Wolff Gerő (1864 – 1942), jogi doktor, a pozsonyi kereskedelmi és ipari kamarának titkára 1898 óta. Nemzetiségi szempontból hazafias missziót teljesít és a határszéli vármegyében az ipar és kereskedelem magyarosításának és a hazai ipari és kereskedelmi érdekek támogatásának szóban és írásban lelkes szószólója. Egyik kiváló érdeme, hogy az odajövetele idejében a különféle közgazdasági érdekekképviselői között...Read More
A Draskóczy család Turóc megye egyik legősibb családja. A család alapító őse Dvor fia Drask volt. Dvor másik fiát Mikolának hívták. Drask várjobbágyként IV.Béla király alatt katonai szolgálatot teljesített. A tatárjárás idején (1241-ben a muhi csatában) tanúsított vitézsége elismeréséül 1242-ben IV. Bélától nemességet,és ezzel járó földbirtokot nyert Turócszentmárton mellett. Ezt a tényt az 1931-ben összeállított...Read More
Draskovits János (trakostyáni báró), horvátországi bán, a lovasság vezére, Draskovits Gáspár fia. Hadi pályáját Erdődy Tamás horvát bán alatt kezdette a törökök ellen viselt háborúkban; győzelmet nyert 1589-ben Pozsegánál Scanderbeg és 1591-ben Kapronczánál Hassan pasa ellen. Eszéket az ostrom alól 1592-ben fölmentette; ez évben bárói rangot nyert, 1596-ban pedig tárnokmester lett. 1597-ben Petrinát mentette föl...Read More
A beckói temető kapujához közel található, kripta. Dubniczky András honvéd hadnagy földi maradványai a vasráccsal ellátott, gondozott családi kriptában nyugszanak.Read More
Dudich Endre (Nagysalló, 1895. március 20. – Budapest, 1971. február 5.) Kossuth-díjas magyar zoológus, akadémikus, a rendszerezett zoológia és zoogeográfia egyetemi professzora, entomológus, Kossuth-díjas magyar tudós, a Baradla-barlang állatvilágának kutatója. 2015. november 28-án Nagysalló közössége ünnepélyes keretek közt leplezte le a községi hivatal falán elhelyezett emléktáblát, melyet a helyi Csemadok készíttetett Dudich Endre Kossuth-díjas magyar...Read More
Deresken (mai Szlovákia) született 1949. november 11-én. Bacskai Bélánál, Szabó Gyulánál tanult magánúton (1961-1967), 1967-1968 között a Pozsonyi Iparművészeti Középiskolát látogatta, majd a prágai Képzőművészeti Egyetemen végzett 1979-ben, prof. František Jiroudeknél. Művészi kifejezési módját elsősorban a tájképfestésben találta meg, a gömöri táj festőjeként tartják nyilván. Egész életében ragaszkodott közvetlen szülőföldjéhez, de a hétköznapjait intenzíven, nagyon...Read More
Dusinszky Lipót, székesegyházi karnagy, egyházi zeneiró, szül. Csehországban Szupihorán 1833., honnan a 40-es évek végén szakadt Magyarországba s azóta hazánk művészeti érdekeit szolgálja Nyitrán, hol iskoláit is végezte s hol előbb mint kántortanító s magántanár működött, mig 1863. a nyitrai püspöki székesegyház karnagyául nevezték ki s manapság is ez állásában működik. Egyházi zeneműveinek száma tekintélyes...Read More
Szlovákiai magyar író, irodalom- és színikritikus, publicista. Gömörhorkán született 1951. április 12-én. A gömörhorkai és pelsőci általános iskola elvégzése után, 1966–1970 között a kassai Középfokú Gépészeti Ipariskola diákja volt. Egyetemi tanulmányait 1974–1980 között végezte el a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ELTE Könyvtártudományi Tanszékének levelező hallgatójaként. Közben, 1970–1976 között, mint technikus dolgozott a gömörhorkai Gömöri Cellulóz-...Read More
A templomkertben 1992. május 25-én leplezték le az I. és II. világháború áldozatainak emlékművét. Szürkemárványból készült, az obeliszk két oldalára egy-egy tábla van erősítve, rajtuk az áldozatok nevei.Read More
A szoborcsoport 1739-ből származik. A kastélyról a 19. században készült metszetek alapján 1880-ban még a csapóhíd szélénél állt. Később áthelyezték az út mellé, és az idők során jelentősen megsérült. A restaurált szoborcsoport ma a temetőben található.Read More
