Felsőszecse református temploma 1789-ben későbarokk stílusban, torony nélkül épült. Tornyát csak 1891-ben építették hozzá. A hatszáz ülőhelyes templom a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. A templom tetőszerkezete 2008-2009-ben lett felújítva, a belső a közelmúltban újult meg.Read More
Felsőszemeréd nevét az itt feltárt rovásírásos emlékek tették elsősorban ismertté. A település azonban nagyon régóta lakott hely, első okleveles említése 1268-ból való. A 15. században Egyházasszemerédként is említik. Az Egyházas előnév minden esetben korai templomos helyre, plébániatemplom meglétére utal. A török időkben az újvári szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után földesura Hellenbach báró lett. Mai...Read More
A Rimaszombati járás egyik épségben megmaradt és példásan rendben tartott erődtemploma. A völgyet uraló várjobbágyok közül a tatárjárás után IV. Béla néhányat nemesi rangra emelt. Udvarházaik egymástól nem nagy távolságban állhattak, az eredeti területi felosztást máig megőrizték a völgyben a helynevek. A Felsővály-Nagyszer, Bikkszög, Gergelyfala, Mihályfala, Alsóvály, Főcénháza elnevezések még az egykori szeres településrendszer neveit...Read More
A Vály-völgy legkorábbi temploma Felsővályban épült meg, valószínűleg a 11. század folyamán. Boldogságos Szűzről nevezett egyházát említi a 14. század eleji pápai tizedszedők jegyzékei is, sokáig a völgy egyetlen temploma volt. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk a falu nevét az egykorú oklevelekben. A husziták idejében a község határában a magyarok és a csehek között...Read More
A református templomban 1936-ban felújítási emléktáblát és P. Tatai Sámuel gályarab prédikátor emléktábláját helyezték el. Kövér Árpád lelkész, Tornallyay Zoltán főgondnok és Tóth László gondnok idejében, Tornallyay Zoltán építészmérnök tervei szerint és művezetésével. Csutor János, Czókoly Albert és Kőszeghy József építőbizottsági tagok buzgó közreműködése mellett. Énekvezér: Simon Gábor.Read More
Bemutatkozik egy felvidéki tájház – Néveriné Demter Eszter – A valamikori Alsóváradot már Béla király jegyzője, Anonymus említi krónikájában mint annak sárvárát Lévához tartozóként. Felsővárad község alapítása a 16. század elejére tehető. Nevét mindkét falu még Trianon után is megtartotta mint Dolny és Horny Várad, csak a második világháború után egyesítették a két falut Tekovsky...Read More
A Fő tér Keleti térfalában, zárt sorú beépítésben, a Ferences utca sarkán áll az egykori ferences templom és kolostor 14. század végéről származó, eredetileg gótikus stílusban épült, jelentős méretű épülettömbje, melyet a 15. század első éveinek valamelyikében szenteltek fel. Az épületegyüttes alaprajza a középkori ferences építkezés jellegzetes alaprajzi elrendezését mutatja. A hatalmas méretű templomhajóhoz keletről...Read More
Ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek. A ferencesek köszöntése PAX ET BONUM, áldás és békesség, tükröződik ezen a feliraton. Ma is szeretettel fogadnak minden jószándékú látogatót. A templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Vélhetőleg ez még csak...Read More
Az 1849. június hó 20-i csatában elesett hősök tiszteletére felállított emlékmű mögött egy sírkő áll, amellyel Teréz testvére állít emléket Ferenczy Lajosnak.Read More
Fest Aurél Szepesváralján született (Szepes megye) 1829. ápr. 15-én Fest Sámuel kereskedő és Kuna Aszpázia fiaként. Német (cipszer), nem nemes, evangélikus Jurátus. (Felesége Kovács Julianna lett, meghalt Budán, 1871.) 1848. szept. 24 (okt. 1.) – hadnagy az Egerben szerveződő 26. honvédzászlóaljnál. December végén alakulatával a felső-tiszai (később I.) hadtesthez osztják be. Végig küzdi a téli...Read More
Fest Imre (Szepesváralja, 1817. november 3. – Budapest, 1883. március 11.) politikus, közgazdász, az Osztrák–Magyar Bank magyar alkormányzója, az osztrák Lipót-rend középkeresztese, költő. Iskoláit Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen járta; a jogot Debrecenben és Pesten végezte; 1839-ben ügyvédi oklevelet nyert. Szepesváraljára visszatérve az ügyvédi gyakorlat helyett a bányaipar terén keresett hatáskört. 1840-ben jegyzőjévé lett a felsőmagyarországi...Read More
Martosi Feszty Árpád (született: Rehrenbeck Árpád Szilveszter, Ógyalla, 1856. december 21. – Lovran, 1914. június 1.) magyar festőművész. Édesapja, Rehrenbeck Szilveszter (1819-1910), ógyallai földbirtokos, édesanyja Linzmajer Jozefa (1822-1885) volt. A család ősei a XVIII században az ausztriai Linz mellől származnak el. A Rehrenbeck család teljesen elmagyarosodik. Feszty Sziveszter a XIX század derekán Vágvecséről Ógyallára telepedett....Read More
