A fatimai Szűz Mária szoborfülke a magyarbéli katolikus templom kertjében található. Száz évvel ezelőtt, 1917. május 13-án egy Cova da Iria („Béke völgye”) nevű helyen, a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyermek, a tízéves Lúcia Santos és unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto egy asszonyt pillantottak meg, aki ragyogóbb volt, mint a nap....Read More
Fatimai Szűzmária kápolnácskáját a 222. számú ház előtt az egykori lakójának, özv. Szabóné Tóth Anna lányának kezdeményezésére emelték. 2011-ben a Remény című katolikus hetilap egyik júliusi számában arról tudósított Juhász Mária, hogy Mons. Dobos Péter esperesplébános megáldotta a Fatimai Szűz tiszteletére állított kis kápolnát Lukanényén, amelyet a Višňovsky házaspár készíttetett a család virágoskertjében. A 222....Read More
Curriculum Vitae 1933. január 2-án születtem Kassán, de tornai születésűnek tartom magam, hiszen pár napos koromtól életem nagy részét itt éltem le. Szüleim pedagógusok voltak. Édesapám az akkori Állami Elemi Iskola igazgatója volt, édesanyám az iskola tanítónője. Gyermekkorom felhőtlennek mondható. Sok szeretetet kaptam, de nem voltam elkényeztetve, nyáron éppen úgy mezítláb szaladgáltam, mint a többi...Read More
A város háza mellett, keletnek felfutó utczán jutunk egy födött lépcsőzethez, melyen át a plébánia templomhoz, illetve a régi neve szerint: a ,,Marienburg“-ba vezet az út. Az építmény 1568-ban épült a város védművének részeként. A lépcsőzet legfelsőbb fokán van egy ízléssel készült feszület, – mely az 1886. tűzvészt megörökíti. (Ez alkalommal a templom a belváros...Read More
Fedor Miklós (1874. szeptember 1. Nagyszombat – 1948. június 17. Lőcse) Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) Lőcsei osztály jegyzője (1903-1904-), titkára (1910-) . Az OKSZP (Országos Keresztényszocialista Párt) jelöltjeként 1925-ben és 1929-ben képviselői széket szerzett a prágai nemzetgyűlésben. Fedor Miklós alapította Lőcsén a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület (FMKE – 1883-ban alakult kultúregyesület volt a Magyar Királyság...Read More
A Katolikus Kápolnát, az 1947-ben megszüntetett magyar katolikus iskolát is magába ölelő Katolikus Házat Pogonyi Tibor pasztorációs szolgálata alatt szentelte föl Dr. Drahos János esztergomi érseki általános helytartó 1943-ban. Az azon időkben tevékenykedő Katolikus Lányok Szövetségének (Kalász) ma is élő tagjainak tanúsága szerint a Katolikus Ház a Magyarok Nagyasszonya/Patrona Hungarica/ tiszteletére lett felszentelve. Az esztergomi Prímási Levéltár...Read More
Korábban a falu északkeleti részén állt, a falun kívül, a pozsonyi út mellett (GPS: 48.103903, 17.345230). 2015. december 11-én helyezték át a Vám térre, ekkor került sor az újraszentelésére. Az újraszentelésésen részt vett a Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László is (aki személyes támogatója volt a szoborfelújításnak), akit Őry Péter, a település polgármestere üdvözölt. Az ünnepségen...Read More
A templomkertben áll a Fehér keresztnek is nevezett feszület, mely a 20. század húszas éveinek elején készült. A kétlépcsős márványkereszt felső részét egy három elemből álló talapzaton helyezték el. Az INRI feliratos, keskenyített szárvégű alkotáson egy vaskorpusz függ. Krisztus kissé jobbra fordított fején barna töviskorona, testén kék ágyéktakaró látható. A feszületet Cseri István és neje...Read More
A kisebb neogótikus, téglalap alapú poligonális záródású építményt Fekete bárónő emeltette 1903-ban. A homlokzatot törtpárkányos ablakok tagolják, körben rusztikus burkolatsáv fut. Az épület falait pillérek támasztják. A főhomlokzat háromszögletű timpanonban végződik a Fekete család nemesi címerével.Read More
