Emlékhelyek a Felvidéken

Emlékhelyek a Felvidéken - Töltsük fel együtt!
4073 bejegyzés

A kitelepített magyar családok emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Bogya [Bodza])

Az 1947-1949-es években a faluból kitelepített családok emlékműve.

A kitelepített magyar családok emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Gömörpanyit [Gemerská Panica])

A 48 gömörpanyiti kitelepített magyar család emlékére állíttatta az MKP helyi szervezete a kényszer kitelepítés 70. évfordulója alkalmából.

A kitelepítettek emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Ekecs [Okoč])

A kitelepítettek emlékére leplezték le az emléktáblát a helyi kultúrház falán. Hasonló emléktábla került a következő évben az apácaszakállasi kultúrház falára is.

A kitelepítettek emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Apácaszakállas [Opatovský Sokolec])

A kitelepítettek emlékére leplezték le az emléktáblát a helyi kultúrház falán. Egy évvel korábban hasonló emléktábla került az ekecsi kultúrház falára is.

A kitelepítettek emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Kamocsa [Komoča])

A kamocsai református templom főbejáratának jobb és bal oldalán két emléktáblát találunk. A jobb oldalon elhelyezett gránittábla a 60 Magyarországra kitelepített és 79 Csehországba deportált család emlékét hirdeti. 1997. szeptember 21-én, a kitelepítés 50. évfordulóján megtartott emléknapon Lukács Vince, akkori polgármester leplezte le és Ft. Csoma László püspökhelyettes, deregnyői lelkész áldotta meg. Az emléktábla felirata...

A kitelepítettek emléktáblája a református templomban (szobor, emlékmű, emléktábla) (Beretke [Bretka])

1947-ben Beretkéről Csehországba kitelepítettek emlékére készíttetett a Bene család jóvoltából az 58. évforduló alkalmából, 2005-ben. Bán József, Bene János, Zula Márton és családjai emlékére.

A kitelepítettek és deportáltak emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Megyercs [Čalovec])

A kitelepítettek és deportáltak 1999-ben felavatott főtéri emléktáblái a II. világháborút követő évek magyarellenes intézkedéseit elszenvedőknek állít emléket. A Csallóközben a deportálás által hatványozottabban érintett települések közé tartozott az Alsó-Csallóközben Gúta és Megyercs. Megyercsről Gyönkre a következő családokat telepítették: Semsei László, Semsei Zoltán, Tóth Ignác, Dusa Gáspár, Dusa Rudolf, Dusa László, Kasznár Gyula, Závódszki János,...

A kitelepítettek és meghurcoltak emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Marcelháza [Marcelová])

2002. július 7-én, a 8. Hídverő Napok keretében a kitelepítettek és meghurcoltak tiszteletére emlékművet avattak Marcelházán. Duka Zólyomi Árpád, az MKP alelnöke, Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, az egykori deportáltak nevében Édes Dezső szólt az egybegyűltekhez. Az avatóünnepségeket követően Varga Róbert fotóiból nyílt kiállítás, Fehér Csaba történész pedig a háborút követő évekről tartott előadást....

A kitelepítettek és meghurcoltak emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Perbete [Pribeta])

A kitelepítettek és meghurcoltak emléktábláját a kultúrközpont falán 1997-ben helyezték el.

A köbölkúti csata emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla, történelmi) (Köbölkút [Gbelce])

A nagysallói diadalt követően a honvéd hadseregnek Poeltenberg Ernő tábornok vezette VII. hadteste 1849 április 20-án, itt harcolta ki a továbbjutást az osztrák ostromgyűrűböl felmentve Komárom erődjét.  A 150. évforduló emlékére állíttatta Köbölkút önkormányzata.

A Koldus-ház (épület, építmény) (Kassa [Košice])

A Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, historizáló, eklektikus ház a 19-20. század fordulóján, 1898-ban épült fel. Az épület leglátványosabb díszei a nyílászárók kereteit, ill. az első emeleti erkély konzolait ékesítő, griffeket, oroszlánfejeket, bőségszarukat és egyéb alakokat formáló, plasztikus vakolatdíszek, valamint az emeleti ablaksor fölött, középen...

