A szenci szégyenoszlop a hajdani Molnár Albert utcában áll, amelyet még 1552-ben építettek. Általában kőből készült oszlopról beszélünk, amelyhez hozzákötözték az elítéltet. A pellengér feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a...Read More
A feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger,...Read More
Pém László népköltőről a Jeles személyiségek menüpont alatt olvashat: https://csemadok.sk/jeles-felvideki-szemelyisegek/pem-laszlo-a-nepkolto-es-foldmuves/Read More
A temető főbejáratától a Golgotához vezető út mindkét oldalán Jézus Krisztus keresztútjának 14 állomása (stációja) helyezkedik el. Ezek önálló építmények, amelyeket külön-külön egy-egy peredi katolikus család építtetett. Ezekben pléhre festett képek a keresztút egy-egy állomását ábrázolják. A keresztút végén – a kápolna előtt van a Golgota (Kálváriadomb). Ennek tetején 3 kereszt áll. Középen Jézus Krisztus...Read More
Pered első temploma 1717-ben épült a nagyszombati jezsuita rend támogatásával. A templom Xavéri Szent Ferenc tiszteletére volt felszentelve. Téglából építették, fatornyában két kisebb harang volt. A község a 16. századig valószínűleg Deáki, majd Sellye, 1642-ben ismét Deáki, 1728-tól pedig Zsigárd leányegyháza volt. Pered 1803-ban kivált a zsigárdi anyaegyházból, és saját egyházat létesített. Első plébánosa Grigely...Read More
Lenkei és zádorfalvi Lenkey Emma Bécsben látta meg a napvilágot 1824-ben. Apja, Lenkey Lajos gyalogos kapitány, anyja, Wolf Marianna, bécsi illetőségű asszony. Unokahúga volt többek között Lenkey János honvédtábornoknak (a 14. aradi vértanú), aki az aradi vértanúk perének egyik vádlottja volt, de pszichés betegsége miatt az eljárást megszüntették ellene. Elborult elmével az aradi vár börtönében...Read More
A középkori eredetű magyar faluról, amely vélhetőleg az Árpád-korban települt meg, a fennmaradt írott források először a 14. században tesznek említést. A nyugat-keleti tengelyű, egyhajós, nyeregtetős evangélikus templom egy régebbi fatemplom helyén épült 1838-48-ban, klasszicista stílusban. Tere téglalap alaprajzú, nyugaton szegment végződésű. A templom keleti homlokzatához épített vaskos tornyot pilaszterek tagolják, s barokkizáló sisak fedi.Read More
13.12.1938 Magyar Országos Tudósító: “A pestvármegyei kisgyűlés tárgysorozatának tárgyalása során érdekes inditványt fogadtak el, amelyet dr. Pálházy Endre főjegyző terjesztett elő. Pest vármegye emléktáblát fog elhelyezni Fülek városában annak emlékére, hogy a török hódoltság alatt a megye Fülek várában tartotta közgyűlését. Ugyancsak emléktáblával örökítik meg a pesti vármegyeházának falán a Felvidék visszacsatolását. A Füleken elhelyezendő...Read More
Egy műkőből készült út menti kereszt látható a 170. számú ház telkén. Rajta öntöttvas korpusz s az alábbi felirat van: Isten dicsőségére állította a PETÉNYI család.Read More
Nemesradnóton az 1870-es évek elején döntött úgy a református gyülekezet, hogy új templomot épít a megrongálódott, fából épült templom helyébe. A munkálatoknak 1875-ben fogtak neki. Ez Pethő Dániel szolgálati idejére esett. Az idős lelkész közben elhunyt, a helyi temetőben nyugszik. Pethő Dániel (a „túrós csuszás pap”) 1823-ban született Zemplén megyében Petőszinyén. 36 évig volt lelkész Nemesradnóton....Read More
A balonyi temető kiemelt sírhelye,a Színi és Sebő családok kriptája.A két család tagjainak jelentős társadalmi szerepük volt a régióban és a 19.századi magyar politikai életben.Read More
Pozsony vármegye régi család, mely nem egyik tagja, P. Péter 1742. nemes levelet kapott Mária Teréziától. Tagjai közül említendő P: György, ki 1843. Pozsony vármegyei főjegyző, 1848. pedig másodalispán lett. Ebben az állásában tagja volt a vármegyei honvédelmi bizottságnak is. A császáriak győzelme után Kempen táborszernagy 1849 jan. 5. az állandó bizottság tagjának marasztalta P....Read More
Petőcz György – a megyei hivatalnokoknak a szabadságharc alatt egyáltalán nem volt könnyű dolguk. Mindig az aktuális megszálló kiáltványait, rendeleteit kellett kihirdetniük. Az éberhardi születésű Petőcz György 1843-től volt megyei főjegyző. 1848-49 fordulóján a császári-királyi hatóságok nevezték ki másodispánná, 1849 tavaszán pedig a megyei hatóság őt nevezte ki a Csallóközben táborozó csapatok ellátási biztosává. Amikor...Read More
