Nagybalogon négy cipész működött egy időben. Az emberek ekkor még inkább kijavíttatták lábbelijüket, ha rossz volt, csak nagy szükség esetén vásároltak. Cipőjavításon kívül természetesen más munkát is elvállaltak. Így a cipészeknek annyi munkájuk akadt, hogy mind a négyen megéltek a mesterségből. Elek Barna nagyon szerette a labdarúgást. A focisták cipőit gyakran és nagy szeretettel javította...Read More
Az 1946-48-ban a faluból kitelepítettek emlékére készítette a szobrot Lukács János szepsi szobrász. A menekülő édesanyát a kislányával ábrázolta, amint a szomorú anya visszanéz az elhagyott szülőföldjére, a falujára a visszatérés reményében.Read More
A falu közepén, a községháza mellett található szobor és márványtábla. Jobbra néző, leeresztett kezében fegyvert tartó katonát ábrázol. A talapzaton pedig kétnyelvű márványtáblán olvasható az I.és II. világháborúban elesett helyi lakosok névsora.Read More
A falu felső részén található szürke kő emlékmű, láncos-oszlopos kerítéssel, fekete márványtáblával állít emléket az első és második világháborúban elesett ipolykérieknek. Az emlékműhöz három lépcső vezet fel.Read More
A templom kertjében, a templom oldalbejárata előtt áll az Első Magyar Szent Család szoborcsoportja, amelyet 1996-ban a millecentenárium alkalmából emeltetett a nagycétényi férfikar. A négyzet alakú talapzaton álló szoborcsoport Szent István királyt, Boldog Gizellát és Imre herceget ábrázolja.Read More
1915 körül állíttatták a vasút dolgozói az itt nyugvó hős honvédek emlékére. Az öntöttvas kereszt, fém corpus Krisztussal egy megnövelt kőtalapzatra van állítva, magyar felirattal.Read More
A Szent Mihály arkangyal templom kertjében, buja vegetációval övezett – és ezért könnyen szem elől téveszthető – közegben áll az a kereszt, melyet az I. nagy háborúban elesettek emlékére állíttattak. A faragott kőből készült talapzatra rögzített kereszt anyaga teljes egészében öntöttvas, amit barna festékkel kezeltek le, a korpusz és a szöveg betűi ezüst színűek.Read More
A Rigele Alajos által 1925-ben készített hősi emlékmű egy kő szarkofág, amelyet négy oroszlán tart a vállán. Az építészeti terveket Szőnyi Endre (Jászberény, 1885 – Pozsony, 1968) és Franz Wimmer (Pozsony, 1885 – Locham, 1953) készítették. Szőnyinek és Wimmernek a két világháború között közös építészeti irodája volt Pozsonyban. Egyes források szerint az építményhez felhasználták Fadrusz...Read More
Lukanényén háborús emlékműből kettő is van. Az első világháborús emlékművet már 1923-ban felállították a faluban. Ez ma is áll a templom alatt, a községbe vezető út bal oldalán. A terméskőből emelt szakrális kisemlék nemcsak Nénye, hanem az egykori filiális községek hősi halottainak is emléket állít; az ő nevük is felkerült a fehér márványtáblára. Szép gesztusa...Read More
A kétrészes, világosszürke-kő oszlop felső részén kereszt, rohamsisak, kard és növényminta ábrázolás látható. Az alsó felén pedig felirat olvasható.Read More
Az első világégésben elhunyt nemeshodosiak számára állított méltó emlékmű a helyi templomban található. A fekete márványtáblán a hősi halottak nevét olvashatjuk.Read More
A kovácsoltvas kerítéssel övezett emlékműhöz néhány lépcsőn lehet feljutni, a bejárat két oldalán, az ajtókeretül szolgáló oszlopok tetején egy-egy stilizált beton löveg, rajtuk, vaspántokól kialakított zászlótartók. Maga a szobor az óvóan széttárt kezű Jézust ábrázolja, előtte két angyallal, akik egy haldokló katonát tartanak karjaikban. Jézus feje fölött félkörívben egy idézet olvasható Máté evangéliumából: MIVELHOGY A...Read More
Keszegfalva első világháborús emlékművének szoboralakja Berecz Gyula alkotása. A komáromi Berecz Gyula a két világháború közti időszakban több hősi emlékművet készített a Komárom környéki településeknek. Alkotásai Udvardon, Keszegfalván, Megyercsen, Nemesócsán, valamint a mátyusföldi Diószegen állnak. Komárom részére a Szent András templomban felavatott relieffel kombinált első világháborús emléktáblát készítette, valamint az eredetileg az egykori komáromi neológ...Read More
Az első világégésben az emlékművön feltüntetett névsor szerint 61 nagyfödémesi férfi áldozta életét magyar hazájáért. A temetőben található emlékmű ünnepélyesen leleplezésére 2014. 11. 1-én került sor. Alkotója Cséfalvay Kázmér.Read More
„A Káptalan-utczában a kir. jogakadémiától a második ház az Emericanum, a Sz. Imréről nevezett kisebb papnevelő intézet. Alapította azt 1642-ben jan. 26-ikán ( ezzel ellentétben áll a ház felirata: Seminarium S. Emerici Ducis MDCXLI) Lósy Imre pozsonyi kanonok (címere a Emericanum bejárata fölött látható), utóbb esztergomi érsek 21 ezer forinttal, olyképen, hogy ezen intézetben 12...Read More
A tragikus balesetben 2019. április 16-án hajnalban életét vesztette Reicher Gellért, 1964-től a Csemadok tagja és munkatársa, színjátszó, a Szőttes szervezőtitkára, számos fesztivál szervezője, ahogy hívták: a Papa. A pozsonypüspöki alapszervezet tánccsoportjában kezdett táncolni, de tagja volt a színjátszó csoportnak is. 1971-ben- a Szőttes Népművészeti Együttes szervezőtitkáraként lett a Csemadok munkatársa. A sokszor anyagi ellenszolgáltatás...Read More
