A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).Read More
Palkovich Viktor 1850-ben született Esztergomban, 1930-ban Győrben hunyt el. Szülővárosában végezte teológiai tanulmányait. 1873-ban pappá szentelték, s 1886-tól gútai plébános lett. Évtizedeken keresztül a község és Komárom megye gazdaságának és közéletének aktív szervezője volt. Kezdettől fogva tagja volt a község képviselő-testületének, s több mint 40 éves gútai szolgálata alatt nagyon sokat tett Gútáért. Szinte valamennyi...Read More
Pallay Miklós Hybben Liptó Megyében született 1868. november 26-án. A teológiából babérkoszorúsi címet szerzett. Pappá szentelte Pribék István veszprémi segédpüspök 1894. szeptember 10-én. A bécsi Augustineumban 1893. április 22-én, majd Rómában a Magyar Történeti Intézetben folytatta tanulmányait. Püspöki szertartó és könyvtáros 1895-től. 1900-tól lett tábori lelkész. II. oszt. hadi Érdemkereszt kitüntetéssel 1915-ben nyugalomba vonul Érsekújvárra....Read More
A kultúrház melletti parkban található a Pallosjog emlékműve az 1796-os évszámmal a tetején, melynek felső részén egy kardot tartó emberi kar látható. A Pálffy grófok hatalmát jelképezi, mert a vétkes bűnözőt akár halállal is büntették. Eredeti helye a Vasút utca és a Fő utca találkozásának túloldalán volt.Read More
A Palóc Társaság emlékoszlopát a Mikszáth Kálmán Emlékház udvarán, 1999 nyarán állították (akkor ez az udvar másik sarkában volt, a 2006-os emlékház felújítás idejében helyezték oda, ahol most áll, a bejárathoz közel, a ház előtti kertbe). Az emlékoszlop a Palóc Társaság megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából készült, az emlékoszlop és a rajta lévő plakett Oláh Szilveszter...Read More
A Chateau Palugyay, vagyis a Palugyay palota Ifj. Feigler Ignác építész tervei szerint, palladiánus stílusban épült. Egyszerre szolgált lakhely- és borüzemként, kiterjedt pincerendszerével együtt. A 19. század végén a közeli vasútállomással föld alatti borvezeték kapcsolta össze. A Lamacsi út (Prágai út) 1-es szám alatti épület teljes egészében fennmaradt, a rendszerváltás óta a külügyminisztérium használja, főleg...Read More
A Palugyay házként emlegett épületet Palugyai Jakab (pozsonyi vendéglős, a Zöldfa szálló tulajdonosa, Liptó vármegyei birtokos) egyik fia, Ferenc építtette Rumpelmayer Viktor tervei alapján. „A Főtér- és Zöldszoba utca sarkán, egy magas nyeregtetős ház állott, melynek toronyszerű alkotása a középkori városi ház jellemző tipusát tette. Magassága miatt közönségesen Burgnak nevezték. E ház az 1573. évi...Read More
Pap Kovách Árpád 1886. november 19-én Berhidán született jegyzői családban. A Középiskolai és a teológiai tanulmányait is Pápán végezte. 1909-1910 Galambokon segédlelkész, majd 1912-től Ilaván fegyintézeti lelkész volt. 1918-ban kénytelen volt elhagyni szolgálati helyét. Vágfarkasdra, felesége nagyapjához költözött, ahol Somogyi Antal lelkész mellett szolgált. 1924-től 1942-ig Vágfarkasdon végzett rendes lelkészi szolgálatot. A helyi Keresztyén Ifjúsági...Read More
A plébániától északra, a házasnényei határba, Pálháza felé vezető út jobb oldalán áll a Papkereszt. Valamikor eddig húzódott el a plébánia telke, s mint mondták: „ide jártak a papok imádkozni”. A keresztet 1974-ben idősebb Urbán lelkiatya apja újította fel. Ma egy magas négyzet alakú betonalapzaton, egy kisebb méretű kocka oszlopba helyezve látható az egyenes szárvégű...Read More
Párkányt a garamszentbenedeki apátság alapítólevele 1075-ben ‘Kakath’ néven említi. ‘Kakath’ – Kakas. A középkorban Kakath Parkan néven is szerepelt. A török 1543-ban elfoglalta, 1546-ban várat épített. Török neve: Dsigerdelen Parkan. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel a várat, amit teljesen leromboltak.Read More
„Ahol a pékség volt valamikor, ott állíttatott Víziné egy keresztet. De mivel ott lett a kommonizmus alatt a szövetkezet irodája, behozatták onnan. [Víziné házát vette meg a szövetkezet, ott állt a kereszt, később ez került a pékség elé Pástra.] Most a Nozdrovickyék háza előtt áll a Páston. Nem ők készítették, csak behozatták a szövetkezet elől,...Read More
A Lukanényei községházban, az eskető teremben található festményeket Patay László festőművész a Jó pásztor-kápolna freskóinak elkészítése után, 1996-ban ajándékozta a községnek. A község ugyanezen évben díszpolgári címet adományozott Patay Lászlónak.Read More
