Emlékhelyek a Felvidéken

“A templom előtt ugyancsak látható egy vaskorpuszos műkő kereszt az alábbi dedikációval: „Isten dicsőségére / állították a hívek / 1964.” Korábban itt egy félköríves bádogbaldachinnal fedett fakereszt állt, melyről ugyancsak megmaradt egy keresztalapítvány, amely így hangzik: „Idősb György Gábor zsélyi kovácsmester és neje szül. Gyurkovics Erzsébet 1901. szept. 30-án letett alapítványa az általuk emelt templom...

A halál fölé magasodó Megváltót ábrázoló töbörétei temetői keresztet a hívek adományából állíttatták 1880-ban.

Hegyéte egykori településrészén, Töböréte valamikori határában álló fehér kőkereszt található, a megfeszített Megváltóval, alatta pedig a Fájdalmas Anya ábrázolásával. A keresztet 1887-ben Biró Ignác és felesége, Póda Zsófia csináltatta.

A töbörétei (hegyétei) köztemetőben a kerítés mellett rendezetten elhelyezve leljük meg a sírkert néhány régebbi sírjelét. A legrégibb sírkereszt az 1800-as évek legelejéről datálódik. Korábban az elődtelepülések (Hegyéte, Beneéte és Töböréte, illetve Balázsfa) különálló temetőkkel rendelkeztek.

Az evangélikus templom 1933-ban létesült.

A vágai katolikus templom A falu első temploma feltehetően a 16. század végén, a 17. század első felében épült. Addig a vágaiak a vágszerdahelyi templomba jártak. A vágai templom felépítéséről nincsen pontos adatunk, így csak azt tudjuk, hogy az 1562-es egyházlátogatáskor még nem létezett, de feltehetően még 1642 előtt felépült, mivel a későbbi templom egyik...

A Vágai Országzászló Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és az Országzászlót, Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defitizmusnak, amely a...

1466. december 15-én Nagyszombatban, Mátyás király, Nagymegyer és Izsap településeknek mezővárosi kiváltságot adott. Ez biztosította a két település számára az önkormányzati, pallosjog gyakorlását. Ez mellett évi három országos vásárt tarthattak és csak a királynak fizettek adót. A kiváltságlevelet a 16-17. században számos Habsburg uralkodó, illetve az erdélyi fejedelmek is megerősitették. A kíváltságlevél odaítélésének 530. évfordulóján,...

Dunaszerdahely ezen impozáns épületének telkét az 1900-as évek legelején vásárolta meg „a dunaszerdahelyi sport megteremtőjeként” is ismert Vermes Ferenc földbirtokos, járási szolgabíró. 1905-re a telken földszintes kúriát építtetett, amelyet aztán négy évre rá, 1909-ben megnagyobbítottak, illetve tornyokkal „bővítették” és ékesítették. A 2. világháborúban előbb német, majd orosz csapatok szállásoltak be az épületbe, később, a kommunista...

A község közepén áll az 1. világháborúban elesett falubeli katonák és a 2. világháború áldozatainak  emlékműve.Az 1. világháború hőseinek emlékművét, melyre 42 nevet véstek,  1940. június 5-én avatták fel ünnepélyes keretek között az országzászlóval egyetemben. Az avató beszédet  Koczor Gyula barsi főispán tartotta, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság nevében Berényi Róbert beszélt. Az emlékmű szembőli jobb oldalán a Magyar...

Az I. és II. világháborúban elhunyt hősök emlékére a falu polgárai, 2002-ben állíttatták az emlékművet az új buszmegálló melletti pihenőparkban.

A fő tér nyugati térfalában, nagyjából az Orbán-torony melletti zenélő szökőkúttal „egy magasságban”, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, ma cseréppel fedett polgárház. A palota-szerű kinézettel rendelkező, több építészeti stílus elemeit magán hordozó, romantiklus, ill. neogótikus épületet Vitéz György földbirtokos nemes építtette maga és családja számára 1849-ben, Fischer József építésszel. Korábban helyén három középkori...

Szeder János Fábián (1784. június. 24., Csáb – 1859, december 13., Füss), bencés áldozópap, tanár, a legjelentősebb személyiség, aki Füssön , tevékenykedett. 1793-tól Ersekújvárban, majd Komáromban tanult. 1797- től Révay Miklósnál irodalmat, 1798-tól Kulcsár Istvánnál szónoklattant tanult. 1800-tól a pozsonyi akadémián a filozófia hallgatója volt. 1802-ben Esztergomban írnoki tisztséget töltött be, 1803-ban Nagyszombatban gazdasági hivatalt....

Az 1946-ban létesített temetőben ötezernél több katona nyugszik – többségük tömegsírban. Legtöbbjük 1945 januárjában és februárjában, a kőhídgyarmati ütközetben esett el, de ide temették az 1944 telén és 1945 tavaszán az Alsó-Garam menti harcokban elesett katonákat is. A temetőben 5248, a 2. világháborúban elesett katona van eltemetve. 1947-ben hozták létre, területe 0,36 hektár. Mai arculatát...

A Nagymegyeri Szent Miklós templom mellett épült fel 1902-ben. Építettetője a csicsói grófnő Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés volt, aki az iskolát és a templomot meghalt fiának Henriknek és férjének Sabran Pontevés hercegnek emlékére készítette. Az 1902. július 27-én felszentelt iskolában a grófnő a tanítást a Szent Vince Leányai nevet viselő apácarendre bízta. A leányiskola, a...

Magyarország vármegyéi és városai: A teljes „Borovszky” című monográfiában a következőket olvashatjuk a zsélyi birtok és a kastély történetéről: „Balassa Imre hűtlensége következtében a divényi uradalom a magyar koronára szállott és Lipót király 1686-ban gróf Zichy Istvánnak adományozta. Az adománylevélben Zsély is bennfoglaltatván, ez alapon a Zichy család visszaváltotta azt a gróf Koháryaktól. A divényi uradalmat...

A temető központi keresztje márványból készült, magas oszlopon áll nagy kőkorpusszal, melyet Kupecsek Leó (1881-1961) magánvállalkozó ajándékozott a temetőnek a múlt század első felében.