Emlékhelyek a Felvidéken

Az alvégen található, Kéménd felé vezető út mellett (buszmegállónál). Nyitrai Balázs és Retkes Klára által állíttatott fából, 1951-ben a leszármazottak felújíttatták, 1960-ban ismét felújították, de már betonból az eredeti korpusszal. Keresztjáró napokon megállóhely volt, és itt is imádkoztak.

A keresztet Isten dicsőségére 1949-ben állították.

Andódi András 1921. december 11-én született Vághosszúfalun. Tanulmányai elvégzése után 1946-ban szentelték pappá. Egy évig Pobedénben volt káplán majd két évet Sopornyán töltött. 1949 és 1959 között Pozsonypüspökin szolgált. 1959-ben a pozsonyi Szent Márton székesegyházban tevékenykedett. Rövid ideig a Gútai, ezt követően (1959-1990) a Pozsonyligetfalui plébánia adminisztrátora volt. 1990-től Vághosszúfalun élt. Élete utolsó szakaszát a...

A falu szélén, a varroda épülete mellett található betonkereszt. A korpusz felett INRI felirat, Krisztus feje jobbra lehajlik, lábai szorosan zártak. Talapzatán felirat, illetve Szűz Mária portréja, valamint kereszt és két angyalfej látható.

A családból a falu bírójának tisztségét Andrássy Péter, Andrássy Titus töltötték be. A község gazdái Andrássy Titus vezetésével az 1891-es nagy tűzvész után megalakították a községi önkéntes tűzoltók egyesületét. Az 1920-as évek elején a falu egyik nagybirtokosa Sidó Titus, Varga Lőrinc mellett Andrássy Titus volt. A család egy tagja, dr. Andrássy Tivadar Imre, gimnáziumi tanárként működött.

Franziska Seraphica Hablawetz (Bécs, 1838. október 4. – München, 1902. október 26.) bécsi polgárleány, gróf Andrássy Dénes felesége, művészetpártoló. 1838. október 4-én Bécsben Franz Hablawetz és Barbara Dossler polgárpár leányaként született. Pisában 1866. április 6-án gróf Andrássy Dénes, gróf Andrássy György és Königsegg-Aulendorfi Franciska grófnő idősebbik fia, szülei tiltakozása ellenére feleségül vette. A rangon alul...

A mai, utcafronton álló, kétemeletes, látványosan tagolt tetőzetű, plasztikus vakolatdíszektől roskadozó homlokzatú, városi palota helyén a középkorban három polgárház állott, melyeket a 18. században barokk stílusban átépítettek. Ezek 1810-1830 között egyenként az Andrássy-család tulajdonába kerültek. E házakat lebontatva építtette 1898-ban Andrássy Dénes gróf a ma is álló, neobarokk stílusú, historizáló palotát a Jakab és Répászky...

2014. február 16-án avatták fel Antall Józsefnek, Magyarország néhai miniszterelnökének bronzból és mészkőből készült szobrát. Az Antall József Alapítvány a néhai miniszterelnök halálának 20. évfordulója alkalmából indította el azt a kezdeményezést, hogy minden nagyobb határon túli területen legyen szobra a volt kormányfőnek. A romániai Székelyhídon 2013. december 22-én avatták fel Antall József erdélyi szobrát, a...

A falu északi részén, a Csáb felé vezető főút jobb oldalán, az 5. számú ház előtt áll az Antolik- vagy Jánoska-kereszt. „Jánoska Mátyás állíttatta valamikor, mikor itt még szérűk voltak. A kereszt a telek másik oldalán volt, s később behelyezték ide a kiskertbe. Amióta Antolikék megvették a telket, azóta nagyon rendben tartják a keresztet. A...

A szobor síremlék eredetileg a református temetőben állt. Sonkoly Barnabás testvére készíttette, akit Putnokra telepítettek. A sírhely új tulajdonosa a szeméttelepre dobta ki a szobrot, amelyet Kiss György vitetett a „kinti” temetőbe, a jelenlegi helyére.