A kommunista terror áldozatainak emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Dunamocs, Mocs [Moča])

A kommunista terror áldozatainak emlékére állíttatta a Szüllő Géza Polgári Társulás 2004-ben.

A Kondé–Biró sírjel (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Dunaszerdahely [Dunajská Streda])

A dunaszerdahelyi, Kisudvarnoki úti köztemetőben, a papsíroktól nem messze, elhanyagolt, méltatlan állapotban találunk rá a dunaszerdahelyi köztemető legrégibb, s városunk történetének egyik legfontosabb sírjára. A vörös márványból készült, a kereszten koponyával, alatta lábszárcsontokkal díszített sírjel felirata eléggé lekopott, de még olvasható. A krónikából, de további elbeszélésekből is tudjuk, milyen díszes, nagy kriptája volt az egykori újfalui...

A kosztolnai (vágegyházi) csata emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Vágegyházazáros [Kostolná – Záriečie])

A kosztolnai katolikus templommal szemben áll az 1848 évi okt. 28-án vívott kosztolnai csatában elesett honvédek emlékköve. Ezt emelte a hálás utókor kegyelete jeléül azok emlékére, kik készek voltak szeretett hazájuk szabadságáért küzdeni, küzdeni az utolsó leheletig. A kosztolnai dombokon volt a honvéd tábor, ott folyt a heves küzdelem, melyben Pongrácz Guido, a népfelkelők lelkes...

A közösség tanítóinak kopjafája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Nyárasd [Topoľníky])

Az iskoláról 1753 óta vannak adataink, mivel plébánia csak azóta van, s így egyházi levéltár is. Ezek alapján az iskolát és a kántortanítói lakot a méltóságos erdődi gróf Pálffy Ferenc úr építtette 1795-ben a mostani beltelken. 1855-ben új iskola épült két tanteremmel, a kántortanítói lak pedig 1865-ben. Nyárasd község és közösségei azoknak a tanítók emlékére állíttatta,...

A község első írásos emlékének kopjafája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Kisújfalu [Nová Vieska])

A kopjafát 1998-ban az önkormányzat állíttatta a község első írásos emlékének 765 évfordulóján, amely egyben a magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának és a magyar iskolák újraindítása 50. évfordulójának is emléket állít. A kopjafát 2012-ben a Kisújfalusi Önkormányzat és a Református Gyülekezet újíttatta fel.

A község jelképe a címer (szobor, emlékmű, emléktábla) (Taksonyfalva, Taksony [Matúškovo])

A címert a község jelképeinek felszentelése alkalmából a hálás utókor 1998-ban készíttette.

A Kriha és a Szabó család sírboltja (temetők, sírkövek, sírhelyek, történelmi) (Dunaszerdahely [Dunajská Streda])

Az egykori újfalui temető kápolnáját építtető Kriha család sírkertje, korábban a nyughelyük a kápolna kriptájában volt elhelyezve

A lakszakállasi kastély (épület, építmény) (Lakszakállas [Sokolce])

augusztus 16, 2016
A római katolikus templom szomszédságában áll, és a református templom mellett jelentős műemléke a községnek. Az eredetileg barokk stílusú épületet Amade Tádé bősi gróf építtette a 18. század második felében. Nyilván nem lakott e kastélyban, ez valószínűleg a birtok intézőinek lakhelye volt. Később az Amadék bérbe adták birtokuknak az itteni részét a Ghyczy családnak. Ghyczy...

A légi római katolikus templom (épület, építmény) (Lég [Lehnice])

A római katolikus templomot Szelepcsényi György hercegprímás építtette 1679-ben a török időkben elpusztult középkori templom helyett. A római katolikus templom enteriőrje egyetlen hajóból és sokszög záródású szentélyből áll. A főoltáron látható Szent Erzsébet-szobor a 17. század végén keletkezett. A barokk szószék egyidős az építménnyel, míg a Szent István király-, a Pieta és a Szűz Mária-mellékoltárok...

