Nem egyszerűen egy újabb Nepomuki Szent János-szobrot avattak fel 2010-ben Ipolyságon, a város történetének egy darabja elevenedett meg ismét. Több mint százötven évig hozzátartozott a település arculatához az Ipoly felett őrködő műalkotás, valószínűleg valamikor a 18. század második felében került Ipolyságra a barokk stílusú szobor, keletkezéséről nincsen pontos adat. A II. világháború idején robbantották fel...Read More
Köztudott, hogy Ipolykeszin kultusza van Nepomuki Szent Jánosnak. Hisz ő a falu patrónusa, tiszteletére szentelték a templomot, őt ábrázolja a régi oltárkép, s ott van Isten házának újabb freskóján is. De jelentős szakrális kisemléke a településnek ama Nepomuki Szent János-szobor is, amely 1914-től a község Újfalu nevű részén áll. A gyónási titok mártírja papi ruhában:...Read More
Az A-Híd Zrt. 2014-ben vállalta, hogy minden évben saját költségén restauráltatja a szent egy képmását. 2018-ban először az ország mai határain túl, a Sajó partjain fekvő, Tornalján segítettek egy barokk műalkotás helyreállításában. A város Királyi nevű városrészében vélhetően 1795-ben állították fel a szent szobrát, melyet utoljára 1922-ben restauráltak. Ezt követően a 2000-es évekre meglehetősen rossz...Read More
A nemrég még siralmas képet nyújtó szobor 2018-ban Mag Gyula szobrászművész által újult meg. A gyónási titok vértanújának szobra a Galánta felé vezető út kereszteződésében található körforgalom közelében áll.Read More
A templomtól keletre, a főutca melletti parkos részen, egy vízelvezető kis árok partján áll az Ipoly mentén is az egyik legnépszerűbb szent szobra. A színezett homokkő szobor valószínűleg a XVIII. század végén, a XIX. század elején készült. Hasonlít a környéken látható néhány Nepomuki-szoborhoz, mint például a felsőtúrihoz, az egegihez, a gyerkihez vagy a kemenceihez. Oszlopa azonban...Read More
A községi hivatal mellett áll Nepomuki Szent János út menti barokk kőszobra, amelyet 1751-ben emeltek, 1905-ben felújítottak, 1972-ben a község hivői ismét megjavíttatták, az utolsó javítására 1999-ben került sor. Nepomuki Szent János a hallgatás szimbóluma, a vizek, hajósok, molnárok, hidak védőszentje volt. Árvizek idején a víz a szoborhoz közeli területekig terjedt, tehát a szobortól várták,...Read More
Nepomuki Szent János későbarokk útmenti szobra a 18. század végén készült. Állíttatta Laszlovszky József, Pest vármegye táblabírája, Buda szenátora (később polgármestere), aki e faluban született 1737. október 7-én Laszlovszki István és Mária gyermekeként. Laszlovszky József ifjúkora kevéssé ismert. Az oszlányi születés – a halotti anyakönyv szerint – bizonyos, az 1818-ban kelt végrendelet is megemlékezik az...Read More
Nepomuki Szent János (csehül: Svatý Jan Nepomucký), (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) Csehország védőszentje. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Az idők folyamán több sóbányában, illetve sóbányászattal kapcsolatos településen templomokat, kápolnákat szentelnek neki,...Read More
Nepomuki Szent János Csehország patrónusa, a Jézus-Társaság egyik mennyei pártfogója, egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja (1340–1383). A gyónási titok vértanújának (†1383 v. 1393), mindenekelőtt pedig a vízenjárók védőszentjének, barokk szobrait Szentháromság és Szeplőtelen Fogantatás szoborcsoportok, pestis-emlékművek mellékalakjaként Magyarország-szerte megtaláljuk, hasonlóképpen egykorú házak oromfülkéiben, úton-útfélen, kutak mellett, folyók partján, hidak párkányán,...Read More
Az 1782-ből származó késő barokk kápolna félköríves záródású téglalap alapú épület dongaboltívvel. Benne található Nepomuki Szent János barokk szobra a 18. sz. fordulójáról. A kápolna védett kulturális emlék.Read More
„A másik képoszlop a Zichy-kastély előtt vezető főút mellett áll. Ebben Nepomuki Szent János festett gipsz szobrát helyezték el. Ez is négyszögletes építmény, nyeregtetővel fedve. Nepomuki Szent Jánosnak szintén nagy kultusza volt errefelé, hisz már 1728-ban, a második templomban is volt szobra a szentnek, sőt tudunk egy vörös Nepomuki Szent János-lobogóról is. A plébániairatok arról...Read More
A Nagymegyeri Római Katolikus Plébánia udvarán álló szobor 1783-ban készült. Nepomuki Szent János kőböl készült szobrának alkotóját nem ismerjük. A szobor eredetileg a mai Pozsonyi út mellett folyó patak partján állt.Read More
