Nagy János (Mocsa, 1806. január 14. – Nagysalló, 1880. május 1.) Nagy János és Sékura Éva fia. Tanulmányait Pápán végezte, ahol köztanító és főiskolai senior volt. Ekkor ő vetette meg Tarczyval együtt a tanuló ifjúsághoz intézett lelkes beszédével az önképzőkör alapját. 1836-ban lett nagysallói lelkész, ahol mint a barsi egyházmegye 25 éves esperese 1880-ban elhunyt....Read More
A dunaszerdahelyi AGROSTAV közös mezőgazdasági vállalat igazgatójának, édesapjának állított emléket fia, a Most-Híd politikusa, parlamenti képviselője, 2010 júniusában.Read More
Az Agrostav, majd a Dunstav építészeti vállalat igazgatója, lelkes támogatója a város és a Csemadok kultúrájának (1984-1985-ös évektől fenntartó szerve lett a Bartók Béla Vegyeskarnak, támogatója a Csemadok városi szervezete klubtevékenységének). A DAC-nak is elnöke volt. 1994. április 13-ától haláláig a Gyurcsó István Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány és a Csemadok első báljának szorgalmazója (1995....Read More
A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.Read More
A 157. számú ház előtt egy fekete márványból készült öntöttvas korpuszos kereszt áll. Ezt Nagy Lajos állította 1960 körül hálából a beomlott bányából való megmeneküléséért.Read More
A megyeháza empire stílusban épült 1805 és 1831 között Povolny Antal építész tervei szerint. A történeti Magyarország legreprezentatívabb megyeházája volt, 1922-ig működött itt Szepes vármegye székhelye. Az épületet később is közigazgatási célra használták, jelenleg a járási hivatal működik benne.Read More
A sírban Szökefalvi Nagy Pál, a nagyváradi akadémi történet tanára és írója, valamint Renczés Boldizsár földbirtokos nyugszanak. A 19. században számos malom működött a Kis-Duna partján. Ezek egyike volt a pozsonyeperjesi vízimalom, amelyet Renczés Boldizsár (1863-1919) épített a 19. század végén. A pozsonyeperjesi malomház 1920 körül leégett, a birtokot később Nagy István, uradalmi erdész vásárolta...Read More
Nagy Pál 1928. február 16-án született, Felsővámosban. A felsővámosi alapiskola volt igazgatójának, Nagy Vilmosnak fia. A családot 1947-ben kitelepítették Magyarországra, onnan 1956-ban disszidált, és Kanadában, Montrealban él. Életét az Emlékeim Vámosfaluból c. könyvében írta meg. Emléktábláját és a tölgyfáját az ő kérésére Bugár Aladár, Madarász Tibor és Szabó Pál közreműködésével 1990-es évek elején készíttették, Török...Read More
1808-ban született Nagymegyeren. 1836-tól fokozatosan különböző tisztségeket töltött be a városban. Kezdetben a nemesi tanács tagja, majd később a nemesség hadnagya volt. Az 1848/49-es forradalmi időszakban lesz a város jegyzője, 1848. május 6-án kialakított 180 tagú nemzetőrség parancsnoka. 1869-1875 között a város bírája. 1878.december 3-án, életének 70. évében halt meg. Sírja a nagymegyeri református temetőben...Read More
Négyszárnyas, barokk, zártsoros palotaszerű épület, mely a 18. sz. 2. felétől a 19. sz. végéig épült. 2. emeletén található az értékes Szent László kápolna a Szent László képével díszített barokk oltárral. A szeminárium északkeleti szárnyát 1877-78-ban Roskoványi Ágoston püspök kezdeményezésére a Budapesti Széchenyi Könyvtár mintájára egyházmegyei könyvtárrá alakították át. 1885. 11. 30-án nyílt meg 36.223...Read More
A magyar szabadságharc eszméi az inámiak között is visszhangra leltek. A honvédhadsereg soraiba 6 lakos vonult be, akik a 18. Komárom-Vác zászlóaljba lettek beosztva. A település büszke arra, hogy Inám a járásban a legmagyarabb falu. Nagy Tamás (1831-1848) nemzetőr itt van eltemetve a helyi temetőben. Síremlékét egy nagytakarításkor fedezték fel, egy halom öreg sírkő társaságában,...Read More
A Szelle család sírkertjében három síremlék található: a középső síremlék Nagyabonyi Szelle István királyi járásbíró, 1848/49-es honvéd főhadnagy valamint Gróff István és Patócs Júlia síremléke. Tőle balra Szelle Istvánné szül. Tóth Jusztina, a volt járásbíró özvegye – jobbra Szelle Ilonka a volt járásbíró leánya nyugosznak.Read More
