Ostyk Narbutt Ferenc, az 1863 évi lengyel szabadsághős, osztrák-magyar államvasúti főmérnök sírja. A litvániaI Szawryban született 1841. március 30-án, elhunyt Tornócon 1892. október 7-én, házasságának 14. évében.Read More
A Baross Gábor úton „van ez időszerint a Ludwig-féle bérházban az V. hadtest parancsnoksága, továbbá az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának Hubert építész által 1902 ben barokstilben épített s 193630 koronányi könyvértéket képviselő igen szép épülete. E bankfiók működési köre kiterjed Pozsony, Nyitra, Trencsén és Turóc vármegyékre. Pénzügyi műveleteinek összege meghaladja a 22 millió koronát s...Read More
A vár a Paradicsom-hegy oldalában helyezkedik el. Eredetileg templomnak épült. Állítólag a templáriusok, a vörös barátok építették a 13. században, háromhajós, román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a hegyen állott a templom körül. A templáriusok itt harcias életet folytattak, ezért körfallal erősítették meg rendházukat, így az valóságos erődszámba ment. A legenda szerint a templáriusok...Read More
Ozorai József (Érsekújvár, 1855. október 3. – Érsekújvár, 1930. október 4.) író, költő, újságíró, jogi doktor és ügyvéd, az érsekújvári kisgazda és kisiparos párt elnöke. Ozoróvszky János (nevét 1830-1840-ben Ozorákra egyszerűsítették) és Prihoda Mária földművelő szülők fia. A gimnázium alsó négy osztályát Érsekújvárott, a felsőket Esztergomban végezte 1875-ben, ahol a 8. osztály önképzőkörének elnöke volt....Read More
Nemesorosziban már a szülői ház sem áll, mégis életműve és személyiségének sugárzó ereje, valamint a kortársak és tisztelőinek szeretete volt a létrehívója a 2008. április 2-án megtartott felemelő ünnepségnek, melynek keretén belül emlékszobát avattak Ozsvald Árpád emlékére. Pavol Páchnik polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, s elmondta, Taliga Árpád zselízi nyugdíjas pedagógus a megálmodója ennek az emlékszobának....Read More
(Nemesoroszi, 1932. január 28. – Pozsony, 2003. június 15.) Iskoláit szülőfalujában és a Somogy megyei Csurgón végezte. Költői pályáját az 1950-es évek elején kezdte. 1957-ben magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. Nyírágón és Kétfegyverneken tanított. Kezdetben kiadói szerkesztő, majd 1956-tól 1995-ig a Fáklya utódlapjának, a Hétnek volt a munkatársa....Read More
A temető felső részén található síremlék Vajda István, Hont vármegye tiszteletbeli alügyészének lányáé, Emmáé. A vörös márvány síremlék felső része ívelt, angyalt ábrázoló képpel. A felirata igen rossz állapotban van, szavai nehezen olvashatók.Read More
A 14. században, gótikus stílusban épült templom a község legrégibb épülete. A szentély és sekrestye csúcsíves boltozata és derékszögű alaprajza utal a templom gótikus eredetére. A torony a 17. században lett a templomhoz építve. A templom hajója barokk boltozatú. A templom barokk díszítéséből mindössze a 18. századból származó, evangélikusok szobrával díszített fa szószék és Szűz...Read More
A református templomban 1936-ban felújítási emléktáblát és P. Tatai Sámuel gályarab prédikátor emléktábláját helyezték el. Az emléktáblát a tornaljai református egyház állitotta 1936-ban egykori nagy lelkipásztora emlékére, aki a nápolyi gályákra való hurcoltatása közben református hiteért Sárvár, Trieszt és Bukkari börtöneiben szenvedett 1675 -76-ban.Read More
Az elkészítési ideje 1793-98 közötti időszakra tehető. Perky Szabó János akkori plébános 1799-es évi feljegyzésében “Isten szándékából“, mint saját tulajdont készítette. Ezt a feljegyzést – folyamodványt Nagyszombat megyei Fő Vikaries úr igazolja Böjt havának 13-kán, 1799-ben.Read More
id. Padicskó János tehénpásztorként dolgozott a faluban. Fia ifj. Padicskó János 24 évesen halt hősi halált az 1. világháborúban. Emlékét a helyi református templomban elhelyezett márványtábla őrzi a többi hősi halottal egyetemben.Read More
