Emlékhelyek a Felvidéken

Ivanics István (1899-1980) a második világháború előtt a falu csordása volt a közbirtokosság alkalmazottjaként. A tehéncsorda kihajtásáért és legeltetéséért felelt. Római katolikus vallású volt, Lénártfaláról került Nemesradnótra. (Az állatok kihajtása minden reggel a következő sorrendben ment végbe: tehén a csordás által, disznó a kondás által, liba a libapásztor által. Este pedig fordított sorrendben azaz: liba,...

Koós Antal (1907-1975) a falu gulyása volt a második világháborút megelőző időkben. Római katolikus vallású volt, feleségével, Kosztúr Annával Baracáról került Nemesradnótra, ahol a közbirtokosság gulyásnak alkalmazta. A közbirtokosság a csordásnak, kondásnak, gulyásnak, kovácsnak külön-külön házat biztosított. A későbbiekben Koós Antal saját házat vásárolt magának a faluban. A gulya, amely a gondjára volt bízva a...

Istók Lajos kovács családból származik. Feledről kerültek Nemesradnótra. A közbirtokosság alkalmazottjaként a kovács-házban lakott. Kovácsként patkókat készített, lovakat vasalt, ekevasat élesített, forgókarikákat készített szöggel a tehenek bekötéséhez, és minden apró-cseprő munkát végzett a falusi ill. a szomszéd falu gazdái számára. Később saját házat épített, s az ott berendezett műhelyében idős korában is vállalt munkát.

A Németh-malom 1884-ben hajómalomnak épült, 1906-ban cölöpös vízimalommá alakították át, majd 1916-ban, korszerűsítése keretében, további felépítményt telepítettek hozzá. Az építményben fennmaradt a teljes gyártási technológia, amelyet főleg gyárilag készített berendezés képviselt: az őrlőmű, maghántoló, – tisztító – a triőr -, a szitasor és a szállítófelvonók. A meghajtásról a két áttételű vízikerék gondoskodott. A malom 1951-ig üzemelt. Utolsó tulajdonosa,...

A nagykeresztet Méhes Károly, nagyfödémesi plébános állíttatta 1891-ben.

A Vasárnapi Ujság, 1886. XXXIII. évfolyamának 27. számában Kegyeletes gondoskodás címmel jelent meg a kút története: Esztergom-megyében, Párkány mezővároska r. kath. temetőjében, a község egy buzgó és lelkes tagja, Klement István gyógyszerész, attól a kegyeletes szándéktól vezérelve, hogy a holtak sírjait fedő pázsitot s bokrokat és virágokat száraz időben is lehessen üdítő harmatban részesíteni, saját...

Péntek Barna (1894-1974) rimaszombati úti őr volt, Bátkából került Nemesradnótba. Később ács munkákat vállalt a faluban s szinte minden melléképület tetőzete az ő keze munkáját dicséri. Abban az időben, szinte minden családban tartottak méheket a régi módszer szerint köpűben. Péntek Barna volt az első a faluban, aki kaptárakat és a belevaló kereteket elkészítette előbb a...

A pénteksúri Szentháromság-szobor alá 2014-ben odakerült Szűz Mária szobra, ahogy az az elmúlt évtizedekben volt, s ahogy azt a helyiek szerették volna.

Az emlékmű a temetővel szemben található.1867. augusztus 2- án Ürge Alajos, Pered jegyzője, (maga is volt 48-as honvéd) levelet intézett a Pozsony Megyei Honvédegylethez, s ebben indítványozta egy emlékmű felállítását a peredi csatában elesett honvédek tiszteletére. A Honvédegylet közgyűlése egyetértett az indítvánnyal, és széles körű gyűjtésbe kezdett. A szervezési munkálatokat dr. Beck Antal ügyvéd, volt...

Pozba település egykor a Verebélyi járáshoz tartozott, lakói a magyar nemzet tagjainak vallották magukat és nagyobbrészt református vallásúak voltak. Jelenleg a fajkürti plébánia joghatósága alá tartozik. Borovszky Samu Bars vármegye leírásában azt írja, hogy a Balogh nemzetség ősi családi fészke volt, mely már 1339-ben, Károly Róbert király iratában szerepel. Később a Bencsík és a Barlaghy...

A Pozsonyi főpályaudvar egy vasúti átmenő pályaudvar. Az első fogadóépület 1848-ban készült el a Bécs–Pozsony és Břeclav–Pozsony (az 1848-as épület ma a vasúti rendőrség székhelye). 1871-ben a Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg-vasútvonal megépülésével párhuzamosan új épület készült az eredetitől 300 m-re északra. Ez elé 1987-ben egy nagy, félbevágott nyolcszög alakú, üvegkupolás fogadótermet húztak, amelyet a népnyelv „Üvegháznak” nevez. A...

Az igen kicsi, kápolnaszerű Notre-Dame-templom (Miasszonyunk) az Óvárosban található. Az épületet 1754-ben emelték barokk stílusban. A korábban hozzá tartozó kolostorban – melynek alapkövét 1750. május 13-án tették le – ágostonos kanonokrendi apácák éltek és elemi iskolát is tartottak fönn (ma is általános iskola). A kolostor első lakói Régensburgból érkezett, nőneveléssel és -oktatással foglalkozó lakói 1754....

„Gyökeret verve, megfeszülten, kemény nyakán okos magyar fejével előre tekintve áll a Vashonvéd. A kárpáti harcok oroszlánja, miután megszerezte az egész világ bámulatát, most idehaza is megkapta a glóriát. Pünkösd ünnepén a mi városunkban állítják fel legelső szobrát. A történelembe már beleírta a nevét, most művészi formákba testesítve is megörökítjük a jövő számára.“ Ezekkel a...

A pudmerici csata 1705. augusztus 11-én. Herbeville két napi pihenés után, augusztus 10-én indult el Lipótvár mellől karkóci táborából, hogy a Csallóközbe visszatérve, ismét egyesüljön a Schlick lovassági tábornok alatt ott visszahagyott seregrésszel és podgyásszal. Közben a kurucok táborában meglehetősen izgatott volt a hangulat, mert a tisztek és a legénység zúgolódni kezdtek amiatt, hogy tábornokaik...

„A kastély, melyben valaha Pázmány Péter sokat időzött, puritán egyszerüséggel van berendezve. Fődíszét a mögötte elterülő ritka szépségü gesztenyés képezi, a nyitrai püspöknek kedvencz sétáló helye. Innen az út az „Ördögkemencze” nevü barlang fölé vezet, mely az országút közelében fekszik és e gyönyörü, részletekben gazdag vidéknek egyik legszebb pontja. E kastélyban irta a XVII. század...

A reformáció emléktáblája a református templomban található, 1917-ben, a reformáció 400. évfordulójára állította a gyülekezet.

2003-ban, be kellett zárni a lekenyei kisiskolát, ráadásul óvoda sincs a faluban. Az iskola épületében a nyugdíjasklub működik, az evangélikus templom mögötti egykori óvodában pedig helytörténeti szobát rendeztek be, amelyet egy szövőszék ural, és a régi paraszti élet sok más tárgyi emléke tölti meg a falatnyi helytörténeti házat.