Emlékhelyek a Felvidéken

Szent Vendel a pászorok és a jószág védőszentje. Szent Vendel homokkő szobra, függőleges bordázatú talapzaton a falu szélén, a Tallós felé vezető út mentén. A pásztoröltözékben ábrázolt szent fejét keskeny karimájú kalap fedi, vállán köpeny, oldalán pedig tarisznya lóg. Imára kulcsolt kezeiben juhászlapátot tart, lábainál bárány és borjú hever.

A katolikus templom mellett található Szent Vendel szobra, melyet a XX. század elején állítottak, hogy a falu népének állatait „se pusztulás, se betegség ne érje”. A színezett homokkő szobor egy magas talpazaton áll, felette horganyfedéllel. Vendelen fekete kalap, barna köntös, kék palást és barna csizma van. Rekvizituma a pásztorbot, lábánál pedig a bárány.

A sírkertben álló templom bejáratának közelében kétoldalt Szent Vendel és Szent Mihály szobra áll. Mindkettő Rigele Alajos szobrászművész alkotása, és egyazon évben – 1921-ben – állították fel őket. A Szent Mihály-szobor Keszőcze Mihály emlékére, a Szent Vendel-szobor Horváth Vendel emlékére készült. Az emlékszobrot Horváth Vendelnek, az Udinében 1918-ban, 28. életévében, hősi halált halt gyalogos szakaszvezetőnek állíttatták...

A község Fő utcáján a 136. számú ház előtt áll Szent Vendel szobra, melyet Lustig János emeltetett 1802-ben.

A szobrot az 1811-es évi nagy marhavész után emelték hálából, újonnan emelték 1892-ben. A három szobrot (Páduai Szent Antal szobra, Nepomuki Szent János szobra, Szent Vendel szobra) a település különböző helyeiről hozták a katolikus templomkertbe, az 1970-es években.

Szent Vendel útmenti szobra 1863-ban készült.

A szobornak már csak a talapzata, felirattal látható. Maga a szent már eltűnt.

A község történelme egyházi szempontból 1763-ig nyúl vissza. Ebből az évből származik a legidősebb latin feljegyzés, amit még az akkori lelkész Laczkovics György írt. A feljegyzésekből az is kiderül, hogy Keszegfalván az első templom 1756-ban épült, az első itt lakó lelkész pedig 1763-ban lett ide küldve. 1756 és 1763 között a plébániát valószínűleg Komáromból igazgatták...

„A főút mentén, ma már épületek közé szorítva áll a Rózsafüzér Királynője-kápolna. Valószínűleg a 19. század elején épülhetett két téglalap alakú, enyhén félköríves ablakkal, két támpillérrel körbefogott, gúla alakú harangtoronnyal. A kis harangtorony alatt egy csúcsíves ablak, alatta pedig egy timpanon látható. A kápolna oszlopos szélekkel díszített faoltárának közepén a Rózsafüzér Királynője kép áll, mellette...

A Szentháromság-szobortól nem messze, ugyancsak az egyik ház kertjében látjuk Szent Vendel szobrát. A homokkőből készült szobor egy magasabb talapzaton áll, s horganyfedél díszíti. A nehezen olvasható dedikáció szerint a pásztorok védőszentjének emlékét 1908-ban emelték, majd 1951-ben felújították. A klasszicista jellegű, népies kőszobor azonban régebbi alkotás lehet. Vendelt itt kezét összefogva, oldalán pásztortáskával, lábán báránnyal...