A város egykori legnagyobb harangja, az 1556-os tűzvész után öntötték 1557-ben Illenfeld Ferenc mester vezetésével a Szent Erzsébet-székesegyház tűzben összeolvadt harangjaiból. A legenda szerint azért volt olyan szép a hangja, mert a tűzvész miatt a templomban bennégett szerzetesek lelkeinek a hangja szólalt meg benne. A 72 mázsás harang az Orbán- (Vörös-) toronyból szólt. 1966-ban leégett...Read More
A bagotai katolikus templom mögötti temetőben az Ordódy család számos tagjának síremléke található. Az egyiken Ordódy Pál, magyar királyi közlekedésügyi miniszter nevét olvashatjuk. Itt nyugszik fia, az 1852-ben született Ordódy Pál is, aki a komáromvármegyei udvardi járás országgyülési képviselője volt 1885-től 1892-ig. Kétoldalt idősebb Ordódy Pál szülei sírkeresztjei vannak, a baloldalin édesanyja, Ghyczy Mária, a...Read More
Ordódy Béla (alsó-lieszkói ordódi), m. királyi állami felső építő ipariskola tanára, Ordódy István földbirtokos és kis-apponyi Bartakovics Vilma fia, szül. 1856. május 3-án Bagotán (Komáromm.); a budapesti kegyesrendi főgymnasium nyolcz osztályának bevégzése után 1874. a budapesti műegyetemen folytatta tanulását, hol mérnöki oklevelet nyert. 1881-ben a magyar kir. vasuti főfelügyelőséghez mérnökgyakornoknak neveztetett ki; résztvett a trencsén-zsolnai...Read More
Alsó-liészkói és rozsony-miticzi Ordódy Kálmán Keresztelő János Ferenc (Bagota, 1815. január 10.– Buda, Várnegyed, 1871. december 14.) császári és királyi főhadnagy, honvédelmi minisztériumi osztálytanácsos. 1815-ben született Bagotán Ordódy Bálint és Bacskády Anna gyermekeként. Neje Práznovszky Jolán volt. 1848. június 13-ától honvéd századosként szolgált, 1848. szeptember 27-én őrnaggyá nevezték ki, októbertől pedig Trencsén megye hadparancsnoka volt....Read More
Hetény híres bortermő vidék is. A szőlő termesztésére a lakott területtől északra található homokdombok napsütötte déli oldalai a legmegfelelőbbek. Ma kb. 89 ha szőlőültetvény található a hetényi határban. Az 1800 években elszórtan található szőlők azonban nem kedveztek a szövetkezet nagybani gazdálkodásának, így 1978-ban a szövetkezet minden gazdának 6 ha területen a saját borháza elé mérte...Read More
A feltételezhetően a 19. század elején épült a sarki épület. Az évek során rengeteg funkciót látott el: volt raktár, fogda, óvoda, határőrök lakása, kaszárnya és sok egyéb. Jelenleg bolt működik az épületben.Read More
A sírkeretben négy sírt találunk: az 57 évesen elhunyt Benkő Tamás, Varbó és több helységek buzgó lelki pásztorának, holt tagjainak sírját. Istenben boldogult Siposs György iskolamester és jegyző sírját; valamint a fiatalon elhunyt Mohácsik Ilona és Badó Mihály sírját.Read More
Az 1970-es években a Lukanényei Vadászegyesület, Mitasz Károly vadászmester, iskolaigazgató vezetésével Dobronya (Dobrá Niva) településről hozták el darabokban, majd építették újra a ma is álló vadászlakot, mely a falu északnyugati határában található. A vadászlak mögött építettek egy tárolót, melyen a következő felirat olvasható: „LOVU ZDAR,1978”.Read More
Szakolca, Nyitra m., 1825. febr. 21., r. kat. (Valószínűleg azonos Kotasek János és Kovarik Józefa említett napon Szakolcán keresztelt Hermann nevű fiával.) Gimnáziumot végez. Nőtlen. (Felesége Rozsnyavszky Éva lett, meghalt Selmecbánya, 1888.) 1848. okt. 10. honvéd önkéntes lesz. 1849. júl. 28 (jún.1.) – főhadnagy a 2. honvéd vadászezred 11. századánál Magyarlétán, Erdélyben, részt vesz a...Read More
Hegysúron született 1948-ban, a szenci magyar tanítási nyelvű általános középiskolában érettségizett. A Csemadok érsekújvári járási majd a Központi Bizottság szervezési osztályának instruktoraként dolgozott. 1976-1987 között a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ szervezési osztályának vezetője volt, majd vállalkozóként dolgozott. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes szólóénekese és furulyása volt.Read More
Endrődy Ádám (* Néver 1753 † Pozsony 1818 10.1.) a 3. huszárezred alezredese volt. Felesége Orosz Anna Jozefa 1771 március 17-én született Sárospatakon, meghalt 1852. 12.29-én. József fiuk huszár főhadnagy lett, Antal tábori lelkészként tevékenykedett, Alajos pedig a cs. és kir. 37. gyalogezred főhadnagya volt. 1971-ben az egyébként zsúfoltnak nem nevezhető temető domináns keresztjének a...Read More
A Kesziben született Dr. Závori Sándor (1842-1920) orvosdoktor és Závory Elek református lelkész (1833-1900) anyai nagyanyjának, Závori Sándor néptanító felesége édesanyjának sírja. Csokonai Vitéz Mihály, barátja Oroszi Nagy Mihály martosi kántortanító meghívására 1797 végén vagy 1798 elején járt Martoson. A környékbeli nemesek sorra hívták vendégségbe a híres költőt. A történetet dr. Závori Sándor írja meg...Read More