Patkoló Ernő zenész sírja* 1949. február 14., Vága – † 2015. március 20., Sils Maria / zenész, zenetanárFarkas Lenke és Patkoló Ernő öt gyermeke közül harmadikként látta meg a napvilágot. Magyar muzsikus cigánycsaládban született, így ő sem kerülhette el a sorsát. Eleinte az édesapja zenekarában hegedült vágai lakodalmakban és egyéb összejöveteleken, majd a zenei tehetségének...Read More
Született 1926. december 5-én Hodosi Réten, meghalt 2015. májusában, Hodosban. A régió és a népzenei mozgalom ismert paraszti muzsikusa, aktív művelődésszervező egyénisége. A faluközösség hagyományos zenés összejövetelein kívül számos alkalommal citerázott és énekelt a citerazenekarral olyan hazai és külföldi rendezvényeken, ahol szülőföldje népzenei kultúrájának bemutatása volt a cél. A Csemadok alapszervezet elnöke volt több évtizeden...Read More
Pauer Károly (esperes-plébános Kőhidgyarmaton 1915 – 1929) 1881. jan. 23-án született Magyarfalun. Tizennégy évig volt a falu egyházának adminisztrátora, az első világháború alatt tábori papként enyhítette a rászorulók fájdalmát, amiért a hatóságok érdemkeresztekben részesítették. Aktívan részt vett az országos jellegű katolikus szervezetek munkájában, a Párkányi Espereskerület espereshelyettese volt. Falujában iskolaszéki ülnök volt, a hitelszövetkezet megalapításánál...Read More
Pávai Vajna Gábor (Debrecen, 1851. febr. 18. – Pozsony, 1913. máj. 31.) orvos. 1877-ben szerzett orvosi oklevelet a budapesti egyetem orvosi karán. 1877–1882-ben a II. sz. belklinika munkatársa, 1882-től a pozsonyi Állami Kórház főorvosa. Egyik alapítója, majd alelnöke a pozsonyi Toldy Ferenc Társaságnak, 1891-ben ő indította el a Nyugatmagyarországi Híradó c. lapot. Az 1890-es években...Read More
A sírkertben Szilasi Laki Pázmány Adolfné (1863–1936) és férje Szilasi Laki Pázmány Adolf (1853–1937) nyugosznak. Mellettük a fiatalon elhunyt lányuk Szilasy és Laki Pázmány Amálka (1900-1919) sírja. Komárom megyei Hírlap gyászjelentésben tudatja, hogy Pázmány Adolf földbirtokos 1937. november hó 18-án Csallóközaranyoson halt meg. Az elhunytat a kiterjedt rokonság között a negyedi Szabó és Pályi családok igaz...Read More
A családi sírboltban Szilasi-Laki Pázmány Dezső földbirtokos, Komárom vármegye közigazgatási bizottságának tagja (1885–1933), neje Stöcker Ilona (1897–1946), kisfiuk Pityuka († 1921) és Pottyondy Gézáné szül. Pázmány Nóra (1922–1988) valamint férje Dr. Pottyondy Géza, nyugalmazott alezredes (1908–2001) nyugosznak.Read More
A családi sírkertben – Ns. Pázmány Josef (1797-1886) és párja Ns. Csepy Krisztina (1832) – Ns Pázmány Josef úr neje Ns. Sándor Lidia (élt 46 évet † 1849), papnövendék fia Ns. Pázmány Rudolf (élt 20 évet † 1858) – Nemes Pázmány József († 1886) neje Nagy Eszter (1826–1917) és unokája Gizella (1883–1885) – Pázmány Péter...Read More
A sírban Pázmány Dénes (1849-1921) református tanító, neje Szelle Julianna (1857-1898) és gyermekei, valamint Pázmány Elek (1895-1983) és neje Németh Eszter (1896-1986) nyugszanak.Read More
A méltatlanul elfelejtett tudós a szilasi temetőben nyugszik. Felesége: Pápay Ilona volt (1877-1952) a keresztrend tulajdonosa és a német Mária lovagrend hölgye. Közös sírban van eltemetve lányuk Carmen (1896-1947) is. Sírkövüket a komáromi Polvar kőfaragó késztette.Read More
A sírban Pázmány család tagjai nyugszanak: Pázmány Zsigmond (1878-1939), neje Keszegh Mária (1886-1963) és fiaik Jenő (meghalt 1906-ban) és Rezső (1908-1979).Read More
A középkorban erre vezetett a cseh út (Via Bohemica). IV. Béla Vágsellyét és környékét a turóci premontrei kolostornak adományozta. A település 1522-ben Majthényi Uriel turóci préposttól kapott kiváltságokat. 1536-ban I. Ferdinánd mezővárosi rangra emelte. A város 1586-ban a jezsuitákhoz került, akik 1598-ban Znióváraljáról ide helyezték át kollégiumukat. Vágsellyén egykor vízivár állt. Ennek helyén a 16....Read More
PÉCH ANTAL (Nagyváradolaszi, 1822. jún. 14. – Selmecbánya, 1895. szept. 18.): bányamérnök, szakíró, a XIX. század második felének legjelentősebb magyar bányamérnöke. Édesapja, Péch Antal és édesanyja, Walter Francziska Nagyváradon élték polgári életüket. Iskoláit kezdetben latinul Nagyváradon, később Temesvárott, németül folytatta. A bölcsészeti szakot 1838-ban Nagyváradon fejezte be. Még ebben az évben a selmecbányai Bányászati Akadémiára...Read More
A selmecbányai Öregtemetőben, a Piargi-kapu közelében, a 293. számú védett sírban alussza örök álmát az egykori bányamérnök és szakíró, az MTA levelező tagja, Péch Antal. Szürkésfehér sírkövén ez olvasható: „PÉCH ANTAL / miniszteri tanácsos, / nyug. bányaigazgató stb. / Szül. 1822. jun. 14. / Megh. 1895. szept. 18. / Nemeslelkűséged, önzetlen / hazafiságod s becsületes...Read More
