 20-án, a...

A Csemadok alakuló közgyűlésén 1949. március 5-én Érsekújvárból hárman vettek részt. Az alakuló ülést követően már március 10-én hozzáfogtak a Csemadok-alapszervezet megalapításához. Március 13-án 50 meghívott jelenlétében bejelentették az alakuló ülés időpontját. Ez 1949. március 20-án volt az akkori Sokol-házban, ahol mintegy ötszázan jöttek össze. Elnöknek Tatarik Emil nyugalmazott tanítót választották, akinek szobra van a...

1905-ben neogótikus stílusban építették. 1905. augusztus 15-én szentelték fel. 1978-ig az „Erős vár a mi Istenünk” – Luther-idézetet lehetett látni a bejárat felett. Az 1978-as felújításkor ezt eltávolították, ma helyette egy Luther-rózsa és kereszt látható.

Az újkori Felső-Magyarország fontos, erődített városának számító Érsekújvárba zsidók csak 1840 után költözhettek. Ezelőtt csak kereskedhettek, vásárokon vehettek részt, de éjszakára nem szállhattak meg a falakon belül. A 19. század második fele itt is a zsidóság jelentős számbeli gyarapodásának időszaka volt. Érsekújvárott két zsinagóga volt,az egyik 1859-ben épült, a nem sokkal korábban megépült budapesti Dohány...

Az eklektikus stílusú Páduai Szent Antal kápolnát 1913-ban építették. Az építéshez Ferenc József is anyagi támogatást nyújtott, magánpénztárából 200 koronát adományozott a kápolna részére. A kápolna belső falán látható felirat szerint: „Ezen kápolnát Antal Margit és özvegy Zeman Jánosné szül. Schindler Mária fáradozása hozta létre ez utóbbi annak fenntartására 600 korona alapítványt tett 1913”. Efölött...