Emlékhelyek a Felvidéken

Miután királyi vármegyéből nemesi vármegye lett (a 13. század végén) Zemplén vármegye székhelye többször is más helyre költözött a 18. század közepéig. 1299-től Zemplén mezővárosi rangot élvez és itt tartják a megyegyűléseket és a megyei törvényszéket is az Árpád kori várban. Zemplén vára a 17. században megsemmisült, ezért szükségesnek látták, hogy a gyűlések számára megfelelő...

A korábbi Pleyer-féle, kávéháznak és szállodának épült Széchenyi utcai 93. számú emeletes házat a városvezetésnek 1901-ben vásárolta meg. Innentől számítva a községháza (majd városháza) mind a mai napig a városvezetés székhelye. 1902-től a létesítmény emeleti részén voltak találhatóak a községi hivatalok, míg a földszinti részen gyógyszertár üzemelt. Az épület udvarában városi fogdákat és őrszobát alakítottak...

A Városháza eredete a XIV. századba nyúlik vissza. A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787—88-ban nyerte, és tornyát is ekkor építették. A torony nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Érdekes a tanácsterem Justitia-freskója, illetve a terem bejárati ajtaja felett az epigramma:...

Magyarország vármegyéi és városai, Pozsony vármegye kötetének Egészségügy fejezetében Pávay Vajna Gábor dr. írja: „Mint fontos egészségügyi haladásról, meg kell külön emlékeznünk a munkásházakról is. A városnak a Kárpát-utczában van 10 munkásháza, melyek 1900-ban pavillonrendszerben épültek, kertektől környezve. A mintaszerű beosztású házak mindegyikében 12 világos, napos lakás van a szükséges mellékhelyiségekkel, tehát összesen 120 lakás, még...

A színház jelenlegi eklektikus épületét 1885-1886 között építették Fellner Nándor és Helm Henrik építészek tervei alapján. A színházat 1886 szeptember 22-én Városi Színház-ként nyitják meg a Bánk bán díszelőadásával. A megnyitón részt vett a teljes magyar kormány, Tisza Kálmán miniszterelnökkel. Az ünnepségen Jókai Mór is jelen volt (Lidércfény címmel „prológot” írt ez alkalomra), Erkel Ferenc...

A város 1906-ban pályázatot írt ki a Vigadó épületének terveire, melyet Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek munkája nyert el. Az építkezés 1911-1915-ös évek között zajlott le, de némely dekorációs munka a háború miatt csak 1919-ben fejeződhetett be. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton szerkezetekből építettek fel. Kezdetben...

A barokk stílusú kápolna a temetőhöz vezető út jobb oldalán látható. Az 1600-as években emelték, a török ellen harcoló várvédő hősük emlékére. A történet szerint 1521 körül olyan hősiesen harcoltak a török ellen, hogy a török vezér megkegyelmezett nekik, és szabad elvonulást engedélyezett számukra. A hófehér kápolnában, barna, díszesen megmunkált fa ablakkeretbe foglalt üveg mögött...

Váry Gellért (Meister Gellért, Csongrád, 1843. február 2. – Nyitra, 1929. február 16.) piarista szerzetes, novíciusmester, rendje generális asszisztense Rómában. A gimnázium hat osztályát elvégezvén, 1858. szeptember 22-én a kegyesrendbe lépett. Tanulmányai és a tanári vizsgálat befejezése után 1862-től a tanári pályán működött. Ezen évben Meister családi nevét Váryra változtatta. Tanított 1863-ig Szegeden, Vácon, Pesten...

Štúrová település közepén vasszerkezetű harangláb látható, a 20. század 30-as éveiben állították. A harangot a štúrovái evangélikusok vették bele 1933-ban. 1922-ben Öregrét nevű dűlőjében – a volt Fejérváry, Malcolmes és Singer birtokon, valamint a Nagylél Rt. birtokainak egy részén – szlovák kolóniát hoztak létre Štúrová néven (Ekel és Megyercs területén). 39 telepes érkezett a 730,3...

A település vásártartási jogának egy máig megmaradt nyoma a helyi vásári hirdetőoszlop. Az oszlop tetején kis zászló jelzi a készítés időpontját.

A Béke utca és a Nyitrai út kereszteződésében régi öntött, korpuszos kereszt látható, amelyet 1993-ban hoztak ide máshonnan. Kb. a 19. század második felében készült, és neogótikus jegyeket mutat.

„Több évtizeddel ezelőtt a betléri kastély könyvtárában egy olyan krónikára bukkantam, amelyben 17. századbeli modern öntödeként említik a gyárat. Míg akkoriban a környékünkön, például Páskaházán és Csetneken csak hámorok voltak, Kuntapolcán már öntöde működött. Tudomásom szerint ez a legrégebbi olyan írásos feljegyzés, ahol említést tesznek az öntödéről. Erről a területről egyébként rengeteg terméket hordtak annak...

A sírban a köbölkúti születésű Vass Emil (1929-1996), tanár és hitvese Török Mária (1934-?) tanítónő nyugszanak.

Vayda János nyugalmazott kántortanító 74 éves korában adta vissza lelkét Teremtőjének.

Egymás mellett pihen a dunaszerdahelyi köztemetőben a közélet két egykori elismert alakja, Haskó József (1828–1901) és Vázsonyi József (1847–1923) katolikus plébánosok. Vázsonyi ugyancsak kiemelkedő személyisége volt a városnak, olyannyira, hogy Dunaszerdahely díszpolgára címét adományozták neki. Ő volt az egyik alapítója és kiadója a Csallóköz c. keresztény társadalmi, szövetkezeti és szépirodalmi hetilapnak. Korábban a két plébános...

Reneszánsz stílusú kastély a 18. század elején épült egy korábban (1670-ben) leromboltatott vár helyén. A kastélyt a Vécsey család építtette, lakta és birtokolta egészen 1945-ig. A 19. század felében klasszicista stílusban átépítették. A 19. század második felében és a 20. század első felében több átalakításra került sor. 1824-ben báró Vécsey Pál jogtanácsosaként működik a faluban...

Vecsey Lajos a két világháború között a község kulturális életének irányítója, egyben segédjegyző és községi bíró is volt. 1945-ben barbár módon halálra verte őt a falu komisszárja. A község központjában, a vendéglő (korábban a Patika vendéglő) falán 1995 óta emléktábla őrzi emlékét, nevét viseli a Csemadok egyik alapszervezete (a Csemadok Vecsey Lajos alapszervezet) is. 2007...

2019. november 3-án, vasárnap Martoson Reformáció és szoboravató ünnepséget tartottak. A református templomban a reformáció alkalmàbol igét hirdetett Nt. Dr. Szénàsi Lilla lelkész, majd megkoszorúzták az emlékkaput. Ezek után került sor a Zsittnyan István kultúrház falán Vecsey Lajos mellszobrának avatására. Ünnepi beszédet Keszeg István polgármester mondott, majd az alkotót Túri Török Tibor Pro Cultura díjas...

A lelkész Vecsey Kálmán kántortanító fia és Vecsey Lajos jegyző édestestvére volt.