A temető északkeleti részében található címerrel díszített fekete márvány obeliszk a falu egykori földbirtokosának állít emléket. Keszihoczi és Dacsó-Lami Dacsó Pál (1822-1890) közéleti személyiség, országgyűlési képviselő illetve főjegyző volt. A sírt kovácsoltvas kerítés veszi körül.Read More
DANCZI LAJOS 1925.07.16. – 2008.06.08. Kürt község önkormányzata a község statútumának 35 számú paragrafusa értelmében, valamint a 7/990611 határozat alapján KÜRT KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA címet adományozza főtisztelendő DANCZI LAJOS vágai plébános úrnak, községünk jó hírnevének öregbítéséért, a szlovákiai magyar népi és egyházi kultúra területén végzett széles körű gyűjtőmunkájáért, kitartó, áldásos papi tevékenységéért. Kürt, 1999. június 27.Read More
1849. március 24-én Beniczky Lajos honvéd őrnagy alakulata megfutamította a többszörös túlerőben lévő császári katonaságot, a csata egyetlen magyar áldozatát a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. 1877 március 24-én a Kubinyi téren, a ref. templom mellett, Damjanich tábornok özvegye jelenlétében leleplezték a honvéd emlékművet, ugyanakkor fehér márvány sírkővel jelölték meg Debrődi János sírhelyét. Eredetileg öntött vasoszlopok által tartott vastag...Read More
Dénes György költő, műfordító, szerkesztő 1923-ban született a gömöri Pelsőc községben. A 2. világháború után újrainduló (cseh)szlovákiai magyar irodalom jeles képviselője, az úgynevezett alapozó nemzedékhez sorolják. 1948 után neki jelent meg először verseskötete 1951-ben. Több mint húsz önálló kötete látott napvilágot, számos antológiában megjelent, általában versekkel, ritkábban prózával. A (cseh)szlovákiai magyar gyermekirodalom fejlesztésében nagy szerepe...Read More
Eduard Beneš 1945/88. elnöki rendelete alapján Csehszlovákiában munkára lehetett kötelezni minden férfit és nőt. Nagymácsédon a deportálás három napig tartott (1947. január 30-31. és február 1.). Ez idő alatt 578 személyt vittek el kényszermunkára. A magyarok kitelepítése Nagymácsédról Magyarországra 1947. április 1-én indult és május 15-én ért véget. Összesen 61 családot telepítettek ki. Helyüket az...Read More
Az emlékművet 1996-ban, a nagymegyeri deportált és kitelepített lakosság első talalkozója alkalmából leplezték le. A hontalanság korában, 1945-48 között 539 személyt (köztük 83 gyermeket) deportáltak Csehországba és 205 családot telepítettek Magyarországra. A célállomások közé tartozott Mezőmegyer (16 család), Gerendás (13 család), Elek (8 család), Csorvás (3 család), Mezőberény (6 család), Magócs (2 család), Újkígyós (1...Read More
A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, Lahner György, aki később a hadügyminisztérium tüzérségi és felfegyverzési osztályát vezette és Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt. Dessewffy Arisztid az Abaúj vármegyei Ósvacsákányban (Cakanovce) született, nemesi család sarjaként. Tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte. 20 évig szolgált a...Read More
Dianiska András, ágostai hitvallású evangélikus lelkész, szül. 1840. aug. 9. Batiszfalván Szepesmegyében, hol atyja Dianiska Dániel s nagyatyja Scultéty András, lelkészek voltak (1809–1863.); a gymnasiumot Lőcsén, Rozsnyón és Késmárkon, a theologiát Eperjesen végezte, hol az utolsó évben a gymnasium alsó osztályában mint helyettes a latin, német és tót nyelvet tanította. Theologiai, bölcseleti s nyelvészeti tanulmányait...Read More
Dicskei Dillesz István verebélyi postamesterként tevékenykedett. „Verebélyen volt a vármegye legrégibb postahelye, melynek kézbesítő kerülete Körmöczbányától, Aranyos-Maróton, Surányon és az érsek-újvári vonalon át egész Bajcs pusztáig terjedt. A posta-regále akkoriban a dicskei Dillesz családé volt, mely elsőnek vezette be az országban a magyar nyelvű postai nyomtatványokat. Ismeretes ugyanis, hogy akkoriban a posta-regalisták a saját költségükre...Read More
Dobóruszka Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt Római Katolikus Templomát a Dobó család építtette 1500 körül. A templom 1797-ben, az akkori átépítéskor kapta mai formáját, így lett kéthajós az épület. Itt temették el Dobó Istvánt, az egri várvédő kapitányt 1572-ben. Márvány reneszánsz szarkofágját fia készítette és helyezte el a szentélyben. A ma is itt látható síremlék...Read More
