Emlékhelyek a Felvidéken

A magyar  állam kialakulásának 1000. évfordulója  jelentős visszhangot váltott ki a régióban. Ennek  bizonyitéka, hogy  mindkét  szomszédos település, Csiliznyárad és Szap is emlékművet állíttatott a jubileumi évforduló alkalmából. Szapon a kopjafa elkészítését az  önkormányzat vállalta 2000-ben. Alkotója a  csicsói fafaragó Nagy Géza volt.

A római katolikus haranglábat 1914-ben építették. Karcsú, négyszögletes, falazott téglaépítmény fából készült ráépítéssel, ahol a harang függ. Rajta ez a felirat olvasható: FUDIT HENRIKUS EBERHAD PESTINI 182. Sátor pléhtetővel van befejezve.  A harangláb a Szent István Parkban látható, amely a szintén ott teret foglaló szoborcsoportról kapta a nevét. A három részből álló szoborcsoport Isván király...

A református templom közvetlen szomszédságában áll. A katolikus vallás kisebb közösségének a 17. századtól kezdve nem volt a faluban temploma, így tagjai kénytelenek voltak a szomszédos falvakba járni istentiszteletre. Csak a 19. században építtetett Ghyczy Rafael egy kisebb templomot klasszicista stílusban. Ezt egy kis folyosó kötötte össze a kastéllyal, ahol a katolikus pap is lakott....

A parkot a barokk kápolna körül Gúta legősibb temetőjének felszámolásával hozták létre a múlt század 80-as éveiben. Ide temetkeztek a gútaiak egészen 1965-ig. A park kialakításakor figyelmet szenteltek annak, hogy az ősök iránti tisztelet és a kegyelet helye maradjon a későbbi nemzedékek számára is. A kőből készült síremlékeket a főbejárat két oldalán sorokban helyezték el....

Az egykori (Duna)Szerdahelyen a korai pogány szokásokat váltva, de Szent László király korától már bizonyosan, a templom köré temetkeztek az ősök. A település legősibb keresztény temetője volt ez a Szent György-templomot körülölelő sírkert. Az 1400-as évek elejétől már okiratok igazolják, hogy egyértelműen állt az a templomot és a temetőt körbefogó magas kőfal, amely által behatárolt...

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templom 1764-ben épült barokk stílusban. A templom falán látható vörösmészkő emléktábla Vaszary Kolos hercegprímás általi 1898-as átépítésének állít emléket. A templom előtti kis temetőben több, a 19. század elejéről származó halálfejes síremlék található, valamint a Nepomuki Szent János-szobor egykori talpköve is itt kapott helyet. A temetőben található Rigler Gusztáv...

A Fel- és Al-Baka között elhelyezett Szentháromság-szobor (a forrásokban mint „szent Háromság képe” említve) fenntartására a fel- és al-bakai közbirtokosok 1871. április 16-án kelt alapító levélben kötelezték magukat. Ígéretet tettek arra, hogy összeroskadása esetén újra felépítik, ill. jogutódaikkal együtt díszesen és illően megőrzik állagát: „Mi Nemes Fel és al bakai közbirtokosok a két Baka közti...

Uza-Panyit a Primóczi Szentmiklóssy családé volt. A Szentmiklóssyak akkor kerültek itt birtokra, amikor Szentmiklóssy György megyei szolgabíró Uza Máriával kötött házasságot. A család ősei Liptó- és a szomszéd Szepesmegyében nyerték birtokaikat és ott a család egyik ága, a mely a mai Primócz (hajdan Prym) helységet s vidékét bírta s innen előnevét is nyertek. A család...

A Szép Lajos plébános emlékére 1936-ban állított út menti kereszt. 1916-ban Szép Lajos csallóközkürti plébános (1901–1927) hitelszövetkezetet hoz létre a faluban, s mintagazdálkodása miatt 1916-ban megkapja a Ferenc József-rend keresztjét. Az egykori Apponyi-tag földrészeit 1922-ben így sikerült a helyi gazdáknak, Szép Lajos segítségével, megvenniük. A kereszttel e gazdák rótták le kegyeletüket a faluért oly sokat...

Dunaszerdahely egykori egyik elődtelepülésén, Kistejedben, a Kistejedi utca elején található az egyik ház kertjében, kis vasráccsal elkerítve a Szeplőtelen Szűz szobra – sajnos, mára meglehetősen elhanyagolt állapotban.

Isten dicsőségére állíttatta Štefan Šmatla, 1936-ban.

“A szklabonyai római katolikus templom nem messzire áll attól a háztól, ahol Mikszáth született. A Borovszky-féle Nógrád megyei monográfia szerint Isten itteni házát 1396-ban építették gótikus stílusban, de a sok javítás “kivetkőztette eredetiségéből”. Reneszánsz formára alakították, majd a 18. században barokkosították. A Pozsony-Nagyszombati Egyházmegye Schematizmusa szerint a templom 1346-ban épült, s Szent Miklós tiszteletére szentelték....

„…Van is mit dicsekedniök a bodokiaknak a savanyú vizükkel! Igaz, hogy jó erős víz; a verebet, fecskét, ha nem magasan röpül el fölötte, megkábítja…” Hova lett Gál Magda, 1882 Bodok, Mikszáth csendes kis falujának, Szklabonyának a neve az író novelláiban. A savanyúvíz az pedig a csevicének a palóc neve. A szklabonyiak szeretik a vizüket, s...

A községháza falán található emléktáblát 1970-ben avatták fel.

Deáki legnevezetesebb helye az ősi, Szűz Mária tiszteletére épített templom, amelyet elsőként II. Paskal pápa 1103. évi oklevele említett, de több később – 1175-ben, 1186-ban és 1211-ben – kelt okmány is utal rá. Az akkori istenháza – építési ideje nem ismert – kezdetben kápolnaként szolgált. A későbbi, román kori, méltóságot sugárzó deáki templom – a...

Az Országzászlót Tata városának ajándékaként 1939. augusztus 20-án avatták fel, az ünnepélyes aktusról a budapesti Magyar Országos Tudósító két nappal később számolt be. A napjainkban is látható alapon nagyjából két méter magas, harang alakú beton talapzat állt, a zászlórúd tövében Szent István koronájával, homlokzatán két, férfialakot ábrázoló domborművel, alatta az adományozó, Tata városának üzenetével: „Bár...

A tejfalusi zsidó hitközség a Felső-Csallóköz legrégibb Mózes-vallású gyülekezete. Már az 1700-as években létezett, a rabbinátus központja volt, volt saját iskolája, s anyakönyvet is vezetett. Anyakönyvi kerületéhez 27 település tartozott, melynek hívői a tejfalusi zsinagógát látogatták, s az itteni temetőben hantolták el halottaikat. Tejfalu lakosságának száma 1828-ban 1021 volt, ebből az izraelita vallásúak száma 422,...

Az emlékművet a község első írásos említésének 900. évfordulójára állította az önkormányzat.

A település első írásos említésének emléktáblája A legrégibb fennmaradt oklevél, amelyben Vága falu neve írásos alakban előfordul, 1259. szeptember 1-jén keletkezett Csepel-szigeten. IV. Béla, Magyarország királya, Roland nádorispán és pozsonyi ispán kérésére Rexit pozsonyi várjobbágy földjét, aki örökös nélkül halt meg, Damjánnak adja Vágáról. A föld 60 hold nagyságú volt és Kuzeyben (mai Magyargurab területén,...