A 1998. október 18-án felszentelt Rózsafüzér Királynője katolikus templom bejárata mellett álló feszületet egy gyetvai fafaragó Pavol Melich ajándékozta a diósförgepatonyi hívőknek.Read More
Inám község belterületén hét kőfeszület is látható. A templom előtti kereszt szürke műkőből készült, rajta öntöttvas korpusszal. A talapzatán lévő dombormű egy keresztet, létrát és vadrózsát ábrázol.Read More
A vár eredetére nézve eltérők a vélemények. Egyik szerint 1040 körül már fennállott. Mások szerint Loránt építtette 1247-ben, kinek fiai 1280-ban elcserélték a várhoz tartozó birtokot Micz bán fiaival. Más változat szerint a vár 1247-ben már a leleszi prépostságé volt. Némely iró meg azt vitatja, hogy 1283-ban épült s a Rathold nemzetségből való Loránt, a...Read More
Az útmenti kereszt (lat. crux viator), útszéli kereszt: határoknál az út mentén állított kő-, fa-kereszt (ill. pléh-, bádogkereszt). Szerepe a napi gyakorlatban a tájékozódás segítése földrajzi tájegységek végének/kezdetének jelzésével. Valószínűleg ez volt a szerepe, a csicsói út mellett álló nagymegyeri útszéli keresztnek. Állításának évét nem ismerjük. A változó időpontú Áldozócsütörtök előtti hétfőt, keddet és szerdát...Read More
A nagyölvedi református templom 1791-ben épült (a kor előírásainak megfelelően) torony és utcai bejárat nélkül. A templom tornyát 1810-ben emelték. A faluban szolgáló református lelkészek névsora: 1576 Komáromi János (később püspök Komáromban) 1650 körül Telekessy János 1822-1841 Gárdonyi József Kétyről beszolgált 1841-1870 Kulifai Sándor Boriból 1870-1913 Pólya Lajos 1913-1947 Szinai Sándor Szabó Antal Kétyről, Ákosi...Read More
A római katolikus Szent Anna-templom a XV. században épült gótikus stílusban. Német forrás szerint már a XII. században állt e helyen egy, a strázsákat szolgáló erődtemplom. A templom egyhajós, torony nélküli egyház. Keletelt, föltehetően a július 26-i Szent Anna-napján kelő Naphoz igazítva. Zsindely fedi, ahogy a szentély ablakait elválasztó támpilléreket is az óvja esőtől, hótól....Read More
Ez a típus (négyszögletes, pártázatos, sgrafittós díszítésű fehér) a Szepességben igen gyakori. A nagyőri a késmárki után a legszebb. Mivel a templomnak nincs, nem is volt saját tornya, valószínűleg egy fa harangláb vagy olyan fából ácsolt gótikus harangtorony helyére épült, amilyen a Kárpátok koszorúján és a Kárpát-medence belsejében sok helyütt ma is megtalálható, a ma...Read More
A XII.-XIV. századi erődítményt Pietro Ferrobosco építette át 1553 és 1556 között. A középkori városfalak a város legjelentősebb kulturális műemlékei közé tartoznak. A városfalakat 3 km hosszú kőfal alkotta, mely néhány helyen 10 m magas, 170-230 cm vastag volt és 35 négyemeletes tornya is volt. A városba négy kapun át lehetett bejutni: Felső, Alsó, Lovcsic...Read More
Az Oláh Miklós érsek (1493–1568) által 1542-1562 között építtetett érseki háztól jobbra található, lánckerítéssel övezett szobrot egy ión fejezetű oszlopra helyezték, mely négyzet alaprajzú talapzaton áll.Read More
A szoborcsoportot Karaffi Eleonóra Terézia állíttatta 1767-ban. A legenda szerint a mű elkészítésére az állíttató csodás gyógyulása adott indokot. Az alkotás középpontjában Szűz Mária alakja áll, amely itt egyszerre jelenik meg a halott fiát ölében tartó anyaként (Pietà-ként), illetve Hétfájdalmú Szűzként. A kétszer hét tőr fénye glóriát alkot Mária mögött. A szoborcsoport alakjai: Szent Sebestyén,...Read More
A város legrégibb temploma, a 13. századból származó keletelt, gótikus és egyhajós, Szent Ilona-, más néven ispotály-templom, melynek zárt presbitériuma és keresztbordás mennyezete van. A középkor végétől a hozzá tartozó kórházépülettel együtt az irgalmasok birtokában volt. A gótikus portál fölött háromrészes szoborcsoport látható: – Szent Ilona, Jézus keresztjével, amelyet szentföldi zarándoklata során – a legenda...Read More
A barokk szoboregyüttes a Szent Miklós-székesegyház előtti téren áll. 1731-ben emelték hálából az 1729-30-ban pusztító nagy pestis járvány elmúlásáért, amely nemcsak Nagyszombatban, hanem szinte egész Európában elterjedt. Az együttes alkotója Melczer Ignác szobrász. Az oszlop háromszögletű talapzatának tetején három szent szobra áll: Szent Miklós, Borromei Szent Károly és Alexandriai Szent Katalin. A talapzat oldalain a...Read More
