A templomkertben, közel a falun átfolyó patakhoz, egy magas kőtalapzaton helyezték el Nepomuki Szent János szobrát. Egyesek szerint ez azóta van itt mióta a templom megépült. Ám a hidak, folyók, vizimolnárok és a gyónási titok védőszentjének szobra ennél régebbi alkotás lehet, valószínűleg a XIX. századból származik. János fekete birétumban, fekete reverendában, fehér karingben és rövid...
A ma feltehetőleg ideiglenes jelleggel a Szent László-templom fala mellett álló szoborról Bagin Árpád Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei című írásában ezt olvashatjuk: “A templomtól déli irányban, a főút mentén található polikróm homokkő szobor. Chalupeczky József feljegyzése szerint a 19. század első harmadában említés van a szoborról, talapzatával kapcsolatban. Az objektum datálása a 18....
A háromszög hatású szoborcsoport oszlopszerű talapzatán Nepomuki Szent János-szobor, dicsfénnyel, ezen hatágú csillagokkal. Jobb kezére helyezve a feszület, baljában pálmaággal. Az oszlopzat alsó része körül csigavonalas talapzatokon további szentek szobrai: Szent Flórián, Szent Rókus és Szent Sebestyén. Három angyalkás figurával, kezükben kürttel. Az objektum elülső részét nézve egy oltárasztal-szerűséget látunk, ez alatt egy barlangban Szent...
A Nepomuki Szent János-szobor a községen átfolyó patak partján, az új templom kertjében áll. A magas talapzaton elhelyezett kisméretű alak egyenes testtartású, arccal a távolba tekint. A homokkőből készült (XVIII. ?) XIX. századi alkotás finoman kidolgozott, színezett munka. A magas, téglalap alakú oszlop dedikációja már nem olvasható. Az egész talapzat eléggé megkopott, akárcsak a díszes...
Ipolykeszi Nagycsalomja filiálisa. A község mai római katolikus neoklasszicista temploma egy régebbi elemeinek felhasználásával épült 1899-ben az Ipolyba ömlő patak partján, egy mesterségesnek tűnő kis kiemelkedésen. Az észak-déli tájolású egyhajós templom szentélye sokszögzáródású. Régi oltárképe a védőszentet, Nepomuki szent Jánost ábrázolja. … A templom mai freskóit a magyarországi Lencsés Zsolt festőművész készítette antikmeszes technológiával. Az...
A Nester-palota a hajdani Kossuth Lajos tér déli térfalában, utcafronton, zárt sorú beépítésben, saroktelken áll. Josef von Nester építtette 1856-ban, klasszicista stílusban, Feigler Ignác tervei szerint. A kissé szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes, négy szárnya középen kis udvart közrezáró, nyereg tetős épület főhomlokzata nem a térre, hanem délnyugaton a Rigele utcára néz. A héttengelyes, szimmetrikus...
A felvidéki újságírás és közélet meghatározó alakja, publicista. 1952. november 17-én született Alsószeliben (Galántai járás). A galántai magyar gimnáziumban érettségizett (1971), majd Lengyelországban, a krakkói Jagelló Egyetemen szerzett történelem szakos diplomát. Számos felvidéki lapnak volt a munkatársa és vezetője (többek között: Nő, Új Ifjúság, Szabad Újság, Önkormányzati Szemle). Neve Magyarországon is jól ismert volt, évekig...
Neszméry Gáspár 1879 és 1913 között a Nógrád megyei Nagybárkányban volt plébános. Innen került Nyitraegerszegre. 1914-ben kineveztetett a nyitraujlaki alesperesi kerület, tanfelügyelő alesperesévé. 1922-ben távozott az élők sorából.
Néver kastélya 17. század végi, eredetileg reneszánsz stílusú. Valószínűleg a Török család építtette. 1717-ben köpösdi Tolvay Gábor szerezte meg néveri Török György hagyatékát a néveri kastéllyal együtt. 1820-ban klasszicista stílusban építették át. A kastélyhoz kiterjedt park és gyümölcsös is tartozott. A szocializmus egy ideig próbálkozott új funkciókkal ellátni (volt magtár, raktár és bentlakásos sajátos nevelési...
A szobor a tér hossztengelyében, annak déli végéhez közeli fasorban, kb. a szobor alkotójáról elnevezett Rigele utca csatlakozásának magasságában, szabadon áll. A belváros egyik reprezentatív, a Dunához közeli, hosszú terén (neve korábban Sétatér, Kossuth Lajos- és Radetzky tér is volt) áll a pozsonyi születésű szobrászművész Rigele Alajos szobra, a „Nimfa és őz”. A bájos szobor...
Az iglói NOSZ LAJOS 1862. október 23-án született. Középiskoláit városában, majd Miskolcon végezte, Budapesten szerzett gyógyszerészoklevelet 1886-ban. Az egyéves önkéntes katonai szolgálatot követően átvette a szomolnoki Frenda-féle gyógyszertár vezetését benősülve a családba (felesége FRENDA MALVIN). 1894-ben megvette GÄRTNER jól menő patikáját, amelyet visszavonulásáig, 1901-ig vezetett. Az MKE iglói osztáyának a pénztárosaként is tevékenykedett, illetve ellátta...
A Nozdrovicky-Hústyava-féle Lourdes-i barlang Pást nevű falurész 81/24. számú házának udvarán áll virágokkal befuttatva. Nozdrovicky Béla és neje, Hústyava Mária állíttatta, s még Pintér atya szentelte fel. A nyerskőből kialakított építményt egy félköríves vaskeret zárja le, üvegezett ajtóval. Mögötte a szakrális építmény ovális kis oltárán áll a Lourdes-i Szűzanya kék övvel átkötött fehér ruhában és...
