Mocsáry Lajos író,publicista, politikus, közéleti személyiség, országgyűlési képviselő (1826 Kurtány -1916 Andornak) írásaival, parlamenti beszédeivel, tetteivel a nemzetiségek – szlovákok, románok, szerbek – szószólójaként jeleskedett. Emléke szülőföldjén is korán feledésbe merült. Születése 160. évfordulóját megfelelő alkalomnak tartotta a Csemadok losonci járási bizottsága, hogy a régió jeles szülöttének emlékét tartósan megörökítse. A Fülek melletti Kurtányban álló szülőház magántulajdonban volt, ezért egy közeli, ...
Móczik József 1861. szeptember 9-én született Selmecbányán. Fiatal korában asztalosnak tanul, majd a teológiai szakra jelentkezik. 1883-ban belép a Ferencesek gyülekezetébe, 1893-ban pappá szentelik. Egy ideig kántor a Ferencesek templomában Pozsonyban, majd vidékre szólítja hivatása, később 1893 és 1900 között Budapesten teljesít papi szolgálatot. Itt közben diákként látogatja a Budapesti Képzőművészeti Akadémiát, tovább fejleszti azokat...
A Lévától 18 kilométerre északra, a Garam mentén elterülő zömében református magyarok által lakott község a hetvenes évek közepéig egyike volt a járás településeinek. Ekkor döntöttek az atomerőmű megépítéséről. A szovjet típusú reaktorok megépítése speciális talajt igényelt. A szakemberek a Selmeci-hegység nyúlványai, valamint a Garam menti dombság által ölelt Mohinál találták meg a megfelelő helyet....
Mokos Kálmán kántortanító lánya volt. A pápa református nőnevelő intézete Lorántffy Zsuzsánna önképzőkör támogatója. Testvérével, Mokos Irénnel egy sírban nyugszik.
Mokos János (? –1889) tanító, jegyző 1859/60-tól 1886/7-ig rektor felesége. Férje, Mokos János volt. Mokos János Kisújfalu község nyugalmazott jegyzője, a községi és körjegyző egylet alelnöke, életének 74. évében végelgyengülésben Budapesten, 1907. december 13-án hunyt el. Temetésére ugyanott, december 15-én, a református egyház szertartása szerint került sor.
Mokos Kálmán (1892 – 1959) Madar 17. lelkipásztora Mokos Kálmán Madar 17. lelkipásztora (1922 – 1959) 37 éven át. (1892-ben, Kisújfalun, tanítói családban született.) A II. világháború után Madar végérvényesen Modrany lett, mivel a szocialista Csehszlovákia részévé vált. Mokos Kálmán lelkészsége idejében történt a reformátusság és a katolikusság deportálása és kitelepítése, amely sok családot érintett....
A Füleki Önkéntes Tűzoltó Szervezet Molnár György vezetésével 1894. december 8-én alakult meg 1 alapító, 36 taggal és 71 támogatóval. A szervezet első elnöke Stephani Ervin, alelnöke Szlovák István, pénztárosa Lóska Károly, parancsnoka Zupko Mihály lett. A fenntartásukhoz szükséges anyagaikat bálok, táncmulatságok rendezésével igyekeztek biztosítani. Molnár György a szervezet megalakulását követő évben hunyt el 26...
A nagybalogi gyógyszerészek, Molnár Gyula (1861-1935) és Volánszky Ferenc (1904-1979) síremléke (Balogvölgy) Volánszky Ferenc benősült a gyógyszerész Molnár családba. Élete végéig Nagybalogon dolgozott. Feri bácsi, ahogy a helyiek hívták, nem ismert lehetetlent. Minden betegségre talált gyógyírt. A gyógyszereket otthon keverte ki porokból. Bármikor fel lehetett keresni, van rá példa, hogy éjfélkor zavarták és ekkor is...
Molnár János 1916. augusztus 12-én, 25 éves korában hősi halált halt az orosz csatában. A család tetemét hazahozatta. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)
A Motesiczky-palota a pozsonyi Belvárost egykor körülölelő, középkori eredetű, mára lebontott városfal előtti árok helyén épült. E helyen állt a középkori-koraújkori város egyik legismertebb szálláshelye, a Vademberhez címzett fogadó. Az országgyűlések, királykoronázások alkalmával e fogadóban szálltak meg a legismertebb, legnevesebb vendégek. Később itt lakott Mikoviny Sámuel (1698-1750) magyar matematikus, mérnök, a magyar térképészet megteremtője, aki...
Bejegyzés a Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi anyakönyveiben, 2. I. sz. lelkészi anyakönyv: „Motsi Pál magam kezével réthei ekklé’sia prédikátora. Fel szenteltettem a’ szent hivatalra 1816 dik esztendőben. Filiális ekklésiák: Boldogfalva, Puszta Fődémes, Vizkelet” (később Pénteksúr is). A sírkőre 2016-ban új márványtáblát helyeztek.
A helyiek szerint a második világháborúban a község közelében esett el Müller Michal, s a templomkertben temették el. Hosszú ideig a rokonai gondozták a sírját, de pár éve már nem látogatják a sírt.
Munkácsy Elek, főgymnasiumi tanár, szül. 1847-ben Munkácson (Beregm.); 1882-ben nyert tanári oklevelet és 1880-ban a bajai, 1881-ben a kaposvári állami főgymnasium helyettes tanára volt, 1882-től pedig a trencséni kath. gymnasium rendes tanára, hol a latin és görög nyelvet tanította. 1882-ben Czuprák családi nevét Munkácsyra változtatta. Meghalt 1898. aug. 17. Trencsénben. Czikke a kaposvári állami főgymnasium...
Muszka József 48-as honvéd-huszár a szabadságharcz után a Koburg herczegi család tiszttartója, később pedig Selmecz és Bélabánya városok közgyámja. 78 éves korában Selmeczbányán halt meg. A hiányos kovácsoltvas kerítéssel övezett, gondozatlan sírt a temető bejáratától balra, a domb oldalában találhatjuk.
1884. február 24-én Selmecbányán született, 1956. október 15-én Izsán halt meg. 1907. június 24-én szentelték pappá Selmecbányán, 1910-től Pozsony-Virágvölgyben káplánkodott, 1915-től tábori lelkész. Harminc évig volt Izsa állandó papja. Selmecbányáról került Izsára. Szigorú ember volt, nagyon sok tett a faluért. Színdarabokat, verseket, énekeket tanított, a Gyöngyös bokréta szereplőit is ő készítette fel a budapesti szereplésre. Résztvevője volt annak...
Vágújhely legérdekesebb és legnevezetesebb reneszánsz épülete, a Nádasdy-ház a 14. században épült. A 16. és 17. század fordulóján lett a Nádasdy család tulajdona. Thurzó György nádor itt írta 1610. december 30-án azt az oklevelet, mely alapján Báthori Erzsébetet Csejte várába zárták. Itt őrizték a magyar koronázási ékszereket útban Trencsén várából Sopronba 1622. július 6-ról július...
