Emlékhelyek a Felvidéken

A főút mellett, a parkkal szemben modern négypilléres talapzaton áll Szent Flórián szobra. A szent szobra a 19. század 60-as éveiben készült, a Csehországból származó, Nagyszombatban, később pedig Pozsonyban tevékenykedő Brandl Norman Antal szobrász alkotása. Szent Flórián szobra mellett áll egy 1938-ból származó zászlótartó kőoszlop.

A főút mellett Szent Flórián szobrát találjuk, amely 1831-ben készült, 1924-ben Kostyál János javíttatta. Mivel a szobor eredetileg az útkereszteződés közepén állt, 1995-ben áthelyezték mostani helyére, és egyúttal felújították. A felújítást Malagyi szül. Kostyál Júlia biztosította.

Az 1599-ben a falut és az egész termést tűzvész pusztította el. Ennek emlékére ill. a hasonló tüzesetek  ellen védő Szent Flóriánnak szobrot emeltek Nemesoroszi lakosai még állítólag a 17. században.

1849 és 1851 között épült fel a falu főterén Fekete Mihály püspök támogatásával a neoromán római katolikus Szent Flórián templom. A templomban fellelhető Szent Flóriánt ábrázoló kép és a klasszicista keresztelőkút, mely fölött egy pieta szobor látható, még az 1800-as évekből származnak. A templomban további: Jézus szíve szobra, Szűz Mária szobra, Szent Alajos szobra, a...

Pozsony újkori szakrális művészeti alkotásokban különösen gazdag. Az évszázadokig az ország egyik legfontosabb egyházi (és egyházművészeti) központjának számító városnak nem csak történelmi központjában, hanem az újkorban kialakult külvárosaiban is találhatunk ilyen értékes emlékeket. A fallal körülvett, középkori városközponttól északkeletre a Virágvölgynek (Blumenthal) nevezett területen 1732-ben épült fel a díszes, kőből faragott Szent Flórián szoborcsoport. Eredetileg...

Szent Flórián tűzzel való kapcsolata alapján védőszentje a kéményseprőknek, serfőzőknek (a sör egykori tréfás szegedi neve: flóriánvíz), fazekasoknak, kovácsoknak, pékeknek. A vágújhelyi 1762-ben készült és 1963-ban műemlékké nyilvánított Szent Flórián-szobor a város történelmi központjában a Ghillányi kastély előtt áll. A szobor kettős talapzatának alsó részén lévő relief egy ökrök által vontatott szekeret ábrázol, melyen feltehetőleg...

Szent Flórián oszlopon álló szobra a katolikus templom kertjében található, az önkéntes tűzoltó-testület megalakulásának 120. évfordulóján, 2006. május 6-án avatták fel, majd 2016-ban felújították.

Szlovákia délkeleti részén a legérdekesebb gótikus kishidak közé tartozik a leleszi kőhíd. A boltozata máig is sértetlen. Ma már csak a kiszáradt medret íveli át, de régebben folyója sebes sodrású és vad volt.

Az ismeretlen művész által 1808-ban alkotott szobor eredetileg a Szent György téri tűzoltó-szertár előtt állt, jelenleg a városi könyvtár előtt található. A közeli teret is a szoborról nevezték el nemrég, azelőtt Dubček tér néven jegyzezték a területet, amelyet a helybeliek leginkább az Olympia bevásárlóközpont előtti térként ismertek. A Szent György-szobor 1963 óta szerepel a műemlékek...

A város legrégibb történelmi és szakrális emléke, amelynek helyén már a korai Árpád-korban is állt egy (valószínűleg) fatemplom. A mai kőtemplom román kori alapja a hagyomány szerinti 1329-es esztendőben épült. Ebből az Anjou-korból származnak a templom egykori gazdag freskóábrázolásainak töredékei is: a szentély Szent Miklós- és Krisztus-ábrázolásai, valamint a főhajó külső falán látható Kálvária-freskó. A...

A kápolnát a család állíttatta Szaniszló János 60. születésnapjára, 2014. augusztus 27-én. A Szent Hubertust ábrázoló farelief előtti védőrácsban a katolikus, a görögkeleti és a református kehely talál helyet, jelképezve a vallási együttélést.

A templomkertben található szobrot 2015-ben állíttatta a lukanényei egyházközség.

Az 1701-ben épült barokk templomot gróf Esterházy Imre (1663-1745) esztergomi érsek építtette Árpád házi Szent Imre herceg tiszteletére. A templom későbarokk stílusban épült. Eredetileg csak egy hajója és alacsony tornya volt. A szentélyben volt a főoltár, felette olajfestményen a templom védőszentje Szent Imre. A templom hajójában a szószék és a Fájdalmas Szűzanya és Jézus Szíve...

“A község harmadik, mai barokk Szent Imre-templomát a Zichyek építették 1771-ben. Az egyhajós építmény sima mennyezetű, szentélye szelvényes végződésű, az oromzatos homlokzat előtt gúla alakú torony emelkedik. A homlokzatot fasávos keretek és kerekded végződésű ablakok tagolják. A templom sekrestyéje poroszsüveg boltozatú, a freskók 1948-ban készültek. A templom régebbi berendezéséből megmaradt a kőoltáron álló 18. századi...

A klasszicista Szent Imre templomot Migazzi Kristóf bécsi érsek és bíboros, a falu akkori földesura építette régebbi alapokra 1785-ben (a történelmi falupecsétek alapján az eredeti templom patrónusa Szent János Evangélista lehetett). Egyhajós, szentélye egyenes záródású, sekrestyéje későbbi építésű. Porosz boltozatú, falazott kórussal. Ugyancsak klasszicista főoltára a 18. sz.-ból származik, a felette álló kép Szűz Mária...

A hazai görög katolikusság a Kárpát-medence északkeleti részén összpontosul. E vidék egyik legfontosabb városában, Kassán viszont – bár erre a 18. század vége óta születtek próbálkozások – nem sikerült egyházi központot létrehozniuk: az egyházkormányzati székhely Munkács és Eperjes maradt. Ráadásul templomot sem tudtak építeni, miséiket a római katolikus templomokban voltak kénytelenek tartani. Végül 1882-ben letették...

A Szent István emlékére állított kopjafát 2003. augusztus 24-én avatták fel.

Államalapító királyunkra, Szent Istvánra, valamint a magyar egységre és államiságra emlékező, Lipcsey György szobrászművész alkotta szobrot 2004. augusztus 20-án avatták fel a dunaszerdahelyi Szent István téren.