Ráday Pál (1677 Losonc-1733 Pécel) II. Rákóczi Ferenc személyi titkára, diplomatája, a szabadságharc kiáltványának írója, haditudósítások szerkesztője, imádságok, vallásos versek, énekek költője, könyvtáralapító, a református egyház első főgondnoka. A kriptát maga és családja számára építtette szülővárosában. Péceli kastélyában halt meg, de Losoncon temették el. Felesége Kajali Klára (+1741) is ebben a kriptában nyugszik. Az épületet Ráday születése...
A költő maga is járt a községben 1941-ben, és nevét is a településről vette. Szüleinek lakóhelyén 2004-ben, a Holokauszt emléknapján, már avattak egy emléktáblát. Glatter Jónás, Radnóti nagyapja pedig a közeli Rimaszécs temetőjében nyugszik.
2006. május 21-én a késő délutáni órákban leleplezték Radnóti Miklós első szlovákiai szobrát a költő őseinek szülőfalujában, Nemesradnóton, abban a gömöri faluban, amelyről a költő a nevét választotta. Az alkotás Győrfi Lajos szobrászművész és Varga Imre bronzöntő mester munkája, a szoborállítást Csáky Pál 2004, a Radnóti-emléktábla felavatása óta szorgalmazta. A kétméteres andezittalapzaton Radnóti Miklós mellszobrát helyezték...
A temetőben több szép kereszt és feszület látható. Az alsó-feszületet felirata szerint „Isten dicsőségére állíttatták Rados János és neje Deák Franciska”, feltételezhetően 1914-ben. A háromlépcsős kőkeresztet egy vaskorpusz díszíti.
Radosna katolikus templomát 1636 és 1644 között reneszánsz stílusban Telegdy János nyitrai püspök, tornyát pedig 1663-ban Szelepcsényi György nyitrai püspök, később kalocsai érsek építtette. A főbejárat felett egy kőkeretes címer található. 1755-ben barokk stílusba építették át. 1950-ben a tornyot villámcsapás rongálta meg. Ugyanebben az évben megjavították, mintegy 3 m-el lett magasabb, (37,5 méter), így a kerület...
Radosna plébániáját 1780 és 1783 között Révay Antal nyitrai püspök építtette. A 19. és 20. században klasszicista stílusban építették át. Az épület timpanonját Révay Antal nyitrai püspök címere díszíti.
„A Ventur- és a Szilágyi Dezső utcák sarkán álló, a Blasy – örökösök tulajdonát tevő ház eredetileg Pozsony legpompásabb házai közé tartozott, ami mai, kivált belső elhanyagoltsága mellett alig képzelhető. A Rákóczyak uri lakóháza volt az, mely hátsó kapunyilással is birt. Ma bérházul szolgál s benne van elhelyezve a kerületi betegsegélyző-pénztár. Alakult ez 1893 jan....
A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A várkastély elődjét a helyiek úgy nevezik vizivár. A kastély első írásos említése 1593-ból származik. Házasság révén került a kastély Lorántffy Mihály tuladjonába, majd majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé. A 17. század első felében többször is...
A temető keleti bejáratánál található síremlék és emléktábla. Az emléktáblát 2013-ban állíttatta a község önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány és a Csemadok helyi alapszervezete. A síremlék kopottas kőoszlop, nehezen olvasható felirattal, az emléktábla ennek a kőoszlopnak van neki támasztva, fekete márványból készült. A községi hivatal kutatást indított, hogy információhoz jusson Rákóczi Rozália életéről, Rákóczival...
A római katolikus templom és az öreg temető közvetlen közelében található. A községben, a templomhoz közeli Nedeczky-kúriában tartózkodott egy rövid ideig II. Rákóczi Ferenc és Vak Bottyán. A község a kurucok erős bázisa volt. 1705-ben Bercsényi Miklós tábornok a feltöltetett sáncon őrizte a dunai átkelőhelyet.
Tardoskedd egyik legjelentősebb és egyben legrégebbi kulturális emléke, amely az új temető területén helyezkedik el. 1704. október 30-án erről a helyről küldött Bercsényi Miklós generális 3 tábori levelet II. Rákóczi Ferencnek, amelyekben a hadiállapotokról, ill. a labancok legyőzéséhez szükséges stratégiai tervekről számolt be a fejedelemnek. A kurucok és labancok közötti véres harcok az ún. „Rákóczi...
Már a közelgő változások előjele volt, hogy 1936. április 29-én Kassa város képviselő-testülete a II. Rákóczi Ferenc Lovasszoboralap Emlékbizottság javaslatára hozzájárult ahhoz, hogy a fejedelem és bujdosó társai emlékére egy emléktáblát helyezzenek el a dóm északi falán. A latin feliratú emlékjel leleplezését összekötötték a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett Szlovenszkó Országos Kiállítással. 1938....
A II. Rákóczi Ferenc életsorsát bemutató triptichont Dudics Andor festette 1914-1916 között, nyolc évvel azután, hogy a fejedelmet és bujdosó társait a dóm altemplomában örök nyugalomra helyezték. Az 1906. évi XX. törvénycikk, mely II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról rendelkezett, kimondta, hogy a fejedelem és társai emlékének megörökítésére emlékművet állítsanak. Az alkotásra még...
