A Szentháromság tér jobb oldalán álló evangélikus líceum keletkezésének ideje – mint tudjuk – a reformáció idejére esik. Új otthonát, amelyhez 1864-ben hozzácsatolták a Kachelmann család által adományozott épületet is, 1686-ban maga a hitközség vásárolta. A XIX. század elején az épület már szűknek bizonyult, azért 1826 végén úgy döntöttek, hogy azt lebontják, s helyén újat...Read More
Rimaszombatban az egykori Oskola utcában, amelyet a 19. század végén a híres ötvösről, Szentpétery Józsefről neveztek el, majd a második világháborút követően Samo Tomášik szlovák nemzetébresztő nevét kapta, áll egy szerény házikó. Egykori tulajdonosáról Huszth-háznak hívják, de a helybéliek csak Petőfi-háznak emlegetik. A hely szelleme tesz naggyá: 1845 márciusában itt töltött pár éjszakát felvidéki utazásai...Read More
A főút egyik kanyarulatában áll a Petrovics-kereszt, vagy Ilo-kereszt. A jellegtelenebb műkő keresztet az azonos nevű család állíttatta másfél évtizede. A dedikáción ezt olvasható: “Imádunk és áldunk téged 1993” (2014-es adat). Valószínűleg régebben is állhatott itt szakrális kisemlék, s talán erre utalhat a tovább hagyományozódott Ilo-féle megnevezés. Az Ilo ugyanis Péter családnév utóneve, s a...Read More
Az 1848 – 49-es évekkel kapcsolatos „amit a Kis – és Nagy Rétei Molnár család utolsó sarjától (Molnár szolgabíró úrtól) hallottunk, hogy az ő családjuk rokonságában volt Petőfi Sándor családjával, a Petrovitsokkal. Szerinte Petőfi meg is látogatta az itteni rokonságát, amikor 1848-ban Pozsonyban járt. Ezt támasztja alá a rétei református temetőben ma is látható sírkő...Read More
Petzvál József Miksa mérnök, matematikus, egyetemi tanár volt; jelentős kutatási eredményeket ért el az elméleti és gyakorlati fénytan területén, találmányai hatalmas lendületet adtak a fényképezésnek a XIX. század derekán. Emellett a ballisztikát, a mechanikát, a hangtant is gazdagította számos fontos eredménnyel. 42 éves korában választották az Osztrák Tudományos Akadémia tagjává; a Magyar Tudományos Akadémia külső...Read More
A 19. század, különösen a második fele, a vasútépítések diadalmenete volt egész Európában. Ekkor épült ki a dualista Monarchia vérkeringését jelentő, részben állami, részben magánkézben lévő vasúthálózat is. Az ekkor felépített pályaudvarok és egyéb vasúti létesítmények (a nagyvárosi hatalmas csarnoképületek és a kisebb létesítmények egyaránt) világszínvonalú építészeti teljesítmények, amelyek egy részében, igaz, sokszor leromlott formában...Read More
A magyar piarista rendtartomány a Poprád völgyében fekvő Podolint tekintette bölcsőjének, bár 1642-ben, amikor ott az első piarista megjelent, a városka a Zsigmond idejében elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. Az alapító Lubomirski Szaniszló (ő alapította a szepesbélai plébániát is 1674-ben) lengyel herceg volt, és a piaristák között sem volt akkor magyar. A föld azonban...Read More
A temetőben egy 18. századból fennmaradt, színezett kő Pietà-szobor található. A temető elülső szögletében a Pietà-szobor mögött álló „öreg halottasházat” a falu egyik polgára újíttatta fel.Read More
A falu végén a főút mellett áll a Piéta-szobor, amelyet 1757-ben állított Gunyis Mihály, 1883-ban Gunyis Ferenc és felesége, Micsek Mária felújíttatta, majd 1919-ben Presinszky János és felesége, Siller Rozália ismét megjavíttatta. A műemlék utolsó felújítására 1999-ben került sor. A tördelt talapzaton polikrómozott Piéta kőplasztika áll, alul Szent Mihály arkangyal és a bibliai Judit szobra...Read More
A volt iskola előtt álló kőből faragott Pieta-szoborcsoport 1854-ben készült. Jókai András és Bogyó Magdolna csináltatta 1854-ben, felújíttatta Kovács Vince.Read More
A szépen karbantartott Pietával díszített kőkereszt 1900-ban készült, és a templom udvarán állították fel. A talapzaton a keresztfáról levett fiát az ölében tartó Mária szobra látható. A talapzat felirata: Ime itt az Üdvözítő, ki értünk annyit szenvedett. Emeltette Kósa Lászlóné szül: Fülöp Julianna 1900 szeptember 23.Read More
Pintér Rafael, OFMCap – Ordinis Fratrum Minorum Capuccinorum – (Tata, 1867. febr. 4.-Pozsony, 1925. nov. 11.): házfőnök. – Tatán a piarista algimnázium 1-4. osztálya után 1881. IX. 15-én lépett a kapucinus rendbe. A középiskola 5-8. osztályát a rend tatai és bazini házaiban végezte. 1884: Budapestre helyezték, ahol 4 évig a tudományegyetemen hittudományt és pedagógiát hallgatott,...Read More