A lekenyei evangélikus templom (épület, építmény) (Lekenye [Bohúňovo])

Az evangélikus templom 1902-ben épült, egyszerű egyhajós belső tere egyenes szentélyzáródású, előtere a vele egybeépített harangtorony. A templomban található az első világháborús, a templom külső falán a második világháborús emléktábla.

A lévai 1848/49-es honvéd emlékmű (szobor, emlékmű, emléktábla) (Léva [Levice])

A magyar szabadságharc dicsőséges 1849. évi tavaszi hadjáratának legfényesebb győzelmét a Klapka és Damjanich tábornokok által vezetett magyar honvéd-csapatok, a felvidéki Léva városától mintegy 20 km-re délre található Nagysallónál aratták, 1849. április 19-én, a számbeli túlerőben lévő császári és királyi egyesült hadtestekkel szemben. A csatában közel 900 magyar honvéd esett el. Emléküket két, máig álló...

A lévai Irgalmas Nővérek Intézete (épület, építmény) (Léva [Levice])

„A paulai Szent Vinczéről nevezett irgalmas nővérek lévai róm. kath. leánynevelő-intézetének kezdeményezője a lévai születésű Szepesi Imre budapesti tud. egyetemi tanár volt, mivel azt tapasztalta, hogy itt a leánynevelés, sőt maga az elemi oktatás sem felel meg a követelményeknek, a mennyiben a 60-as évek végén a tanköteles leánygyermekeknek alig harmada járt iskolába és ezek is...

A lévai vár és a Dobó-kastély (épület, építmény) (Léva [Levice])

Léva középkori erősségét Léva város belterületén kereshetjük fel, messziről csak a felsővár sziklatömbje emelkedik ki a környező lakótelepi háztömbök közül. A D-i oldalon épült, egykori fahíd helyén napjainkban már egy hosszú kőhíd íveli át a régen feltöltött széles vizesárok helyét. Az 1558-as esztendőben Dobó István, az egri hős, kapta meg Lévát, ő kezdte el építtetni...

A losonci gimnázium hősi halottainak emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla, történelmi) (Losonc [Lučenec])

1940-ben a losonci gimnázium 350 éves jubileumi ünnepségei keretében megörökítették a gimnázium hősi halottai – 2 tanár és 52 diák – emlékét. Az emléktáblát Györgyi Dénes főiskolai tanár, műépítész terve szerint fehér carrarai márványból Ferencz János losonci kőfaragómester készítette. Az emléktábla nemes egyszerűségével és anyagával valamint méreteivel – 240x120cm – hatott. A költségekre közadakozásból 425...

A losonci gimnázium hősi halottainak ÚJ emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla, történelmi) (Losonc [Lučenec])

1940-ben a losonci gimnázium 350 éves jubileumi ünnepségei keretében megörökítették a gimnázium hősi halottai – 2 tanár és 52 diák – emlékét. A fehér carrarai márványból készült 240×120 cm méretű emléktáblát 1945-ben a csehszlovák hatóság eltávolította az iskolaépület faláról. A reforműtus templom kertjébe került, ahol az 1978-as felújításkor darabokra tört. 2014-ben, az első világháború centenáriuma...

A losonci református templom felszentelése emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Losonc [Lučenec])

Az 1849-ben az orosz katonaság által felégetett Losoncon elpusztúlt református templomot 1851-1863 között neogótikus stílusban újjáépítették. Felszentelésére 1864-ben került sor. 1944/45 fordulóján a háborús események következtében a templom használhatatlanná vált. A benesi dekrétumok alapján minden vagyonától megfosztott református egyház a templomot képtelen volt rendbe hozni, az évtizedekig üresen állt. 1978-88 között az állami műemlékvédelem renováltatta...

A lourdes-i barlang melletti kereszt (szakrális kisemlék) (Ipolyszécsényke, Szécsényke [Sečianky])

A fakereszt felső részén íves átkötés látható, a Krisztus korpusz sárgás színű, világoskék ágyékkötővel. Feje lehajtott, rajta töviskoszorú, felette INRI felirat. A szobor lábai térdből letörtek.
1 8 9 10 11 12 136