Az apátújfalusi önkormányzat néhány éve megvásárolta a Fizel család hajdani, vályogból épült zsellérházát. Az ideiglenesen rendbe hozott épület felirata falumúzeumot jelöl, ám egyelőre és elsősorban a község tárgyi néprajzi anyagának gyűjteménye tekinthető meg. A két helyiségből álló épület talaja döngölt, mennyezete gerendás. A szobákban helyet kapott a szövés-fonás gazdag kelléktára. Van itt rokka, kendertörő és...

Az Apostoli kettős keresztet 2015-ben állították.

A Tribecs hegység oldalán állnak Appony várának romjai, melyet a 13. században Csák Péter kezdett el építtetni. Huszita csapatok 1430-ban elfoglalták. A 16-17. században többször felújították a török védelmi vonal részeként. Az Apponyiak között zajló tulajdonosi viták miatt a várat elhagyták, és 1645-től a vár alatti kastélyba költöztek a tulajdonosok. A legenda szerint Appony várura...

A mindig komolyan és kifogástalanul viselkedő Apponyi nagyon diszkréten intézte nőügyeit. Tapintatos eljárásából eredően keveset tudunk szerelmi ügyeiről és ezek gyümölcseiről. Apponyi az 1890-es évek közepén megismerkedett Dietrichstein-Mensdorff-Pouilly Klotild grófnővel (1867-1942). A hölgy a Bécsben élő birodalmi arisztokráciához tartozott, de távoli rokonaként tartotta számon Viktória angol királynőt is. A királynő édesanyjának nővére volt Klotild grófnő...

1. Gróf nagyapponyi Apponyi György, az apponyi Apponyi család tagja, jogász és politikus, 1808. december 29-én született Pozsonyban. Apponyi György 1899. február 28-án hunyt el Eberhardban (Pozsony vármegye). Édesapja, gróf nagyapponyi Apponyi György, édesanyja pedig zichi és vasonkőei Zichy Anna grófnő. Feleségét, nagymihályi Sztáray Júlia (1820–1871) grófnőt 1840. április 23-án vette nőül Pozsonyban, akitől két...

Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a Habsburgok oldalára állt Apponyi Albert nagybátyja, a huszárezredes Apponyi Károly (1805-1890) és fegyverrel harcolt saját nemzete ellen Windischgrätz herceg, majd Haynau táborszernagy seregében. A Győr városát megszálló császári csapatokat vezényelte. A szabadságharc leverése után elő is léptették tábornokká, amiről az Apponyi Emlékkönyv nagyvonalúan hallgatott, csupán annyit említve, hogy...

Nagymegyer város nevét a honfoglaló magyar törzs, Megyerről kapta amelynek vezére Árpád fejedelem volt. Ennek emlékére állíttatta a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és a Nagymegyeri Városi Önkormányzat, a település első írásbeli említésének 740. évfordulója alkalmából. A szobor ünnepélyes leleleplezésére 2008. október 25-én került sor, a Kárpát-medencei Megyer települések találkozója alkalmából. A  fából faragott szobrot  Nagy Géza...

Árpád-házi Szent Erzsébetnek a templomkertben elhelyezett szobrát, Steinbach Sándor és Nagy Géza fafaragók alkotását, 2007. november 25-én szentelte fel Dr. Pápai Lajos győri megyés püspök (állíttatta Sárközi János).

Árpád-házi Szent Erzsébet egész alakos bronzszobrát a pozsonyi vár udvarán tekinthetjük meg. Szent Erzsébet bal kezében rózsákat tartva, jobb kezével kenyeret ad át egy fekvő koldusnak. A szobrot kiegészítették egy bronz információs táblával, mely az angol és német nyelvű szöveg mellett (Pozsonyra nem jellemző módon), magyarul is tájékoztat a szent életéről. Norbert Sadei olasz szobrászművész...