Rozsnyón 2002-ig semmi sem emlékeztetett arra, hogy a városban valamikor zsidók éltek. A városvezetés az 1970-es években még a zsidó temetőt is felszámolta, s az eredetileg onnan elszállított síremlékeknek is fokozatosan nyoma veszett. A városban többszöri próbálkozás után csak 2002-ben sikerült elérni, hogy egy fémből öntött kisméretű kétnyelvű emléktáblát helyezzenek el a rozsnyói holokauszt áldozatainak...
Abban, hogy 2005-ben egy méltó emlékművet avathattak fel Rozsnyón, nagy része volt két túlélő – a ma is Rozsnyón élő Ehrenfeld Tibor és a várost 1968-ban elhagyó Strausz Sándor –, és Kardos László helytörténész fáradozásának. A város köztemetőjében felállított, a Tórát szimbolizáló emlékművön a következő sorok olvashatók: „Emlékül Rozsnyó város azon zsidó vallású polgárainak, akik...
Nagysalló hölvényi településrészén található református harangtorony 1930-ban épült. Az épület jobb oldali falán az 1. világháborúban elesett hölvényi lakosok emléktáblája látható, amely szintén 1930-ban készült. Vida János tanító javaslatára 1930-ban felépült a harangláb, melyben a 135 kg súlyú „Béke” nevet viselő harang kapott helyet, 1914-18-as háború hősi halottainak az emlékére. A harangszentelés 1930. november 22-én...
„A lebontott harangtorony előtti részen, a fő téren, homokkő-kereszt áll öntöttvas polikrómozott korpusszal, amelyet Isten dicsőségére állíttattak… Talapzatán nyíllal átlőtt szívet és létrát ábrázoló domborművek vannak.”
Az emlékmű felállítását a millecentenárium évében akkor tűzte ki célul a Csemadok szervezet, amikor a Mečiar kormány működött, és tiltotta a hasonló jellegű emlékjelek létrejöttét. Ezért nem merte a község sem felvállalni, hogy a település más területére kerüljön. Ez ügyben sok-sok vita után, Dániel Zoltán akkori elnök sok-sok ügyködése folytán sikerült az akkori helyi plébános...
1996-ban a az akkori három magyar parlamenti párt járási vezetőségei úgy határoztak, hogy a honfoglalás 1100. évfordulója emlékére Perse községben, ahol a Bérc és Bórszeg nevű dűlőkben honfoglaláskor sírokat tártak fel, emlékjelet, kopjafát állítanak az itteni magyarság 1100 éves folyamatos jelenléte, a nemzethez, szülőföldhöz való hűsége jelképeként. A kopjafa elkészítésével Nagyferenc Katalin rimaszombati fafaragó képzőművészt...
A település neve az egyik honfoglaló törzs nevét őrzi; ez utal arra is, hogy Szent István korában keletkezett, amikor a nagy áttelepítések történtek. Első okleveles említése 1135-ből való, ekkor a bozóki premontrei apátság birtokába került. Később az esztergomi érsekség birtoka lett, s maradt egészen az újkorig.. Mai temploma a 13. században épült, román stílusban....
A település Hont vármegye megalakulásakor már létezett, erre utal neve, mely a honfoglalás után a megszállt területek védelmére rendelt kabar törzsek egyikének nevét viseli. A falu a 13. század második feléig királyi birtok volt. Később több nemesi család birtokolta: a Varsányiak, a Simonyiak, a Jánokyak. Kőből épített templomát már a 12. században említik. A korai...
A hontvarsányi Árpád-kori műemléktemplom a 12. század közepén épült román stílusban. 1655-óta a hontvarsányi református gyülekezet temploma. A 19. század elején részben leégett, de 1835-ben újjáépítették. 1932-ben és 1956-ban megtörtént a templom részleges külső és belső restaurálása. 2016-ban a Rómer Flóris Terv keretein belül, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában elkészült a zsindely héjazat kezelése, javítása...
A nyitrai 14. honvéd gyalogezred hősi halált halt katonáinak emlékére állítandó szoborpályázatot Finta Sándor nyerte meg. A gipszmintákat már 1916-ban elkészítette, az első változaton a halott honvéd hátrahanyatló fején sapka van, a másikon már nincs, és Jézusnak a katonát tartó keze is drámaibb hangsúlyt kapott a kompozícióban. Finta nemcsak szobrai gondos kivitelezésére figyelt, hanem azt...
Rigele Alajos munkája a II. szektor délnyugati oldalán található. A domborművön a fiatalon elhunyt lányt Jézus veszi magához. A relief ábrázolta képen szülei búcsúznak tőle. Édesanyja még a kezét fogja, mellette az apa áll magába roskadva.
A családi sírok első sírjában a világháború után, 1919-ben a hazáért meghalt Horváth Vilmos egészségügyi katona nyugszik, a másik sírban az édesanya Horváth Ilona állít emléket a háborúban meghalt fiának.