A vágsellyei családi kápolnában, melyet Feketeházy Domonkos és apósa, Fekete József építettek nyugszik az 1927. október 31-én meghalt Feketeházy János mérnök, hídtervező, a vasszerkezetek igazi mestere. Halála idején már három testvére és szülei is a kápolnában nyugodtak. Id. Feketeházy János felesége, Júlia 1952-ben hunyt el Vágsellyén. Őt is a családi kápolnában helyezték örök nyugalomra.Read More
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya miatt,...Read More
A magyar erdészeti irodalom kezdete tulajdonképpen 1862-ig nyúlik vissza, amikor Wagner Károly szerkesztésében megjelent az Erdészeti Lapok első száma. 1867-ben aztán a selmeci katedrán is „felcsendült a várva várt magyar nyelv édes hangja”. A tanerőkről ugyancsak Wagner Károly gondoskodott. Beosztottjaitól a szakmai felkészültségen és az előadói képességeken kívül megkívánta a magyar nyelv tökéletes ismeretét, valamint...Read More
Vágsellyei magyar ház 2004 óta szolgál kulturális célokat. Az 1928-ban emelt házat a Csemadok alapszervezete a Rákóczi Szövetség anyagi támogatásával vásárolta meg, újította fel és bővítette. Az épület tágas terme összejövetelekre valamint kiállításokra szolgál, de rendelkezik konyhával, irodával és társalgóval is.Read More
A temetőkert közepe táján találjuk a feketemárvány-obeliszket, amelyen a következő felirat olvasható: Itt nyugszik / Felicides / Lajos / nyug. kir. telekkönyvvezető / negyvennyolczas honvéd / 1826–1909. / Áldás hamvaira! / FeiglerRead More
Felka települést szászok alapították 1245-ben. A nagy határú, rendkívül gazdag szepességi város a tizenhárom Lengyelországnak elzálogosított város egyike volt. 1945-ben Poprádhoz csatolták. Temploma a 13. század hatvanas éveiben épült kora gót stílusban, egyeneszáródású szentéllyel, a nyugati oldalon hozzáépített toronnyal. A 14. század első felében szentélyét megnagyobbítva sokszögzáródásúvá alakították, hajóját rakott boltozattal fedték, amely két tízszögű...Read More
Tulipán szárvégű barnásszüke homokkő kereszt, rajta égre néző, fehérre festett, kék ágyékkötős korpusz. A szélesebb talapzat elején fekete keretben, vésett fekete betűs készítési felirat olvasható.Read More
Felső-driethomai Pettkó János (Felső-Drietoma, 1812. november 11. – Pozsony, 1890. október 20.) császári és királyi bányatanácsos, geológus a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pettkó Dániel birtokos, megyei táblabiró és Hradszky Krisztina fia. Győrben és Pozsonyban az evangélikus líceumban végezte tanulmányait. Atyja fiát papnak szánta, ezért két évig teológiát is tanult és a papi szigorlatot is...Read More
A 19. század utolsó harmada Magyarországon a vidéki városi és megyei múzeumok megalakulásának időszaka volt. Ezek sorába illik a Kassán 1872-ben megalakult Felső-Magyarországi Múzeum Egyesület is, melynek kezdeményezői a jelentős magángyűjteménnyel rendelkező Klimovits-testvérek voltak. Szándékaikat támogatta Myskovszky Viktor elismert műemlékes szakember is. A múzeum első kiállításának megnyitására 1876-ban került sor. A gyűjtemény később több adomány...Read More
A település 2017-ben egy meghatározó mérföldkőhöz érkezett. Az akkori Lánczy-gróf birtokáról ekkor nyilatkoztak először „Lanchi”-ként, majd pedig „Felsö-Láncz”-ként. Ezek óta eltelt háromnegyed évezred, ez volt a kopjafaavatás méltó appropója a 2017-es falunap keretein belül.Read More
Felsőpél Kisboldogasszony tiszteletére szentelt temploma a 12. században épült román stílusban, melyet 1830-ban klasszicista stílusban építettek át. Az épületet legutóbb 2013-ban újították fel.Read More