Az egykori Pipagyújtó csárdánál 1849. május 12-én lezajlott csata emlékműve. A magyar vereség hét áldozatának már 1861. szeptember 8-án emlékművet avattak, 1882-ben és 1899-ben emléktáblák kerültek az oszlopra, 1999-ben pedig kiegészítették az adatokat, és felújították az emlékművet, melyet a magyar szervezetek rendszeresen megkoszorúznak.Read More
Az Óvárostól északra az új korban kialakult külvárosa helyén korábban ritkán, vagy épp egyáltalán be nem épített terület húzódott ahol a polgárok szőlői, kertjei húzódtak. E területen épült ki a 19. század második felében Pozsony talán leglátványosabb sugárútja, a forgalmas Stefánia, északi végén a főpályaudvarral. E sugárút nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben, utcafronton áll a...Read More
A temető bal oldali részében, a domboldalon találjuk az alacsony vasráccsal kerített sírt. Az alapzatról leemelt gránitoszlopon a következő felirat olvasható: „Platzer Jenő Nyug. kir. számtanácsos 48-as honvéd 1828–1909 Platzer Franciska 1832–1914 Béke poraikra!”Read More
A hajdani uradalmi központ plébániája már igen korán a 14. században fennállott. A mai plébániaépület régebbi alapokon épült a 19. század első felében, klasszicista stílusban. A kétszárnyas, földszintes épület előtt, nyitott oszlopos tornác áll. Középső háromszögtimpanonban végződő főbejárata felett az utolsó javítás évszáma -1976 – olasható. Sajnos az egykor szebb napokat megélő műemlék épület, mára...Read More
A falu felső utcáján, a templommal szemben található oszlopos ház a falu legöregebb épülete, 400 éves. Egykor az esztergomi érsekség vadászháza volt, egyházi tulajdon. Jelenleg plébánia hivatal működik benne. Falán fekete emléktábla. Az udvarában álló egykori istállóépületben imádkoztak és tartottak miséket a templom felépítését megelőző időben. A szépen felújított épületbe két lépcsősor vezet, az egyik...Read More
Garamkövesden született. 1943-ban a Szent Imre Gimnáziumban, Esztergomban érettségizett. Sokoldalú, tehetséges, több irányban nyitott emberként ismerték, aki egyebek mellett imádott, és tudott is fényképezni. Ő volt a faluban a ‘fotós’, akinek volt fényképezőgépe, és értette is a mesterséget. Ha hívták, szívesen elment fotózni családi eseményeket, ünnepeket, évfordulókat. De saját maga számára is fotózta a környezetében...Read More
A plébániatemplom melletti harangtorony 1659-ben épült, a poprádi harangtornyot másolja. A jellegzetes pártázatos reneszánsz stílusjegyeit hordozza magán. Eredetileg sgrafittók díszítették. A toronyban két gótikus harang lakik.Read More
A mai várost a tatárjárás után szász telepesek létesítették. A század végére már városfalai és városi kiváltságai voltak. Az 1412-ben szabad királyi városi rangot kapó, jelentős kézműiparral rendelkező Podolin 12 szepesi várossal együtt zálogként lengyel uralom alá került (1412. november 8-án Luxemburgi Zsigmond 37 000 cseh garasért – zálogba adott 13 szepesi várost, valamint három...Read More
A kápolnát a 13. században építették román stílusban, így ma ez a város legidősebb, fennálló épülete. Később, a 16. században reneszánsz stílusban átépítették. Berendezése, oltárai a barokk korból, a 18. századból származnak. Főoltárán Szent Anna, Szent Joakim és a kis Szűz Mária festménye látható. Az újkorban Magyarország legjelentősebb kegyhelyei között szerepel. A városi legendárium számos...Read More
Pogány Erzsébet (született Hombauer, Pozsony, 1959. december 19. – Somorja, 2018. május 6.) felvidéki magyar közgazdász, közéleti személyiség, a Szövetség a Közös Célokért Polgári Társulás igazgatója, a Felvidék.ma hírportál alapítója és igazgatója.Read More
Pokstaller László (* 1934. aug. 26. Pozsony, † 2000. jún. 27. Somorja) karnagy sírja. Az alapiskolát Somorján végezte, majd egészségügyi szakközépiskolában fogtechnikusi végzettséget szerzett, és egészen haláláig a szakmájában dolgozott. Zenei tanulmányait 1962 és 1968 között a Pozsonyi Konzervatóriumban végezte trombita szakon. 1968-tól 1993-ig óraadó tanárként tanított a somorjai művészeti alapiskolában, fúvós hangszereket oktatott. 1952-től kezdődően...Read More
Pollág (Pollák) Géza született 1829. február 27-én, evangélikus. (Valószínűleg azonos Pollag Krisztian szappankészítő mester és Lumnitzer Anna Rozina 1829. márc. 8-án Lőcsén Adolf Viktor névre keresztelt fiával.) Felesége -1855 – Szennovitz Janka, meghalt Lőcse, 1909.) 1867. volt főhadnagyként a Szepes megyei Honvédegylet tagja. Lőcse város 12 éven át volt polgármestereként hunyt el, 1883. jan. 31-én.Read More