Nt. Ujlaki Sándor ref. esperes a nyelvhatáron élô református gyülekezet és falu magyarságának megőrzésén munkálkodott haláláig. Ezért úgy a visszacsatolás elôtt (1938-1939), mint a visszarendezés után (1945-1946) meghurcolták. 1939-ben a szlovák hatóság túszként tartotta fogva, majd az új hatóság 1945 után bebörtönözte és megvonta fizetését ill. nyugdíját. Mindennek ellenére, megtört egészséggel, de tovább szolgált haláláig.
A székvárosunk török kézre kerülése nyomán Nagyszombat városába kényszerült esztergomi érsekek természetesen az új magyar fővárosban, a Bécshez és a kormányhivatalokhoz közeli Pozsonyban is rezidenciát építettek ki. A mai palota telkét a 16-17. század fordulóján Forgách Ferenc érsek vásárolta meg és – feltételezések szerint – épp a mai palota helyén, létrehozta a később méltán híressé...
Az eredetileg barokk kastélyt a 18. században építették, a klasszicista stílusban történt átépítése és bővítése kb. 1820-ban történt. Egyszintes háromszárnyú épületről volt szó, összefüggő oszlopsorral. A merőlegesen épített egytraktusú szárnyakat a középső szárnnyal oszlopcsarnok kötötte össze. A kastélyt a Nyáry család építtette, amelynek Hontvarsányban egészen 1945-ig voltak birtokai. Utolsó tulajdonosa Bolfras szül. Nyáry Margit volt....
L. Ignác Bereg megyei főszolgabíró és Kollárovits Veronika fia. Beregszász, 1825., ref. Nőtlen. (Felesége 1853 – Bay Zsuzsanna, meghalt 1917.) 1848 augusztusától a Bereg megyei önkéntes nemzetőrszázad tagja. Részt vesz a Jellacic elleni hadjáratban. 1849. febr. (jan.16.) – hadnagy. Áprilisban áthelyezését kéri egy honvédzászlóaljhoz. 1867. és 1890. a Bereg megyei Honvédegylet tagja. Az utóbbi időpontban...
Leszkay Károly (1825–1905.), neje (esk. 1853. Beregsurány) ludányi Bay Zsuzsánna gyermeke: Sándor (szül. 1862. nov. 3., † 1932.), esp.- plébános Nagymagyaron. A sírkő másik oldala Leszkay Károly honvédhadnagy sírkövét jelzi.
„Nyitra rendezett tanácsú város, Pozsony után Selmeczbányával együtt a nyugoti felvidék legnépesebb és legfontosabb városa. A Zobor-hegy tövében fekszik, a hol a Nyitra völgye széles lapálylyá tágulva, egybeolvad a Nyitravármegye déli részét is magában foglaló Kis-Alfölddel, tehát a síkság és a Kárpátok határvonalán, mely fekvése már Magyarország őskorában kijelölte fontosságát s legujabb fejlődésének is természetes...
Az épületet a község az 1960-as években építette – mely azóta is a falu tulajdonában áll -, s akkor a helyi nemzeti bizottság székhelyéül szolgált. Az évtizedek során az épület különböző funkciókat látott el: fodrászat, suszter műhelye, gyógyszertár. 2015-től nyugdíjas napközi otthon működik az épületben.
1704-ben a kurucok harc nélkül elfoglalták várat. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban, a fegyverszünetet is itt írja alá május 20-án. 1708-ban Hannibal Heister támadta az érsekújvári várat, de bevenni nem tudta. Ocskay László kuruc brigadéros a sikertelen várostrom után átállt a császár oldalára. Jávorka Ádám érsekújvári főhadnagy elhatározta, hogy elfogja az...
Ocsovszky Vilmos (1828-1895) 48-as huszár főhadnagy, Selmecbánya városi rendőrkapitánya, majd polgármestere, az MKE (Magyarországi Kárpátegyesület) Szittnya Osztályának elnöke, a Ferencz József rend lovagja. Az egykor gazzal, orgonabokrokkal sűrűn benőtt sírt minden évben (a többi selmeci honvédsírhoz hasonlóan) a történelmi-honismereti tábor diákjai tisztítják meg. A temető felső részében álló, vaskerítéssel védett gyönyörű, obeliszkszerű követ a polgármesteri...
A plébánia-ház mellett van egy ódon külsejű, szűk, emeletes épület, mely ma deficientia, vagyis az esztergomi főegyházmegye elaggott papjainak nyugalmi helye. Erre a czélra szolgál már 1619-től fogva. Azelőtt szeminárium volt és pedig hazánkban a legrégibb, melyet a tridenti zsinat 1552-iki határozata értelmében, Oláh érsek (Oláh Miklós Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január...
A falu domináns épülete az 1800-ban klasszicista stílusban épült római katolikus templom. A templom 1949-ben eddig tisztázatlan körülmények között csaknem teljesen leégett és a jelenlegi formáját a tűzvészt követő újjáépítése és kibővítése után kapta.
Az Olgyai Olgyay család sírboltjában Olgyai Olgyay Károly és felesége Kisjokai Takáts Klára, fiuk Olgyai Olgyay Gyula 1848-49-es honvédhadnagy, felesége Tutschek Antonia, valamint Tutschek Anna nyugszanak.