Vásárútnak először – legalábbis a források erről szólnak – fatemploma volt, amelyet Szent György vértanú tiszteletére szenteltek. Ezt azonban egy középkori árvíz elmosta. Mintegy három és fél évtizeden keresztül „szent sátorban” tartották az istentiszteleteket, és csak jóval később építettek kőtemplomot. 1672-ben szentelték fel, Páduai Szent Antal tiszteletére. Ez sem bizonyult azonban hosszú életűnek, mert 1754-ben...Read More
Burián László atya, Szenc szülötte (* 1922. aug. 19., + 2014. ápr. 23.), számos kitüntetés birtokosa, aki példásan helytállt a deportált magyarok között Csehországban. Katolikus papként mindig kiállt a szlovákiai magyarokért, hitet téve embersége mellett, tisztelvén másokat is. Apja szenci patikus volt, családja állíttatta a Szent Antal-szobrot a templomkertben Szencen.Read More
Pájer Mihály (Pereszteg, Sopron vm., 1821. jan. 14.-Pozsony, 1905. márc. 30.): plébános. – A soproni gimnáziumban és a győri akadémián tanult; a VIII. osztályból lépett a győri papnövendékek közé, sokáig betegeskedett, 1844. I. 15: pappá szentelték 8 évig káplán, Nemesvölgyön, Lorettóban, 1867-1900: nyugdíjazásáig Szentmargitán (Sopron vm.) plébános. A leégett plébánia épületét közadakozásból újra fölépíttette. Könyvtárt...Read More
Pajor István (Ipolynyék, 1821. május 20. – Balassagyarmat, 1899. március 29.) királyi tanácsos, megyei árvaszéki elnök, jogász, költő, műfordító, a 19. századi Nógrád megyei irodalmi élet egyik központi alakja, a Nógrád Megyei Múzeum egyik alapítója, az 1848-49-es szabadságharc honvédtisztje. Írói álnevei: az 1840-es években Káldor, később Csalomjai. Jurátusként vett részt az utolsó rendi országgyűlésen, a...Read More
A lőcsei Körtér egyik kis házában működik a Pál Mester Múzeum. A hagyomány szerint ebben a 15. században épült házban élt a középkor egyik legtehetségesebb fafaragója. Az ő életének és művének tiszteletére rendeztek be állandó kiállítást az épületben. Lőcsei Pál mester (szül. 1465/1470-1480 – 1537-1542) fafaragó, szobrász (késő gótika). Nevéhez fűződik a lőcsei Szent Jakab-templom...Read More
A Pálffy-család számos tagja rendelkezett saját palotával Pozsonyban. Az Úri utcában álló palotájuk telke igen érdekes történeti múlttal rendelkezik. Az itt 1981-87. között folytatott ásatások többek közt egy kelta település nyomait (Kr. e. 1. század) szórványos római leleteket és 9-10. századi szláv sírokat találtak. Megállapították hogy az itt álló épület legelső periódusa Árpád-kori, a 13....Read More
A palota a Ventur és Zöldszoba utcák sarkán található. A több korábbi, középkori telket elfoglaló ház utcafronton, zárt sorú beépítésben áll. A szabálytalan saroktelekhez alkalmazkodó négyszög alaprajzú, három szintes, nyeregtetős, belül udvart közrezáró palota 1747-ben épült, barokk stílusban. 10 tengelyes, Ventur utcai főhomlokzatának közepén nyílik a kőfaragványokkal különösen gazdagon díszített, reprezentatív főkapu. Ennek kapu feletti...Read More
A Magyar Királyság nyugati határszélén épült, nagy múltú Pozsonyt a középkorban zömmel német, kisebb részben magyar polgárok lakták. A korábban nem különösebben kiemelkedő város akkor szerzett országos jelentőséget, amikor a 16. század közepén a törökök elfoglalták az ország korábbi központját. Ekkor helyezték a biztonságosabb – és Bécshez, a Habsburg-házi magyar királyok valódi székhelyéhez közeli –...Read More
A Pálházi-puszta keresztje „Olyan, mint a plébániánál van a Kálvárián. Az öreg Urbán pap apja csinálta ezt is.” – mondta adatközlőm. (Juhász Pálné) Minden azonban egészen így van, hisz csak a tulajdonképpeni kereszt hasonlít az említetthez, s valószínűleg azt újította fel a plébános édesapja. A feszület egy háromlépcsős alapzat oszlopának díszes főjén áll. Az alapzat...Read More
