Ez a kegyhely a pozsonyi Kálvária közelében található. 1678-1679 majd 1712-1713 években Pozsonyban döghalál dúlt. Ezek után fogadalmi kápolnákat építettek. Egyet a Kálvárián, egyet a Mélyúton Szűz Mária tiszteletére, itt a Madonna plasztikája volt elhelyezve. Jordánszky Elek tanúskodása szerint ezeket a Lautermann család építette, hálából a megmaradásért. A Kálvária stációinak és e kápolnáknak az őrei:...
Haydin Imre, volt országgyűlési képviselő. 1866 dec. 18-án született Trencsénben. Középiskolái elvégzése után jogi tanulmányait Pozsonyban végezte el. Jogász korában nagy szerepet játszott az ifjúság életében és mint hírlapíró is tevékenyen részt vett a pozsonyi magyarság mozgalmaiban. Jogász korában irta meg és adta ki „Magyarország és a lengyel szabadságharc”, valamint a pozsonyi vértanukról szóló önálló...
A klasszicista Haydn-kastélyt a 19. sz. közepén építették, Haydn Károly földbirtokos, ügyvéd tulajdona. A második világháború után a kastélyban iskola működött.
A római katolikus templom előtt álló szoborcsoport három időszakot ölel fel. 1820-ban Lavitska József Úr Istennek tiszteletére állíttatta a nagykeresztet. A világháborúkat követően a nagykereszt mindkét oldalára helyezték el az 1. és 2. világháború márványtábláit. 1997-ben a faluból kitelepítettek találkozója alkalmából emléktáblát (Hazahív a harangszó emléktábla) helyeztek a nagykeresztre. Az emléktáblát a községi önkormányzat készíttette...
Újabb kori, repedezett szürkés műkő a Házaskai temető központi keresztje. A betontalapzaton álló egylépcsős téglalap alakú oszlopon fehér márványtábla ezzel a felirattal: „Én vagyok a Föltámadás / és az élet / 1972”. Az oszlopfő további két, négyzet alakú lépcsőjén állt az INRI feliratos, egyenes szárvégű műkő kereszt. Az öntöttvas korpusz eredetileg ezüstözött, ma fehérre festett,...
Eperjes, 1869 — Pozsony, 1907. Festő. A budapesti Mintarajziskolában fejlesztette művészi készségeit. Budapesten, majd Pozsonyban működött. Naturalista jellegű portrékat festett. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet középiskolai és középfokú ipariskolai tárgyból 1892-ben szerzett.
A valamikori Hébec település helye ma Deménd határában található. A falu első okleveles említése ugyan 1276-ból való, de keletkezése a 11. századra tehető. Erre utalnak a többszöri lepusztulás után is megmaradt templomának legrégibb, korai román elemei is. Hogy már Szent István idején is templomos hely volt, ez valószínű, építésének a szentségházon ma megjelölt 1023-as éve...
Apja, Heckenast Mihály a kassai német evangélikusok lelkésze volt. Iskolai tanulmányait Eperjesen végezte, de a család rossz anyagi helyzete miatt tanulmányait félbe kellett szakítania. Ezután fűszerkereskedelemmel foglalkozott. 1826-ban Pestre ment, és Wigand Ottó könyvkereskedőnél helyezkedett el. 1832-ben, miután Wigand Ottó Lipcsébe költözött, az üzletet megvásárolta. Váci utcai üzletét az 1838-as nagy pesti árvíz szinte teljesen...
Kereszteltek könyve – Dubnica nad Váhom 1730 – 1876 /könyv 799 oldal/ 139-ik oldal 26.-ika Született: 1802. Augusztus 26-án Dubnica, Antonius, Josephus Szülők: Dr. Héda Ferdinandus és Dr. Okruteczky Rosalia. Keresztszülők: PD. Machata Joannes és PD. Novotni Anna. Keresztelő pap: Dr. Revettinus. Halottak könyve – Illésháza: 1853 – 1882 Inv. č. 786 (104 oldal) 27-ik oldal,...
Hegyi Gyula népfölkelő az első világégésben életét adta magyar hazájáért. A kereszt, mely emlékét hivatott őrizni a faluból Madarász irányába vezető út jobb oldalán látható.
Heim Nárcisz, vármegyei aljegyző, a magyar királyi 13. Honvéd Gyalogezred népfelkelő hadnagya 1915. június 1-én, az északi harctéren, a Visztula töltésén, Przewloka mellett hősi halált halt. Arról, akinek az emlékkövet állították és halálának körülményeiről a síremlék felirata tartalmaz pontos információkat: „Pozsony vármegye közönsége igaz kegyelete jeléül állítá ezen emlékkövet az északi harctéren a Visztula töltésén...
„Említendő továbbá a Főtér és a Ferenciek-terének sarkán álló pénzügyigazgatósági ház, melyben a XVIII. században és később az abszolut időszakban is a cs. és kir. helytartóság volt elhelyezve, amiért közönségesen Consiliaris-háznak nevezték. A XVIII. században átjáróház volt s mai alakját az 1762-ben megszerzett Zsigrai- vagy Balázs-féle ház hozzácsatolása után kapta. Egy időn át báró Paluschka...
Henszlmann elődei a XVI. század elején WürtenbergbőI kerültek Magyarországra. A család egyik ága Bártfán telepedett le, a másik ága pedig Kassát választotta lakóhelyéül. Édesapja vas- és vegyeskereskedő, üzlete az akkori Forgács és Fő utca sarkán álló, Fő utca 38. számú házban volt, melyet a Szirmay családtól vett meg. A közelmúltig fennmaradt üzlet Kassa egyik legrégibb...
Valószínűsíthető, hogy a huszár a komáromi várőrség mozgó hadosztályának kötelékében szolgált. Az 1848/49-es szabadságharc idején Hetény közelében is zajlottak harcok. A legismertebb a településhez tartozó Csenke erdőben volt. Pott császári tábornok csapatai kénytelenek voltak visszavonulni. 1849. szeptember 5-én közvetlen Hetény mellett sikerült a majd 300 fős kozák csapatolat is visszaverni. Ekkor tett némi hírre Csomortányi...
A kastélypark díszítéseként keletkezett a 19. század végén, a 20. elején. Súlyosan megrongálódott, a ’90-es években elvitték Pozsonyba restaurálni, visszakerülése után viszont több mint 20 évig egy raktárba került. 2013-ben lett ismét kihelyezve, ám nem eredeti helyére, mert a kastély romos állapotban van, így új, frekventáltabb helyet kerestek neki.
Nagykapos város szülöttének, a Hágai Nemzetközi Bíróság tagjának emlékére állíttatta a nagykaposi Magyar Ház közössége. Édesapja a Nagykaposi Járásbíróság vezető bírája, későbbi nevelőapja történész volt.
Herodek Antal, született Szob városban – Pest megyében 1872. február 7-én (főesperes, plébános). Élete: Budapesten tanul. 1895. március 10-én szentelték pappá Esztergomban. 1897–1911 között Pozsonyeperjesen, majd 1932-ig Vágfarkasdon szolgált. A Vágsellyei Espereskerület espereshelyettese, 1914-től pedig esperese. A vágfarkasdi iskolaszék elnöke volt, 1922-től zsinati vizsgáztató. Idős korában Illésházára, 1932-ben Ebedre helyezték. A huszita korszakkal foglalkozott és...
2006. november 25-én avatták fel a Magyarok nagyasszonya szobrot. Főpapi szent misével áv. Gyulai Endre, nyugalmazott szegedcsanádi megyés püspök szentelte fel.