1790-ben hatalmas pestisjárvány és marhavész tizedelte a falut. 204 ember pusztult bele, akkor már csak 36 jobbágy család maradt. Sírokat ásni nem volt idő, csak egy nagy gödröt ástak, abba dobálták bele a halottakat. A hullákat, hogy tovább ne fertőzzenek mésszel öntötték le. Erről a szomorún tényről tanúskodik a hatalmas domb a templomkerítés mellett.Read More
Koós Győző magyar királyi honvédhadnagy, a nagy ezüst vitézségi érem, hadiékítményes harmadosztályú katonai érdemkereszt és a német vaskereszt tulajdonosa. Koós Győző a sárospataki általános tanítóképző intézetnek volt jeles növendéke s az 1915-ik évben, mint zászlós, jeles tanítói oklevelet szerzett. Koós Győző apja tanító, bátyja lelkész volt. 1916. június 8-án, az északi harctéren Ostroviec mellett a...Read More
Ipolyság első templomát a premontreiek építették a monostoralapítással egy időben, a XIII. század első felében. Ez a román kori templom a konventépület tőszomszédságában állott. Hiába erődítették, a törökök 1552-ben teljesen elpusztították. Mára csak a kapuzata maradt meg. A mostani templom, amelynek építését 1734-ben fejezték be, építészeti stílusa a reneszánsz és a barokk határán mozog. Egyhajós,...Read More
A tornai főesperesség alapításának dátuma ismeretlen. Valószínű, hogy az esztergomi egyházmegye alapítása után egy későbbi időpontban hozták létre még a vármegyévé szerveződés előtt a 11-12. században. Az első írásos adatok a templomról 1274-ből származnak, de az eredeti templom a 12. században épülhetett. 1273-ban tornai plébános Mátyás. Tornanádaska 1280-ban történt eladományozásáról szóló oklevélben Mihály tornai plébánost...Read More
A város központi terén áll Szűz Mária Mennybemenetelének (vagy Nagyboldogasszonynak) r.k. temploma. Tágas, jól ápolt park övezi. A templomot az 1724-25-ös években építették barokk stílusban, egy régebbi, tűzvész által lepusztult gótikus templom helyén. Az épületet 1772-ben kibővítették. A templombelső későbarokk dongaboltozatú. A főoltár klasszicista oltárképén Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk. Lütgerndorff Ferdinánd műve 1952-bő1. A templom...Read More
A verebélyi Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom 1898 és 1901 között épült az addig használt barokk templom helyén. Az építkezés legfőbb anyagi támogatója Vaszary Kolos Ferenc esztergomi bíboros – hercegprímás volt. Arcképe ma is megtekinthető a templomban. A háromhajós neoromán stílusban emelt templom oltárképét Vaszary János festőművész (Vaszary Kolos unokaöccse) készítette. A képen Szent...Read More
(Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata emlék, fogadalmi pestisoszlop) A Nagyboldogasszony-szoborcsoport egy vallási témájú szoborcsoport, ami Nyitra városában, a Várhegyen, a várkapuhoz vezető híd előtti teresedés területén található. A szakrális témájú építményt továbbá Mária-oszlop és -szoborcsoport, Immaculata-emlék, valamint fogadalmi pestisoszlop néven is ismerik a helyiek. A szoborcsoport teljes magassága mintegy tizenegy méter. A Nagyboldogasszony-szoborcsoportot Esterházy Imre (1663–1745)...Read More
A hagyomány szerint egy 1070-ből való oklevél említi plébániáját, feltehetőleg tehát temploma is volt. Hogy az első templomos helyek közé tartozott, azt egy 1294-es oklevél közvetve bizonyítja, mely Egyházcsalomija néven említi a települést. (Az „Egyház” előnevű települések mind templomos helyek voltak.) Ez az első templom feltehetőleg a korabeli román stílusban épült: félköríves szentély, téglalap...Read More
A kis építmény homlokzata háromszögcsúcsban kovácsoltvas ajtaja pedig boltíves alakban végződik. Oltárán gipsz Lourdes-i Szűzanya-szobrot s egy porcelánpiétát látunk. Korábban itt végezték a búzaszentelést.Read More
A templom még 1888-ban épült, ám a II. világháború, ahogy a régió több nagy múltú épületét ezt sem kímélte. A visszavonuló német haderő a Garam vonalánál tartóztatta fel három hónapra az előrenyomuló szovjet csapatokat, amely időszak hatalmas pusztítást okozott az Alsó-Garam-mentén. Stratégiai okokból szinte az összes magasabb építményt felrobbantották. Ennek áldozata lett a nagykálnai református...Read More
A nagykeresztet Isten dicsőségére Tönköly Dávid és neje Klimek Anna emeltette 1909-ben. A kereszt alatti talapzaton Mária-szobor áll. 2012-ben, majd 2019-ben felújították.Read More