E négyszögű hatalmas (57 méter) torony 1574-ben készült s 4690 arany forintba került. A tűztorony szerepét csak 1688-tól fogva viselte; a toronyőr számára állandó lakást készítettek. Az 1683-iki nagy tűzben a teteje leégett s azt újra építették. A torony órája 1729-ben készült, harangjáték jelzi a negyed és a teljes órát, délkeleti oldalán napóra, a barokk...Read More
Háromlépcsős betontalapzaton áll a Nagytemető központi keresztjének (új rész) a téglalap alakú oszlopa, rajta fekete márványtáblán ez a dedikáció: „Adj, Uram örök nyugodalmat / a megholt híveknek / és az örök világosság / fényeskedjék nekik / 1967”. A dedikáció felett egy márványba vésett aranyozott keresztalakzat látszik. A kiszélesedő oszlopfő felfelé elkeskenyül, egy négyzet alakú lépcsőben...Read More
A Nagytemető öreg részének központi keresztje, illetve annak egylépcsős oszlopa egy betontalapzaton áll, rajta fehér márvány emléktábla az alábbi dedikációval: „Irgalmazz Jézus / hiszem a föltámadást és / az örök életet”. Az oszlopfőn látható az egyenes szárvégű, korpuszos műkő kereszt. A korpusz öntöttvas. Krisztus az ég felé tekint, kezei függőleges tartásban, lábfejei egymás mellett. A...Read More
A jelenlegi emlékmű helyén 1734-ben, a vezekényi csata után 82 évvel Esterházy Imre esztergomi nagyprépost (1740 és 1763 között nyitrai megyéspüspök) egy háromélű, gúlaalakú, homokkőből készült emlékművet állíttatott, melynek magassága 3,792 méter volt. A gúla mind a három oldalán latin nyelvű szöveg volt vésve. Az évek során azonban az emlékmű, bár többször próbálták renoválni, tönkrement....Read More
A várkastély mellett, a középkori castellum helyén 1601-ben Thurzó György emeltette lányai esküvőjére az ún. Nászpalotát, homlokzatát gazdag stukkó- és sgrafittódísz ékesíti. A földszinten négy boltozott helyiség, köztük a konyha kapott helyet, az emeleten egyetlen hatalmas (34,5 × 12,5 m) nagytermet alakítottak ki, amelyet kazettás famennyezet fed le, alatta körbefutó festett frízzel. Hasonló falfestés díszíti...Read More
Nécsey István Bálint festőművész, született 1870. febr. 12. Verebélyen (Barsm.); a gymnasiumot Nyitrán, Pozsonyban és Léván járta, hol egyik tanára buzdította a rovarok gyűjtésére és a festészetre. 1887-ben letette az érettségi vizsgát és kijelentette szülei előtt, hogy festő akar lenni, s Münchenbe ment, hol Hollósy Simon festőiskolájában művelte magát; időközben (1888 őszén) beiratkozott az ottani...Read More
Bars megye azon megyék közé tartozott, ahol a különféle korszakok emlékeinek kutatása és gyűjtése már az 1870-es években megkezdődött. A múlt emlékei után érdeklődő számos amatőr közül gyűjteményeikkel a verebélyi, majd tildi ügyvéd, Dillesz Sándor, valamint Nécsey József tűntek ki. Míg számos amatőr régész esetében életrajzukkal kapcsolatban csupán elszórt adatokra vagyunk utalva, addig Nécsey Józsefről...Read More
A Nyitrán nevelkedett Lyka Károly álltal szerkesztett Művészet című képzőművészeti szaklap 1910-ben megjelent első számában az alabbiakat olvashatjuk Dr. Nécsey Lászlóról (1878-1909): „Lesújtó hírek érkeztek a múlt év november havának elején a Szépművészeti Múzeumba. Az intézet egyik kiváló tisztviselője, ki ifjú életét megmenteni ment a dalmát tengerpartra, szörnyű haláltusát vívott egy gyilkos betegséggel. A szerető...Read More
A Nedeczky család tagjainak sírjai a templom melletti régi temetőben. Nedeczky Sándor 1695-ben építtette a falu legmagasabb pontján – a templomhoz közel – a falu legrégebbi kúriáját, melyet valószínűleg a császári csapatok le is romboltak 1707-ben. Joannes Nedeczky és Nedeczky Imre sírjelei.Read More
Ugyanezen a helyen volt az előző templom is, melyből csak a torony maradt meg, mivel ez a templomnál újabb és jobb állapotban volt. Az új templomot 1937-ben földrengésbiztosra építették. A talajba beton kútgyűrűket süllyesztettek, telerakták őket betonnal, és a betontőkékre építették fel a templomot. A templom bejárata fölött föl van vésve a régi templom körvonala,...Read More
A római katolikus templom 1780-ban épült Szent Mihály arkangyal tiszteletére. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan. Nagyon régi templom,...Read More
Nehéz Ferenc mellszobrát 2008. november 22-én avatták fel a katolikus templom kertjében. Nehéz Ferenc (Dunamocs, 1912. október 16. – Los Angeles, 1979. január 29.) író, újságíró. Újságírói pályáját mint a Komáromi Lapok munkatársa, majd szerkesztője kezdte. Az 1940-es évek elején a Jókai Közművelődési és Múzeumi Egyesület főtitkáraként, majd a Szlovákiai Magyar Kultúregyesület központi titkáraként tevékenykedett....Read More