Az eredeti éberhardi templom, amelyről 1390-ben történt említés, valamikor a 16. vagy 17. században „tűnt el”. Ezután a kastély kápolnájában tartották a községi istentiszteleteket. Az Apponyi család eredeti, neogótikus temetkezési kápolnáját, amely 1872-ben épült a temető mögötti magaslaton, csak 1950-ben alakították át, s így lett belőle Szent György vértanú temploma. Ez vakolatlan téglából épült teremtemplom...Read More
A temető központi keresztjét 1862-ben állította Putz János. A kőkereszten kőkorpusz van, alsó részére a Hétfájdalmú Szűz Mária kis szobra van helyezve.Read More
ÉDES GERGELY (1763 – 1847), reformátos prédikátor, a felvilágosodás jeles költőjánek emléktáblája, aki ebben a templomban részesült a keresztség szentségében.Read More
Edl Tivadar (1805-1882) Pozsony egykori meghatározó személyisége volt. A város politikai, gazdasági, kulturális életében egyaránt vezető szerepet játszott. Nevéhez kötődik az Első Pozsonyi Takarékpénztár, a Pozsonyi Önkéntes Tűzoltóegylet, a Pozsonyi Torna Egylet alapitása. A Pozsonyi Ipari és kereskedelmi kamarának elnöke, valamit több egyéb vállalkozás tulajdonosa, királyi tanácsos, kiváló zongorista hírében állt. Oszlopos tagja volt a...Read More
Justi Henrik pozsonyi polgármester (1804–1878 – a V./1-es szektorban nyugszik) és egykori politikai ellenfele, az 1882-ben elhunyt Edl Tivadar sírja a temető V./3-as szektorában található. A két férfiú – Pozsony első embere és befolyásos bankára, pénzügyi szakembere, – közel húsz éven át uralta a várost. Bár indulásuk nagyon különböző volt – Justi 1848/49-ben csatlakozott a...Read More
A település a bányavárosok felé vezető fontos útvonalon alakult ki. Első okleveles említése 1245-ből való, az ipolysági premontrei apátság birtoka volt, illetve az apátság birtokolta az itt szedett útvámot. A vámjogból következik, hogy a középkorban mezővárosi rangja is lehetett. Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt temploma a 13. század közepén épült késő román...Read More
Az emléktáblát a Jókai Egyesület állíttatta Egressí Béni születésének 200. születésnapja alkalmából, a városi művelődési központ bejárata elé.Read More
Családja régi Borsod megyei református papi dinasztiából ered, de valószínűleg az abaúji Egresből származhattak, amikor II. Ferdinándtól a Galambos név mellé megkapják az Egresi, ill. Egressy nevet is a nemesi rang velejárójaként 1639-ben. Apai nagyapja és dédapja is ismert református lelkész volt, amint apja (Pál, szül. 1770-ben) is erre a pályára lépett. Apai nagybátyja (Samu)...Read More
A temető bejáratától pár lépésre található egyszerű fémkereszt. A fehér Krisztus korpusz korábban a falu közepén álló fa harangláb előtti fakereszten függött. miután a harangláb és a kereszt is tönkrement, a korpusz új keresztre került és jelenleg a temetőben áll.Read More
A Rozsnyói Híradó 1915. november 21-én megjelent számában volt olvasható az alábbi tudósítás: „A hazáért halt meg … – Egyed Miklós temetése – Költői hajlamú ifju volt. Csupa tűz, csupa láng. Lelke tele volt a haza képével s boldog volt, hogy a haza hívta. Csatariadóról álmodozott, mint Petőfi, akiért ugy lelkesedett mint magyar ifjuhoz illik....Read More
A gellei zsidóság története egyidős a csallóközi zsidóság történetével és annak kezdetei a 18. század elejére nyúlnak vissza. A helyi összeírások már 1710-ben említik Isaác Salamon kereskedőt és egy 1715-ös írás pedig Herschl Marcus nevét említi, akik feltehetőleg családjaikkal éltek a község területén. Az 1848-as összeírásban hét – feltehetőleg – zsidó származású személy, illetve család...Read More