Királyhelmecen született 1930. október 28-án. A királyhelmeci elemi és polgári iskola elvégzése után, 1945–1949-ben a sárospataki tanítóképző diákja. 1950–1951-ben Királyhelmecen tanít. 1951-től 1955-ig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola hallgatója magyar–történelem–polgári nevelés szakon. 1955–1960-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanársegéde. 1956–1958-ban a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának titkáraként meghatározó szerepet vállal az Irodalmi Szemle létrehozásában. 1958–1968-ig az Irodalmi Szemle...Read More
1850-ben született Pozsonyban és itt is halt meg 1919-ben. Dobrovits Mihály Pozsony városi főbiró fia. Bécsben tanult és 1875 óta orvosdoktor. Az egyetemes orvostan doktora, a pozsonyi állami kórház főorvosa, az ágostai evangélikus teológiai akadémia tb. tanára, a pozsonyi városi közegészségügyi bizottság elnöke, a pozsonyi liczeum tanácsának elnöke, több tudományos egyesület tagja (pozsonyi orvos-természettudományi egyesület),...Read More
Az elhunyt mindössze 13 éves volt. A relief ábrázolta képen a gyermeket Jézus veszi magához az őrangyaltól. A síremléket a temető I./2-es számú parcellájában találhatjuk meg.Read More
Dóka László 1837-ben a pozsonyi járásban főszolgabiró volt. A nemességet Dóka András és Ferencz nyerte III. Károly királytól 1714-ben. Czimerök – mit ekkor kaptak – kék mezőben zöld tér fölött álló grif, első jobb lábaival egy szőlőtőkét tart, melyen két fürt vörös szőlő függ. A paizs fölötti sisak koronájából szintén grif emelkedik ki, kivont kardot...Read More
Dologh János az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alapításkori rendes tagja volt. Az elhunyt kovácsoltvas-kerítéssel övezett sírját fokozatosan birtokba veszi a természet.Read More
Kassa legrégebbi temploma. A 13. században épült keletelt templom, az északi oldalon hozzá csatlakozó rendházzal. Az akkorra leromlott épületeket 1437-ben, gótikus stílusban átépítették. A reformáció idején, 1553-ban a fanatizált protestáns városlakók megrohanták, kirabolták és tönkretették a kolostort. Ezt követően a domonkosok elhagyták Kassát. Az épület másfél évszázadon át csak pusztult, több tűzvész is érte. A...Read More
Dömötör Kálmán 1848/49-es honvéd-tüzér főhadnagy, prímási uradalmi nyugalmazott főmérnök és neje síremléke a temető III/4-es szektorában található.Read More
Orvosi tanulmányait Budapesten végezte, ahol 1881-ben avatták orvosdoktorrá. Bár szigorlatait többnyire csak elégséges szinten teljesítette, több pályadíjat is megnyert, V. éves korában Lenhossék József asszisztense az Anatómiai Intézetben, majd Scheuthauer Gusztáv első munkatársa lett a Kórbonctani Intézetben. Ígéretesen induló tudományos karrierjét édesapja kedvéért szakította meg, és 1882-ben visszatért Késmárkra praktizálni. Röntgenkísérletekkel 1898-ban, 3 évvel Konrad...Read More
Dr. Csáky Károly orvos, az MKE (Magyarországi Kárpát Egyesület) helyi képviselője, Gnézda (1885), Podolin (1892-1914-). Az MKE központi választmányi tagja (1895, -1903-). Fiát, Jenőt az első világégésben vesztette el.Read More
Dr. Czagány Szilárd liptóújvári királyi járásbírósági jegyzőt trsztenai királyi járásbírósági albíróvá 1909-ben nevezték ki. Életútjának 1915-ben 36 éves korában az 1. világháború vetett véget.Read More
A katolikus templom falán látható az az emléktábla, melyet a helyi önkormányzat készíttetett a falu híres szülöttének emlékére 2000-ben. Erdélyi László Gyula (Zsigárd, 1868. március 2. – Zalaapáti, 1947. augusztus 17.) magyar bencés szerzetes, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905). 1884. augusztus 1-jén lépett be a Szent Benedek-rendbe, 1887-ben egyszerű, 1890-ben...Read More
Dr. Genersich Antal (az érdeklődők jelentős hányadának nyelvi igényeit figyelmen kívül hagyó) szigorúan egynyelvű emléktábláját a Fő téren található 51-es házon találhatjuk meg. A szöveg tanúsága szerint itt élt fiatal korában Dr. Genersich Antal, a híres magyar patológus, a Kolozsvári és a Budapesti Egyetem rektora. A táblát 2010. szeptember 30-án állította Késmárk Városa és a...Read More