Inám községnek megannyi szakrális kisemléke van. Közülük a legrégebbi Nepomuki Szent János 1797-ből származó szobra. A kőszobor a falu délkeleti, alsó részén, a Nagy-patak közelében áll egy négyzet alakú, csigadíszes talapzaton. A népi kőfaragók műhelyéből kikerült szép alkotás a szentet papi ingben ábrázolja. Fején nincs birétum, viszont azt egy öt darab hatágú csillagból készült korona...Read More
Ritka település az, ahol egy szoborból több is állt. Apátújfaluban valószínűleg azért lehetett két Nepomuki Szent János-szobor, mert eredetileg is két településből állt a falu. A temetőbeli Szent János-szobor, amely most a hullaházhoz épített kis barlangban látható, eredetileg más részén volt a településnek. A mai kultúrház helyén állt egykor a régi tűzoltóház, s e mellett...Read More
A templomkertben, közel a falun átfolyó patakhoz, egy magas kőtalapzaton helyezték el Nepomuki Szent János szobrát. Egyesek szerint ez azóta van itt mióta a templom megépült. Ám a hidak, folyók, vizimolnárok és a gyónási titok védőszentjének szobra ennél régebbi alkotás lehet, valószínűleg a XIX. századból származik. János fekete birétumban, fekete reverendában, fehér karingben és rövid...Read More
A ma feltehetőleg ideiglenes jelleggel a Szent László-templom fala mellett álló szoborról Bagin Árpád Ógyalla és Bagota kataszterének szakrális kisemlékei című írásában ezt olvashatjuk: “A templomtól déli irányban, a főút mentén található polikróm homokkő szobor. Chalupeczky József feljegyzése szerint a 19. század első harmadában említés van a szoborról, talapzatával kapcsolatban. Az objektum datálása a 18....Read More
A háromszög hatású szoborcsoport oszlopszerű talapzatán Nepomuki Szent János-szobor, dicsfénnyel, ezen hatágú csillagokkal. Jobb kezére helyezve a feszület, baljában pálmaággal. Az oszlopzat alsó része körül csigavonalas talapzatokon további szentek szobrai: Szent Flórián, Szent Rókus és Szent Sebestyén. Három angyalkás figurával, kezükben kürttel. Az objektum elülső részét nézve egy oltárasztal-szerűséget látunk, ez alatt egy barlangban Szent...Read More
A Nepomuki Szent János-szobor a községen átfolyó patak partján, az új templom kertjében áll. A magas talapzaton elhelyezett kisméretű alak egyenes testtartású, arccal a távolba tekint. A homokkőből készült (XVIII. ?) XIX. századi alkotás finoman kidolgozott, színezett munka. A magas, téglalap alakú oszlop dedikációja már nem olvasható. Az egész talapzat eléggé megkopott, akárcsak a díszes...Read More
Ipolykeszi Nagycsalomja filiálisa. A község mai római katolikus neoklasszicista temploma egy régebbi elemeinek felhasználásával épült 1899-ben az Ipolyba ömlő patak partján, egy mesterségesnek tűnő kis kiemelkedésen. Az észak-déli tájolású egyhajós templom szentélye sokszögzáródású. Régi oltárképe a védőszentet, Nepomuki szent Jánost ábrázolja. … A templom mai freskóit a magyarországi Lencsés Zsolt festőművész készítette antikmeszes technológiával. Az...Read More
A Nester-palota a hajdani Kossuth Lajos tér déli térfalában, utcafronton, zárt sorú beépítésben, saroktelken áll. Josef von Nester építtette 1856-ban, klasszicista stílusban, Feigler Ignác tervei szerint. A kissé szabálytalan négyszög alaprajzú, három szintes, négy szárnya középen kis udvart közrezáró, nyereg tetős épület főhomlokzata nem a térre, hanem délnyugaton a Rigele utcára néz. A héttengelyes, szimmetrikus...Read More
A felvidéki újságírás és közélet meghatározó alakja, publicista. 1952. november 17-én született Alsószeliben (Galántai járás). A galántai magyar gimnáziumban érettségizett (1971), majd Lengyelországban, a krakkói Jagelló Egyetemen szerzett történelem szakos diplomát. Számos felvidéki lapnak volt a munkatársa és vezetője (többek között: Nő, Új Ifjúság, Szabad Újság, Önkormányzati Szemle). Neve Magyarországon is jól ismert volt, évekig...Read More
Neszméry Gáspár 1879 és 1913 között a Nógrád megyei Nagybárkányban volt plébános. Innen került Nyitraegerszegre. 1914-ben kineveztetett a nyitraujlaki alesperesi kerület, tanfelügyelő alesperesévé. 1922-ben távozott az élők sorából.Read More
Néver kastélya 17. század végi, eredetileg reneszánsz stílusú. Valószínűleg a Török család építtette. 1717-ben köpösdi Tolvay Gábor szerezte meg néveri Török György hagyatékát a néveri kastéllyal együtt. 1820-ban klasszicista stílusban építették át. A kastélyhoz kiterjedt park és gyümölcsös is tartozott. A szocializmus egy ideig próbálkozott új funkciókkal ellátni (volt magtár, raktár és bentlakásos sajátos nevelési...Read More
