„Az Alsó-, Felső- és Egyházasnyék falvakból egyesített, mai falu lakossága az elmúlt századokban hűségesen kiállt római katolikus hite mellett. A lakosság vallásos buzgalmát számtalan, ún. „szakrális kisemlék”, kápolna, kereszt, szobor őrzi a településen. Ezek egyike a ma a templomkertben álló, monumentális barokk szoborcsoport. A 18. századi alkotás eredetileg nem itt, hanem a templomtól délnyugatra lévő,...Read More
„A korabeli okiratokban olvashatunk arról, hogy a varbói templomnak volt egy Nepomuki szent János ereklyéje is. Ezt az 1916-os és az 1945-ös leltárkönyv egyaránt jegyzi. Az utóbbiban az olvassuk, hogy van a templomban egy Nepomuki Szent János ereklyetartó kövekkel. Ezzel a falu mai plébánosa Buday Károly azonban már nem találkozott. Mindez azért is érdekes, mert...Read More
A Georg Raphael Donner műhelyéből származó királyfai Nepomuki Szent János szobor a 18. század harmincas éveiben készült. A 2009-ben műemlékké nyilvánított alkotást 2014-ben restaurálták és a hajdani Pálffy-kastély helyén, a mai templomkertben állították fel (korábban a fő út mellett állt). Georg Raphael Donner (1693-1741) az európai szobrászat és a klasszicizáló késő barokk művészet egyik kiemelkedő...Read More
A szobrot eredetileg egy Balog nevű molnár állíttatta 1880-ban a Párizs patak mellett, melyet 110 év után leemeltek eredeti helyéről, és átvittek a templom mellett lévő üres talapzatra. Ezen a talapzaton eredetileg egy Keresztelő Szent János szobor állott, mely a 2. világháborúban találatot kapott, és elpusztult. A Párizs patak mellett lévő, eredeti Nepomuki Szent János...Read More
A Kéménd felé vezető út mellett a falu határában található Nepomuki Szent János kőszobra. Az egyik legrégebbi szakrális emlék, 1770-ben állították a hívők adományaiból. Valamikor azt mesélték, hogy mikor régen nagy mennyiségű csapadék esett és megrohadt a gazdák szénája, batyut kötöttek a szobor hátára és mehetett Isten hírével, mivel nem teljesítette kötelességét.Read More
A helyi legenda szerint az 1800-as évek elején kitört nagy vihar elől három asszony bebújt a fába, de egy villám belecsapott a fába és mindhárman meghaltak.Read More
Deáki község „Száz magyar falu könyvesháza” sorozatban megjelent monográfiája azt írja, hogy a Nepomuki Szent János szobrot Klinda Kálmán szobrászművész készítette, aki néhány évig a község lakója volt. (A szövegben a név tévesen „King Kálmánként” szerepel.) Ha szobrot összevetjük a többi Nepomuki Szent János ábrázolással, felfedezhetünk néhány sajátosságot. Pl. Szent János öltözete itt kicsit különbözik...Read More
A templomkert Szeredi utcára néző részében található. Barokk stílusban, 1732-ben készült. A hidak szentjeként és a gyónási titok vértanújaként tisztelik.Read More
A garamszentbenedeki Szent Egyed plébániatemplom déli fala előtt áll egy bájos, vidékies ízű barokk stílusú Nepomuki Szent János szoborcsoport. A kőből faragott, a 18. század második feléből származó alkotás nagyobb, közös talapzatának két szélén egy-egy gyermekként ábrázolt angyalka áll, alacsony podeszten. Középen, egy nagyobb, barokkos oszlopon áll maga János. Megszokott ikonográfiával ábrázolta az ismeretlen szobrász...Read More
Nepomuki Szent János a gyónási titok vértanúja, Csehország védőszentje. Különös tisztelettel övezik őt a vízi emberek; a halászok, hajósok, vízimolnárok, bányászok, sóbányászok és ő óvja a fuldoklókat is. Egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja (1340–1383). Szobrait jellemzően a barokk korban faragták, elsősorban kőből. Egy püspököt ábrázolnak, amint ujját a szájára illeszti,...Read More
Barokk kőszobor, lábánál kisded, díszesen faragott talpazattal a római katolikus templom előkertjében áll. A Nepomuki Szent János nevét viselő iskola és óvoda valamint a zárda átadásakor állították fel. Emeltette Kálnoky Adél grófnő, gróf Waldstein János özvegye, Sabran-Ponteves hercegné.Read More
A Nepomuki Szent János-szobor A Nepomuki Szent János élete A gyónási titok mártírjaként tartják számon; 1340-ben született Csehországban, Pomuk (ma Nepomuk) nevű mezővároskában. Pap lett, majd a prágai udvarban kanonok, IV. Vencel király feleségének gyóntatója. A legenda szerint egy ízben a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására, mivel azonban semmi módon nem ért célt,...Read More
A szakirodalom szerint Nepomuki Szent János a hajósok, dereglyések, hídvámosok, vízimolnárok védőszentje volt. Vághosszúfalun a múltban több vízimalom is működött, nem hiányozhatott tehát Nepomuki Szent János szobra sem. Ünnepén proseció vonult ki a határba az út mentén álló szoborhoz, mely ma már kerítés mögött, magánterületen található.Read More
A szobor barokk stílusú, talapzatán a szent halálát ábrázoló domborművel. A három szobrot (Páduai Szent Antal szobra, Nepomuki Szent János szobra, Szent Vendel szobra) a település különböző helyeiről hozták a katolikus templomkertbe, az 1970-es években.Read More
A 19. század második felében elsősorban védőszenteket ábrázoló szobrok állítása volt a jellemző. Ezek a faluközösséget ebben az időben ért kár, betegség, baj megvédése érdekében állíttatta. A hálás lakosok 1862-ben a pusztító árvíz emlékére állították fel Nepomuki szent János egy-egy szobrát. Az egyik az ispotály-szegényház előtt áll és jelzi, hogy az említett árvíz idején odáig...Read More
Egy régi plébániai alapítólevélben olvasható ugyanis, hogy Lipthay Julianna az 1797. aug. 12-én kelt végrendeletében a szécsénkei Nepomuki Sz. János statuájának karbantartására is hagyott 50 forintot. A szobrot a főút mellett, a patak közelében állították fel a kastéllyal szemben, ahol akkor még nem voltak családi házak. A vizek és a gyónási titoktartás védőszentjének szobra …...Read More