Az Oroszlán Szálloda formás épülete a főtér és a Vörös Hadsereg utca sarkán (a valamikori Teleky utca). A régi Oroszlán vendéglő, illetve Nagyfogadó helyén épült, amely 1879. október 8-án leégett. Egy ideig az volt az elképzelés, hogy az épületet felújítják, ezért sokáig tető nélkül állt. Léván itt volt az egyetlen színpad. A tűz után az...Read More
A kút több, egykor különálló, nem összeillő faragvány egybeillesztésével létrehozott alkotás. Legidősebb darabja a szökőkút központi oszlopának tetején lévő, ágaskodó oroszlán, amely Pozsony város címerét tartja. Az ismeretlen kőfaragó által,1592-ben készített alkotás eredetileg a pozsonyi Ferencesek teréről származik, ahol egy – ma már nem létező – városi ivókút része volt. Innen elmozdítva, az 1930-as években...Read More
A Kiskérben található, szépen felújított, sárga színű kúria a 19. században épült, neoklasszicista stílusban. A domboldalon álló, oszlopos tornáccal rendelkező épületben idősek napközi otthona működött, melyet néhány évvel ezelőtt bezártak. A lépcsős főbejárattól nem messze, az oldalbejárathoz kapcsolódóan akadály-mentesített feljáró készült a nehezen közlekedők számára. Az épületet jelenleg nem használják.Read More
Az országzászló-mozgalmat Urmánczy Nándor (1868–1940) erdélyi származású politikus, az irredenta mozgalom magyarországi vezéralakja hirdette meg 1925-ben. Az első úgynevezett ereklyés országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten a Szabadság téren,243 s az ünnepségen ő mondott beszédet. Az országzászló talapzatába helyezett ereklyetartóba a történelmi 72 vármegyéből (a horvátországi vármegyékből is), a csonka magyarországi településekről, illetve a...Read More
Az 1939-ben állított országzászló márványtábláját a Süttőn 1872-ben született Wendl Sándor kőfaragómester, helyi lakos (meghalt 1955-ben) készítette, amelyet a világháború után hazavitt a házába. Haláláig őrizte, majd unokája, nagyapjának emléket állítva, az országzászló melletti háza udvarán állította fel újonnan.Read More
A templom mellett áll az 1938-ban emelt, terméskőből épült országzászló-tartó. Előtte az 1995-ben felavatott az 1-2. világháború áldozataira emlékeztető, és a koncentrációs táborban elhunytak emlékére 1995-ben avatott márványtáblája.Read More
A szenci hősi emlékmű történetének kezdete 1917-re tehető vissza, amikor az 1917. évi VIII. törvénycikk 2. §-a szerint: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” Magyarországon tehát törvénybe foglalták, hogy minden magyar községnek, városnak, falunak építenie kell egy...Read More
Érsekkéty Esztergom-megyei felszabadult község országzászló avatásán dr. Hürtler Dénes országgyűlési képviselő és Szirmai János református lelkész szavai után az EONB nevében Végh Mihály tanácstag avatta fel az országzászlót. Bényi Mihály biró és Jónás József beszéltek a helyiek nevében, majd nagyszabású levente felvonulás zárta be az ünnepséget.Read More
A Jakab család tulajdonába 1935-ben került az épület és a hozzá tartozó kert. Az épületet a II. világháború során nem csupán a család, de a német és orosz csapatok is használták, mivel stratégiai szempontból jó az elhelyezése. A fennmaradt kiállított tárgyak többsége a család tulajdonát képezték, de a gyűjtemény bővítésében barátok, kollégák, szomszédok is segédkeznek,...Read More
A nagyközség evangélikus temploma magán viseli a XIX. század harmadik évtizedének érett klasszicizmusára jellemző jegyeit. Észak-déli tengelyű, téglalap alaprajzú, egyhajós, kontyolt nyeregtetős templom. A torony alapja egybeesik az északi homlokfal alapjával, ennélfogva kiképzése egységesebb és gazdagabb. Főbejáratát rizalit teszi hangsúlyosabbá. Porosz boltíves belső terét három oldalról árkádos karzat veszi körül. A községnek neves evangélikus iskolája...Read More
XIV. század eleje – Osgyán jobbágyfalvát első ízben a római pápa által kiküldött tizedszedők jegyzékében említették meg. – Közelebbről ismeretlen időpontban, a helységet fennhatósága alatt tartó Orlay nemesi família építette fel azt az erődített épületet, ami a továbbiakban, mint földesúri birtokközpont szolgálta őket. 1440 után – az Erzsébet özvegy királyné által az utószülött fia védelmére...Read More
A fából faragott Ősi Magyar Kaput (Smidt Róbert fafaragó munkája) a templom bejáratánál helyezték el 2012-ben, a falu első írásos emlékének 855. évfordulója alkalmából. Állíttatta a Csemadok alapszervezete.Read More
A Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és alapszervezeteinek 2020-ban , a Magyar Összetartozás Évében a legjelentősebb eseménye a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról való méltó megemlékezés volt. Sajnos a vírusjárvány miatt a tervezett programokat csak részben sikerült megvalósítani. Így is nagy örömünkre szolgált, hogy a nógrádiak közadakozásából sikerült szeptember 30-án Fülekpüspökiben emlékművet és december 18-án Füleken a...Read More
