Forró Róbert * 1953. december 20., Vága – † 2000. március 15., Pozsony / labdarúgó, edző Vágán, egyszerű szülők (apja Forró Dániel, anyja Szabó Teréz) második gyermekeként látta meg a napvilágot. A család további két gyermeke az elsőszülött Milan (1951) és Veronika (1956). Iskolai tanulmányait anyanyelvén a Vágai Kilencéves Alapiskolában kezdte, amely magyar tanulóinak létszáma...Read More
A barokk keresztet 1772-ben Szakál Ferenc helyi gazdag marhakereskedő állíttatta. Ezt a keresztet az útvonal kanyarulatában lakó Szvoreny család után Szvoreny keresztnek is nevezik a helybeliek. A rajta olvasható felirat szerint a kereszt javíttatására 1946-ban került sor. Legutőbbi restaurálását Cséfalvay Kázmér 2008-ban valósította megRead More
Esterházy János Károly (1777–1834) és hitvese, Festetich Rozina nagy rajongója és támogatója volt a kultúrának. Jelentősen hozzájárultak a Garam menti település gazdasági és kulturális fellendüléséhez. De támogatták a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítását, az ipolysági vármegyeháza építését, és részt vállaltak a Magyar Tudományos Akadémia alapításában is. Zselízen is lényegében az összes értéket képviselő objektum hozzájuk köthető....Read More
Frideczky Árpád, született Galántán, 1871-ben. Gazdasági tanulmányai befejezése után Galántán, birtokán gazdálkodott, majd Esterházy Mihály gróf uradalmi titkára, azután uradalmi számvevője lett. Az „Omge”, az „Országos gazdatiszti egylet”, a „Pozsonyi képzőművészeti egylet”, a „Pozsony vármegyei gazdasági egylet” választmányi tagja, a „Pozsonyi orvos- és természettudományi társulat” működő tagja, a „Pozsonyi Toldy-kör” háznagya, Pozsony város állami állandó...Read More
Fritz Wowy 1917 nyarán a Görz-i (ma: Gorizia, Olaszország) légi csatában esett el. A síremléken egy kiterjesztett szárnyú madár hátán álló ifjút látunk. Mezítelen testén nyitott, lobogó köpenyt visel, kezében a dicsőség koszorúját tartja. A síremléket Rigele Alajos pozsonyi szobrász készítette 1919-ben. Síremlékének felirata: „Fritz Wowy K.u.K Fliegeroberleutnant gefallen im 22. Lebensjahre am 3. Juni 1917...Read More
Nevét a ház eredeti lakója, Leopold Fritz von Friedenlieb bányatulajdonos után kapta. A Fritz-ház az Akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Ez volt ugyanis még a főiskola idejében is az A-épület, ahol a rektori hivatal kapott helyet. Az épületben tanácsterem, könyvtár, levéltár továbbá géptani tanszék és szertár is volt. Az Akadémia a házat egyébként 1829-től bérelte,...Read More
Frölich Dávid (Késmárk, 1595. – Lőcse, 1648. ápr. 24.) Geográfus, kalendáriumkészítő, csillagász és matematikus volt, aki jelentékeny fizikai ismeretekkel is rendelkezett. Magányos alakja e századnak, korát sok szempontból megelőzte. Tanítványa, követője nem volt, és az utókor még sokkal mostohábban bánt vele, mint Honterus Jánossal, a tudós nyomdásszal és tanítómesterrel, akinek műveivel legalább a szorgalmas filológusok...Read More
Sirak község központjában áll az egykori Fuchsleitner-féle malom. A mára eléggé elhanyagolt épületet kőből építették, tetőszerkezete és az első oldalán egy hozzátoldott épületrész deszkából készült.Read More
Füleken valamikor régen volt református gyülekezet, az idők folyamán templomostól együtt eltűnt. A ma itt élő reformátusok úgy gondolták, hogy szükségük van egy gyülekezeti helyre. Szép példája az összefogásnak a XVI.-XVII.századi protestáns hagyományok újjászületése, a 2002. november 10-én felszentelt új református templom. Minden közadakozásból, közös munkával készült. A Bellényből a majdnem összedőlt református templom tégláit...Read More
A füleki vár egy 65 méter magas, É-i oldalán igen meredeken emelkedő vulkáni kúpra épült meg a XIII. század első felében. Három részre tagolható: alsó, középső és felső várra. Az alsóvár a síkság fölé emelkedő alacsony dombra épült meg a XVII. században. Mély árok és korszerű, új-olasz bástyák védelmezték a területét. Itt álltak az őrség...Read More