II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak 1906. október 29-én hazahozott hamvait a dóm altemplomában helyezték el. Az altemplom lejárata a templom északi oldalán található, szűk lépcső vezet le. A lépcsővel szemben három szarkofág: a középső II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Rákóczi József bronzkoporsóját rejti, a bal oldaliban Sibrik Miklós udvarmester, a jobb oldaliban gróf Esterházy...
Ramotsai Márkos Péter / Ramocsai Markos Péter (1726 – 1792) Madar 9. lelkipásztora (1762 – 1792) 30 éven át. Nemesi családból származott. Madarra kerülése után ő kezdte el írni a gyülekezet krónikáját és jegyzőkönyvét, illetve anyakönyveit. Madaron tíz alkalommal készítette el a pontos és részletes lélekszám-kimutatást.
Rappensberger Vilmos piarista szerzetes, történész, utazó, természetrajz–kémia szakos paptanár munkásságát Honti arcképcsarnok című kötetünkben is méltattuk (Csáky K., 1998. 101. l.), ám halálozási helyét és évszámát nem tüntettük fel. Arról sem írtunk, hogy pályája utolsó szakasza is szülőföldjéhez kötötte őt. A tudós szerzetestanár a szabadságharc évében, 1848. szeptember 14-én Bélabányán született bányászcsaládban. A gimnázium hat...
A temető központi kőkeresztjén ég felé fordított arcú, fehér ágyékkötős, fehér színű, kissé rozsdásodó Krisztus korpusz látható, felette INRI felirat. A talapzaton a keresztre feszítés eszközeit, létrát, fogót, szögeket, kalapácsot láthatunk. Ezen eszközök között egy kereszt is megjelenik a kompozíció közepén.
A szülőfalujából elszakadt MUDr. Horváth Ferenc állíttatta a család sírboltját, és a sírbolt oldalsó falára helyezte el az általa összegyűjtött az 1. és 2. világháborúban elesett Réte hősi halott honvédeinek emléktábláját.
Rásó Mihály 48 évi áldásos szolgálat után halt meg. 1873-tól 1921-ig szolgálta az alsószeli evangélikus gyülekezetet. 1878. október 27-én ő szentelte fel a gyülekezet neoklasszikus stílusban épült templomát. Rásó Mihály és családtagjai sírjait kovácsoltvas kerítés övezi.
Rázga Pál (* 1798. december 10., Bazin – + 1849. június 18., Pozsony), evangélikus lelkész, az 1848-as pozsonyi vértanúk egyike. A vértanú sírját a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság és a Pro Patria Honismereti Szövetség az MK Külügyminisztérium támogatásával 2009-ben újították fel.
Rázga Pál özvegye, férje kivégzése után méltatlan sorsra jutott. Öt gyermekével, három fiával és két lányával teljes létbizonytalanságban tengődtek, az evangélikus hívek, magánszemélyek adományaiból tartották fenn magukat. Később a fiúk a mai Magyarországra távoztak, a két lány, Pauline és Matild édesanyjukkal maradtak és egy fellelt adat szerint 1906-ban az egyház menházában éltek. Az özvegyet és...
Rázgha József honvédszázados, a mártírhalált halt pozsonyi lelkipásztor, Rázgha Pál testvére. Rázgha József és családtagjai vaskerítéssel övezett, gondozott sírjai a temetőnek a bejárattól számított jobb oldali részében találhatóak. Sírját minden március 15-én megkoszorúzzák. kisbíróczi RÁZGHA JÓZSEF Felsőszeli, Pozsony m. * 1822. márc. 17. R. András kereskedő és Gyurcsy Eszter fia. Magyar, nemes, evang. Földbirtokos. (A...
A temető közepén, a kriptákhoz közel található a gránitkő, amely alatt a felirat szerint Recsegi Istvánné, 1848/49-i honvéd őrnagy özvegye pihen, aki 1902. augusztus 18-án, 74 éves korában hunyt el. Bona: KLk 496 (Recsegi – 1848-ig Preschl – István. 1870-ig tényleges állományú honvéd százados, 1878-ban nyugalmazzák. 1818-ban született Pesten és ugyanitt halt meg 1879-ben.)
A templom keletelt, egyhajós épület, egyenes záródású szentéllyel, nyugati oldalán toronnyal. A település keleti szélén, magaslaton álló templomot erődfal veszi körül. Szilice falu templomának keletkezése az Árpád-kor végére nyúlik vissza. Ezt bizonyítja a hajó falkutatásának eredménye, melynek során a déli oldalon előkerültek a románkori ablakok és a bejárat, melyet a régészek szépen helyreállítottak. A templom...
A lévai református lelkészi hivatal jelenlegi épületét 1873-ben építették. 1911-ig tanítóképző működött benne. Akkor vásárolta meg a lévai gyülekezet a Magyar Királyság kormányától, s miután felújította, gyülekezeti és iskolai célokra használta. Átadására 1912. május 8-án került sor, amelyen jelen volt gróf Tisza István, a dunántúli egyházkerület főgondnoka. 1945-ben államosították, megszűnt a helyi református hatosztályos elemi...
Város legrégebbi műemléke az 1785-ben épült református templom, amelyet 1785. december 4-én adtak át ünnepélyes istentisztelet keretén belül. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801-ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Scéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. A 20. század elején a győri harangokat a Nagyszombatban öntött harangokkal cserélték...