Poprád folyó mellett fekvő Nagyőr községet már 1256-ban megerősített helyként említik. Itt állt az egyik legészakabban fekvő Árpádkori gyepűvár, a település neve is utal rá. A falu első tulajdonosa, a Sziléziából idetelepült Warkotsch család gótikus várat épített itt. A XIV. században Károly Róbert a Berzeviczyeknek adományozta. A mohácsi csata után a települést grádeci Horváth-Stansith Márk...
A kultúrház parkjában látható az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve, amelyet 1995-ben az ipolysági L. Burík épített. Az emlékmű lépcsőzetes kiképzésű, oldalsó toldalékrészekkel, a reá helyezett emléktáblára rá vannak vésve az I. világháború 4 áldozatának és a II. világháború 8 áldozatának nevei.
Az első világháború sok helybeli lelkében hagyott szomorú emléket. A harctereken elhunyt 46 honvédnek 1938-ban emlékszobrot állítottak. A második világháború 33 áldozatának névsorát megörökítő emléktáblával 1972. november 1-jén egészítették ki az emlékművet. Az Érsekújvár és Vidéke című lapban az első Csehszlovák Köztársaság idején interjút közöltek egy mára már elfelejtett érsekújvári szobrásszal, Klinda Kálmánnal, aki éppen...
2010. május 8-án avatták fel az I. és II. világháború helyi áldozatainak emlékművét, hatvanöt évvel a nagy világégést lezáró napon. A templomkertben felállított emlékműre hatvannégy hős katona neve került, akik hazájukért, földjükért, családjukért áldozták életüket. Varga B. Kálmán nyergesújfalui szobrászművész alkotásán jelen vannak a község szimbólumai is, melyet a magyar eredetmondák mitologikus madara, a turul...
Gútoron 1929-ben állították fel a hősi emlékművet, az eddig ismert forrás alapján Rigele Alajos alkotását. A visszacsatolás után 1939 augusztusában megjelent beszámolóban viszont arról értesülhetünk, hogy az eredeti, a magyarokhoz méltatlan szobrot kicserélték egy másik, Mosonban készült alkotással. A mai szobor azonos a Rigele monográfiában szereplő alkotással és sok vonásában hasonlít a művész által készített...
Hősi emlékmű Vágán Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defetizmusnak, amely a mai...
Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. A hátteret alkotó oszlopon eredetileg a magyar királyi korona is látható volt, ezt 1945 után eltávolították. Eltávolították ( „a múltat végképp eltörölni” jeligére) az...
A 2000. évben a bakai millenniumi ünnepség keretén belül került sor az emlékműavatásra, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek, valamint az I. és a II. világháborúban elesett katonáknak állít emléket. Az ünnepi szentmisét Dr. Bolberitz Pál c. apát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora celebrálta paptestvéreivel együtt. Az emlékműnél Kornfeld Ferenc, a...
A hősök emlékműve 1948-ban készült az I. és II. világháború elesett katonái tiszteletére, amelyet a falu készíttetett és a templom parkban állított fel. Az első világháborúban elesetteket felsoroló táblán 103 nevet olvashatunk, míg a második világháborús táblán 94-et találunk. 1992-ben az emlékművet kiegészítették egy az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseinek emlékét idéző táblával is.
A hősök emlékműve egy műkő alkotás. Magasabb középső részét egy kereszt díszíti, a két alacsonyabb szárnyon pedig egy-egy fekete-márvány emléktábla látható az elesett hősök nevével. A tábla felett sisakdísz van puskával és karddal, lent pedig egy pálmaág.
Süly község első és második világháborús katonahalottjaira emlékező alkotás két kőtömb között álló kereszt. A falakon fekete márványtábla őrzi a halottak neveit.
Az emlékművet 1941-ben készítették az I. világháborúban elesett vagy eltűnt tardoskeddi hősök emlékére. Később a II. világháború hőseinek emléktáblái is az emlékművön lettek elhelyezve, de miután az emlékmű 2006-ban teljes felújításon ment át, és az eredeti formájára lett átalakítva, az emléktáblák a templomba kerültek. A felújítási munkálatokat Csütörtöki András és Mézes Rudolf restaurátorok végezték el....
A temető új, déli részében áll a hősök keresztje. Ez a kereszt néhány évtizede még a faluban, a mai kultúrház előtti téren állt. Egy 1918. évi keresztalapítási dokumentumban olvassuk, hogy Varbó falu közepén a hívek adakozásából, az Amerikában élő varbói magyarok 900 koronás hozzájárulásával egy új hősök keresztje állíttatott ama fakereszt helyén, melyet még Franczia...
Varbó felé vezető út jobb oldalán található vaskorpuszos kereszt, a I. világháborúban elesett kériek tiszteletére. A szürke betonkereszten fejét lefelé hajtó Jézus test látható, fémből. A korpusz igen rozsdás, az időjárás nyomait viseli magán. Zöld, kovácsoltvas kerítés veszi körül. A talapzatán a felirat nehezen olvasható.