A Feszty parkban három kopjafát találunk. Két kopjafa egymás mellett áll (77-78 és 1983 felirattal), tőlük balra egy kis hídátjáró bal oldalán a tó mellett (HT ’84 felirattal) a harmadik kopjafa.Read More
Az 1833-ból származó, ma a Szent György-templom mellékhajó felöli (északi) oldalán álló kőkereszt eredetileg az 1780–1961 között működő újfalui temető nagykeresztje volt, amelyet Finta Anna tizenkét évvel a halála előtt állított az egykori Kondé-féle, s akkorra már megrongálódott fakereszt helyébe. A nagytemető 1950-es évekbeli megszüntetése után a Finta-keresztet nem az új, kisudvarnoki úti temetőbe, hanem...Read More
Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében Tornalja nagyközség polgármesterének és családjának kriptája elhanyagolt állapotban van. Egyetlen lányuk, Ilonka szülés közben halt meg, emlékére táblát helyeztek el a kripta falára.Read More
A Kamaraház után a Fleming-ház következik, mely a 16. században keletkezett három gótikus épület átépítésével. Ebben az épületben verték 1598-tól másfél éven át a „körmöci aranyakat”. A pénzverdét ugyan nem sikerült a városban megtartani, de Selmec gazdagsága még évszázadokig ragyogott az Aranyutcában.Read More
Fodor Jenő plébános (1867-1927) fekete márvány obeliszkje az (új/úri) temetőben nyugszik áll. Rajta keresztjel, kehely, könyv és stóla, illetve egy Krisztus-fej és virágmotívumok. A sírjel készítőjének és helyének szignója is olvasható: Fellner M., É.Újvár.Read More
Ahol a kereszt áll, az 1767-ben még a város széle volt. Itt, az egykori Akasztó-hegy közelében érte el a várost a dél felől érkező útvonal. A kereszt a vasút és a mellette elfutó forgalmas út közötti területre „szorult be.” A keresztszárakat és a korpuszt többször átfestették. Legutóbbi felújításakor a keresztet új betonalapra állították, de már...Read More
E fogadalmi vaskeresztről, amelynek a korpusza is fém, nagyon keveset tudunk. Eredeti felirata, amely a megfeszített Megváltó lába alatti kőlapon volt olvasható, már évtizedekkel ezelőtt teljesen lekopott. A kereszt 1945 után több szakrális kisemlékhez hasonlóan a templomkertben lelt helyet, majd onnan 2008-as restaurálása után a Szent János egyházi alapiskola bejárata elé került.Read More
A Kassa középkori eredetű főutcájának egyik kiemelkedő kultúrtörténeti értékű középülete helyén korábban négy, kőből épült, gótikus polgárház állhatott, melyek fokozatosan egybeolvadtak: Első adataink a 16. századból származnak róla. Az 1620-as években itt működő pénzverdéről tudunk. Reprezentatív szálláshely, rezidencia jellegére utal, hogy hosszú ideig a Felső-magyarországi főkapitányok székeltek itt, az egyik épület-elődnek számító Rueber-féle házban (innen...Read More
Vívóedző, a sportág jelentős szlovákiai alakja. Vívóiskolájában számos kitűnő sportoló nevelkedett. A Szlovák Vívó Szövetség második elnöke, a somorjai vívómozgalom megalapítója, hosszú éven keresztül válogatott és edzője (in memoriam): A szlovák vívómozgalomban elvégzett munkáért, edzőségért díjat kapta.Read More
A Magyarország történetében jelentős szerepet játszó Forgách család klasszicista stílusban, 1845-47. között épült, egy emeletes palotája a műemléki belváros tengelyét jelentő kassai Fő utca déli végén áll. Homlokzatának meghatározó elemei az enyhén előreugró, timpanonos középrizaliton találhatóak: vörös kőből faragott, dór fejezetű oszlopok, illetve az általuk tartott, nagy méretű, vas korlátú erkély. Építtetői gróf Forgách Kálmán...Read More
A Komáromi Líceum és Tanítóképző Intézet diákja, a második világháborúban, Németországban munkaszolgálatos, a háború befejeztével angol hadifogságba esett. 1946-ban sikerült a fogságból hazajutnia, de sajnos tanulmányait nem folytathatta. Mint csehszlovákiai menekült, Magyarországra szökött, ahol tanulmányait a Pápai Állami Tanítóképző Intézetben folytatta. 1948-ban visszatért szülőföldjére, ahol fáradságot nem ismerve – hozzálátott az eddig csak szlovák iskolák...Read More
Forró Róbert labdarúgó emlékműve A Vágai Sport Club (szlovákul: Športový Klub Váhovce) vezetősége 2000-ben egy ankétot hirdetett meg a sportkedvelő közönség körében. Arra kérték a község csapatának a szurkolóit, hogy a község területén elhelyezett szavazóurnákba dobják be az általuk legjobbnak tartott, a XX. században játszott tizenegy vágai focistának a névsorát. A legtöbb szavazatot a legendás 10-es...Read More