Az emlékmű talapzatra helyezett, ferdén álló terméskőbe erősített Petőfi-arckép, alatta fekete márványlapba vésett szöveg: “A néppel tűzön-vízen át!” Tisztelet Petőfi Sándor emlékének. Nyárasd lakossága, önkormányzata, Csemadok helyi szervezete 1995. márc. 19.Read More
A közelgö bicentenárium első Petőfi emlékművét avatták 2020. október 3-án a költő édesanyjának szülőfalujában Necpálon. Külön köszönet ezért a felemelő tettért ing. Peter Majko (SNS) polgármesternek és Lengyel Zoltánnak a Túróci Magyarok Egyesülete elnökének, akiknek ebből az alkalomból Bukovszky Lászó, kisebbségi kormánybiztos átnyújtotta a Szlovák Köztársaság Ezüst Emlékérmét. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Igor Hus...Read More
Az 1847. július 10-én Királyhelmecen tartózkodó költőnek állított 1967-ben a hálás utókor. Egész alakos bronz szobra a Városi Hivatal előtt áll.Read More
Petőfi Sándor 1845-ös felvidéki utazásának utolsó állomása Losonc volt, ahol egy hetet töltött és két verset írt. A költő halálának 50. évfordulója alkalmából Losoncon, 1899. julius 30-án emlékünnepet rendeztek, ennek keretében jelölték meg a házat ahol Petőfi megszállt. Az aranybetüs, fekete márványtáblát terrakotta keret övezte, lanttal, tollal, arany csillagal, babérkoszorúval. Készítője Csordás József (1861-1909) helybeli...Read More
A pozsonyi magyarok által csak Blaskovics-háznak nevezett épület homlokzatán 2011. december 5-én leplezték le Mag Gyula felvidéki szobrászművész bronzból készült alkotását. Petőfi szívesen jött Pozsonyba, és ez lehet az oka, hogy a századfordulón komoly Petőfi-kultusz alakult ki a városban. Ennek első konkrét jele volt, hogy a Toldy-kör kezdeményezésére 1900. március 15-én emléktáblát helyeztek el a...Read More
A mellszobrok a Védcölöp és Vörösmarty utcák (ma Palisády-Sládkovičova ulica) találkozásán álló, a 19. század végén épült eklektikus házat díszítik. Az épület saroktornyától balra (a Védcölöp utca felől) Petőfi, jobbról (a Vörösmarty utca felől) Vörösmarty szobra látható. A költők szobrainak kör alakú szoborfülkéjén alul növényi, fölül figurális ornamentikával díszített stukkó látható.Read More
A nagykaposi 48-as emlékhely kialakításának ötletével az Erdélyi János Vegyeskar állt elő. Az egyeztetések során arra jutottak, hogy a szabadságharc költőjének állítsanak emléket. A megvalósításhoz szükséges támogatást a Bethlen Gábor Alap biztosította, így 2016 szeptember 24-én felavathatták a Petőfi-szobrot. Nagykapos főterén a kor kiemelkedő alakja emlékeztet az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra. Az 1848/49-es szabadságharcról...Read More
Gömörország fővárosában, Rimaszombatban a ‘legszebb Petőfi-szobor’ áll. A Petőfi-szobor elkészítésére Izsó Miklós 1871-ben kapott megbízást. Először arc- és fejtanulmányokat készített, majd a ‘Talpra magyar’-ban esküvő Petőfi alakját dolgozta ki. Először a felemelt jobb kézzel ábrázolja, ami később a végleges megvalósítás alapja lett. Ezt követően megpróbálta a mellre tett jobb kézzel történő ábrázolást is. Izsó korai...Read More
Radnai Béla 1911-ben, a város polgárainak közadakozásából készült Petőfi szobra annak idején alig tíz esztendeig állhatott Pozsony központi terén. Trianon után lebontották, raktárba „száműzték”, és csak az 1950-es évek valamelyikében (ugyanis nincs megbízható adat arról, mikor is állították fel a költő szobrát) több évtizedes viszontagságok után a ligetfalui parkban állították fel újra, de akkor már...Read More
1845-ben Petőfi Sándor tartalmas utazást tett a Felvidéken. Jegyzetei arról tanúskodnak, hogy megismerkedett a táj szépségeivel, végigjárta a vidék nevezetességeit, főként az egykori várakat. Ellátogatott barátaihoz, kedves ismerőseihez. Az előző év nyarán ismertté vált költőt a közönségtoborzás szintén motiválhatta. Mindenütt szeretettel, ünnepléssel fogadták a költőt, s ő is a szívébe zárhatta a vidéket.. Három hónapos,...Read More