Füleken a Hősök terén áll az az első világháború füleki áldozatainak emlékét őrző emlékoszlop, melyet 1928-ban készíttetett a füleki városközösség. Az emlékmű ünnepélyes leleplezésére 1928. szeptember 30-án került sor és a füleki ferences zárdafőnök szentelte fel. Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából az emlékmű felújítását a hagyományőrző Koháry Polgári Társulás kezdeményezte. Aláalapozással megerősítették az...Read More
A füleki zsidókról a középkorból csak szórványos adatok maradtak fenn, ezek szerint kereskedelemmel foglalkoztak. Füleken a zsidó hitközséget – Chevra Kadischa Szent Társaság – 1820-ban alapították. Az eredeti lakosok között olyan jellemző nevűek voltak mint: Lázár, Kohn, Büchler, Lemberger, Kaufmann, Fischer, Mintz és Boger. Az ortodox zsidó egyház anyakönyvét 1867-től vezették, az előző korszakból a...Read More
Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között...Read More
Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között...Read More
Fülek egyik ismert épülete a városháza. Építését 1911 áprilisában kezdte el Schmidt Pál losonci építész az ugyancsak losonci Jakab Pál tervei alapján. Az épületet 1912. június 29-én adták át. Eredetileg itt kapott helyet a tűzoltók szervezete is. Az épület jellegzetessége a tűzfigyelő torony, amelyből belátható volt a város.Read More
A 19. század végéről származó, eklektikus homlokzatú Vigadó épülete a város közösségi életének ma is meghatározó színtere. Működött már benne kaszinó, mint az egyesületek és iparosok találkozóhelye, fogadó, iskola, Nógrádi Múzeum és könyvtár is. Jelenleg a Városi Könyvtárnak és a Füleki Városi Honismereti Múzeumnak ad helyet.Read More
Füzy Szaniszló János, OH (Ordo Hospitalarius – Betegápoló Irgalmasrend) (Veszprém, 1830. okt. 2.-Bp., 1903. márc. 16.) gyógyszerész, tartományfőnök. A veszprémi piarista gimnáziumban végzett. 1849-ben Budán lépett a rendbe, 1848-49-ben a szabadságharc sebesült katonáit is kezelte. Teológiátt Pozsonyban tanult, ahol 1859-ben pappá szentelték. Gyógyszerészgyakornok a pozsonyi, a budai, a szatmári „Gránátalma” patikákban, Bécsben 1861-ben gyógyszerészi oklevelet...Read More
Gaál István, nagydaróczi születésű, okleveles és jó eredményt felmutató tanító, ki 13 évi működés után 1911-ben Gömörpéterfalán halt meg. Amikor ő tanítóskodott az iskolában 114 tanköteles volt, mert akkor ide jártak a dobfeneki gyerekek is.Read More
Az I. világháború elesettjeinek emlékműve egy magas szürke márványoszlop, amely egy „1914–1918” feliratú gömbben végződik. Az oszlophoz erősített szlovák nyelvű tábla felirata szerint az emlékművet a két világháború között Fülek város, járási székhely lakosai készíttették el Gács járási székhely számára, a két város közötti jó kapcsolat jeléül. Az emlékműről és környezetéről akkor Ján Bohúska gondoskodott....Read More
A várkastélyba vezető bejárat jobb oldalán található a katolikus templom. Építését 1822 körül kezdték meg, és 12 év múlva készült el. 1835. október 18-án szentelte fel Scitovsky János püspök a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére. Egyhajós épület, bejárata felett két toronnyal. Főoltárának képe a Szent Kereszt megtalálását ábrázolja, melyet 1889. november 15-én szenteltek fel. Kubányi Lajos...Read More
Gács legismertebb látványossága. Története kapcsolódik a gácsfalusi temploméhoz, hiszen ezen a dombtetőn állt a Tomaj nemzetség vára a 14. század elején. A Csák Máté hívei által felégetett vár újjáépítésére Mária királynő 1386-ban adott engedélyt udvari lovagjának, Losonci (III.) István fia, (IV.) Istvánnak. Gács 1450-ben Giskra cseh zsoldosvezér nógrádi központja lett. A husziták kiűzése után a...Read More
A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők...Read More
