Emlékhelyek a Felvidéken

A művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok, a magyar régészet és műemlékvédelem egyik kezdeményezője, „atyamestere” és a 19. századi történetírásunk meghatározó alakja, Rómer Flóris Ferenc Pozsonyban született 1815-ben a Lakatos, később egy ideig róla is elnevezett utcában. Az Országos Régészeti és Embertani Társulat már a millennium évében, 1896-ban adománygyűjtést indított...

Rónay Ferenc (1808 Liptóújvár – 1881 Selmecbánya) bányamérnök; selmecbányai tanulmányok után a környék különböző bányaüzemeinél működött bányamérőként, bányatisztviselőként, bányafelügyelőként, bányatanácsosként; szakcikkei magyar és német szakfolyóiratokban jelentek meg. 1874. január 1-től bányatanácsos. 73 éves korában halt meg Selmecbányán.

Ronchetti József, kéményseprő-mester, parancsnok és kerületi tűzfelügyelő Nyitrán, hol 1860-tól működött; 1863. aug. 23. tornaegyesület alakítására kapott a várostól engedélyt; 1869. jan. 1. megalapította a nyitrai önkéntes tüzoltó-testületet. Meghalt 1904. okt. 28. Nyitrán. Munkája: A nyitrai önkéntes tüzoltó-testület 30 éves története 1869–1899. Nyitra, 1899. (Németül: U. ott, 1899.).

Rösch Frigyes Sopron tűzoltó-főparancsnoka, főreáliskolai tanár, Sopron díszpolgára 1832. január 8-án született Reutlingenben (Németország). Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Stuttgartban végezte. Fiatalon, mint reáliskolai tanár tanított német városokban. Felsőlövőn 1853-tól dolgozott, mint középiskolai tanár, majd két évig tanítóképző intézeti igazgató. A soproni polgárokkal együtt kezdeményezte 1863-ban, hogy a városban tornaegylet létesüljön. Ebben az évben a kör...

A falutábla oszlopot 2011 május 28-án a Palóc Társaság által szervezett Kárpát-medencei Rovásíró verseny Felvidéki elődöntője alkalmából adták át. Avatóbeszédet Kantár Éva, a Csemadok alapszervezetének elnöke mondott.

A rovásírásos helységnévtáblát az 1848/49-es ünnepség megtartása után Androsovics József, a Forrai Sándor Rovásíró Kör tagja és dunaújvárosi csoportjának vezetője avatta fel, mely a templomkert előterében került elhelyezésre.

A diósförgepatonyi hívek Pati Ferenc atyával 1991-ben fordultak kéréssel Tóth Domonkos püspök atyához, hogy kápolnát szeretnének építeni. A püspök válasza az volt, hogy ne kápolnát, hanem templomot építsenek. Ezt a javaslatot a hívek nagy örömmel fogadták. Végh Árpád építőmester vezetésével megalakult az építkezési bizottság. Az első adomány 1991. november 13-án lett a pénztárba bevételezve. Ferenc...

Vermes Vince, a falu egykori jótevője az 1880-as évek végén saját telkén emeltette a templomot .

Már 1902-ben felmerült, hogy emlékünnepélyt kellene rendezni Kossuth születésének 100. évfordulójára. Július 30-án Pósch Dezső vezetésével egy bizottság is megalakult, melynek az esemény megrendezése volt a feladata. A szeptember 20-21-ei ünnepélyről aztán Emlékkönyvet adtak ki, melynek megvásárlásával Réz László református lelkész javaslata szerint a Kossuth-szobor felállítását lehetett támogatni. A szoborbizottság elnöke szintén Pósch Dezső lett...

A helvét hitvallású reformáció első nyomaival Rozsnyón a XVII. század második felében találkozunk. Természetes, hogy nem tudott megerősödni olyan időkben, mikor az evangélikus egyház többségben lévő hívei is szétszóródni, menekülni kényszerültek. A türelmi rendelet kiadása után a református egyház is szervezkedni kezd. 1854-ben megalakul az első presbitérium. Imaházat rendeznek be Molnár Mihály kovácsmester házában. Rozsnyó...

A nagy múltú bányavárost a 13. században ide érkező, a környék érceit kitermelő, német ajkú bányász telepesek alapították. A település templomai, legfontosabb középületei, legtehetősebb polgárainak házai a középkori eredetű, téglalap alaprajzú fő téren, ill. az ebből nyíló utcákban épültek fel. A Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emelt római katolikus templom – más néven Diák templom –...

Ruber Alajos római katolikus tanító 63 évesen halt meg.

Rudolf Šeszták (1914-1979) doktor úr a falu orvosa volt hosszú ideig.  

Az egykori falu határát jelző kereszttel szemben álló fém kereszt. Krisztus korpusza eredetileg egy fakereszten függött. A testen arany ágyékkötő látható, feje felett fehér alapon, arany INRI felirat olvasható. Talapzatán fehér márványtáblán aranyozott felirat említi az állításának és felújításának idejét. Két lépcsőn jutunk fel hozzá.

A Sáfránykert utcai Lourdes-i barlang (özv. Boldog Béláné 358-2. sz. háza előtt) az előzőhöz hasonló, s ugyancsak a ház kiskertjében, az épület mellett áll. Állíttatta özv. Boldog Béláné. Magas betonalapon látható téglalap alakú, vaskeretes képszekrény. A két oldalsó és az elülső kék keret üvegezett, az utóbbi nyitható. A szekrény hátulsó része nyers kőből van kiképezve....

2008. november 15. a szülőváros Ipolyság köztéri szobor avatásával tisztelgett nagy szülöttje, Sajó Sándor születésének 140. évfordulóján. A szobor Oláh Szilveszter szobrászművész alkotása. A r.k. templom előtti téren állíttatta a Palóc Társaság a NCA (Nemzeti Civil Alapprogram), a Szülőföld Alap, valamint magánszemélyek adományaiból. A bronzból készült szobrot Mahulányi József püspöki helynök szentelte föl, miután Lezsák...

„2017-ben a nyílászárók cseréje már elkerülhetetlen volt, az épület hőháztartása szempontjából is, a régi ablakok nagyon rossz állapotban voltak. Egy pályázatnak köszönhetően kétmillió forint támogatásban részesült a Cappella Polgári Társulás, amelyből meg tudtuk valósítani ezt a beruházást” – mondta Lóczy Tibor. A polgári társulás 2017-ben Magyarország kormánya hathatós támogatásának köszönhetően újította fel – részben –...

Az 1867-ben született Salgó Sándor 1895-ben kezdte meg jegyzői működését a faluban.

Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán, itt lett tanítónő, majd később újságíró. Két évvel a második világháború kitörése előtt végleg Budapestre költözött. A Trianoni döntés után a csehek által követelt hűségeskü megtagadása miatt szülővárosában nem taníthatott tovább. Budapesten tette le végső fogadalmát a Szociális Testvérek Társaságának nővéreként. A rend mintegy ezer üldözöttet bújtatott rendházaiban a második...

A keresztet a huszadik század elején Sallai Miklós állíttatta a földjei előtt. A II. világháborúban a kereszt erősen megrongálódott, 1946-ban Árendás István újra felállította, de már műkőből, az eredeti korpusszal. A keresztet Isten dicsőségére 1972-ben ismét felújították és a család utódai gondozzák. A felirat már felújításra szorul. Keresztjáró napokon ide is kijöttek imádkozni.