Budatin. A Vág és a Kisucza összefolyásától keletre, kb. 250 méterre, sík térségen található Budetin vára. A Balassák ősei, Zólyomi Mikó és Detre, vagy fiaik emelhettek lakótornyot a földnyelvre a 13. század második felében. A torony egy fontos út mentén, gázló közelében épült, vámszedőhelyként is szolgált. 1300 körül Csák Máté foglalta el, halála után Zólyomi...Read More
Bugányi Miklós sajógömöri evangélikus lelkész emléktáblája, aki hiteért 1675-ben gályarabságot szenvedett. Állíttatta az egyházközség 1925-ben.Read More
A temető régi központi keresztje szintén kőből készült öntöttvas korpusszal. A keresztszárak végei csipkézettek, a talapzaton pedig egy Jézus Szíve-dombormű látható. A feszület alatt az alábbi felirat olvasható: „Az Úr Isten dicsőségére állították Id. BUGYI JÁNOS és családja 1912-ik évben. Uram Jézus irgalmaz a kimúlt híveidnek.”Read More
A községi hivatal parkjában található Bulcsú vezér lovasszobrát, amely Nagy János szobrászművész alkotása, 1997. szeptember 21-én leplezték le. A vezér lehetett a falu nevének adományozója.Read More
Az 56-os emlékszoba kialakításának célja az volt, hogy hozzájáruljunk a nemzeti összetartozás erősítéséhez az Ung-vidéken és méltó emléket állítsunk az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek. Az emlékszobában elhelyezett tablók, interaktív eszközök és berendezések hozzájárulnak a szabadságharc történéseinek megismeréséhez. Az emlékszoba elsősorban a régió általános iskolás és középiskolás diákjainak szolgál, akiknek közelebb hozzuk a történelem azon...Read More
Buzita figyelemre méltó építménye a malom. Eredetileg a Krasznikvajdai Szentimrey család 1811-ben felépített magtára volt. 1920-ban Máthé Károly vette meg, s 1922-ben gőzmalommá alakította át, melynek motorját először fa-, majd széntüzelés hajtotta. A malom gépi berendezését a kassai Polednyák Károly cég készítette. Teljesítménye óránként 4 q volt. Őröltek itt jó minőségű gabonát és darát egészen...Read More
Eperjes neve összefonódott a magyar történelem egyik legszomorúbb emlékével, a Caraffa tábornok által 1687-ben felállított vértörvényszék kegyetlen vérengzésével. A megtorlás politikai hátterét a Habsburg dinasztia terjeszkedési szándéka adta. A török elleni háború győzelmes kimenetele már biztosnak látszott, a felszabadult területeken azonban bizonyos függetlenségi törekvések jelentkeztek. Thököly híveinek megbüntetésének és a térség megfélemlítésének feladatával I. Lipót...Read More
Az 1703-1711-es Rákóczi-féle szabadságharcban a falu a fejedelem mellé állt. Ebben szerepet játszott a nagyszámú református gyülekezet. Bercsényi Miklós 1705. október 24-én tartózkodott a faluban. A kurucok emlékét a „kuruc itató“ őrzi. A monda szerint a cédrusfa alatt tartottak haditanácsot.Read More
Chalupeczky József nagyanyja bábaasszony volt Ógyallán, nagyapja pedig Konkoly-Thege Miklósról mesélt történetet. Ezért vonzódhatott a település története iránt, számos érdekességet lejegyzett, képeslapokat gyűjtött, az 1990-es években önkormányzati képviselő. Egy tájház létrehozásának gondolatával is foglalkozott, a Konkoly-kápolna felújításakor aktívan kivette részét a munkálatoknál. Régi egyházi dokumentumok megtisztításával is foglalkozott (amelyek mára valószínűleg elvesztek). Különféle kutatásokat is...Read More
A településen született 1754-ben Jólészi Cházár András, hogy nagytudású ügyvédként, s többek közt a magyarországi siketnéma oktatás megalapítójaként (1802, Országos Királyi Siketnéma Intézet, Vác), a magyarságért és a szegény emberekért végzett munkássága révén helye legyen a legnagyobbak között. Élete végén kemény kiállása miatt (háromszor szónokolt II. József császár uralkodása ellen) mellőzöttség lett osztályrésze, s az...Read More
A településen született 1754-ben Jólészi Cházár András, hogy nagytudású ügyvédként, s többek közt a magyarországi siketnéma oktatás megalapítójaként (1802, Országos Királyi Siketnéma Intézet, Vác), a magyarságért és a szegény emberekért végzett munkássága révén helye legyen a legnagyobbak között. Élete végén kemény kiállása miatt (háromszor szónokolt II. József császár uralkodása ellen) mellőzöttség lett osztályrésze, s az utókor csaknem elfeledte. Végrendelete...Read More
Jólész legismertebb épülete. Valószínűleg a Cházár család építtette a nemesi oklevéllel járó birtokok hasznából, mivel nagyobb mint a többi lakóház. Az egész telek nagyságát kinyomozni ma már elég nehéz, mert a hozzáépült kultúrház is nagy helyet foglal el és a kertek is más portához tartoznak. Az épület homlokzata az Alsó utcára néz, maga a ház az udvar hosszában...Read More
A Szőgyén felé vezető út mellé az 1900-as évek elején állítottak egy fakeresztet (Ciganyec kereszt), melyet később, 1971-ben Bréda Márton és neje felújíttatott. Beton keresztre cserélték az eredeti korpusszal. A felirat felett egy szív domborműve látható. Keresztjáró napon megálltak itt imádkozni.Read More
Boldogasszony búcsújáróhelye és szentkút Kürt község nevezetes búcsújáró helye a Góré hegy lábánál levő Cigléd. Ez a hely a régmúltban pálos remeték lakhelye volt, akik földbe vályt barlangokban laktak. A barlangok helyét őrzi a góré hegy alatti fakereszt. A néphagyomány sokféle regét fűz a fehérbarátok és a Cigléd kegyhely történetéhez. A domb alján, a Mindenkor...Read More
A szent kút eredete ismeretlen. Nem tudni, mikor fakadt föl a forrás. Azt sem tudjuk, hogyan bukkantak rá. És hogy miért lett szent kút (kegykút). Hiszen a ciglédi réten sok más forrás bugyog és tőle nem messze van a füri Debeny-kút is. Ezekből nem lett „szent kút”, csak ebből az egyből: Szűz Mária kútjából. A...Read More
A Szent László tiszteletére szentelt templom építésének 270. évfordulója alkalmából a templom közelében, a falu főutcáján végighúzódó zöldterület parkosított részén helyezték el 2007-ben a szabálytalan, megközelítőleg kör alakú betontalapzatra állított, durván megmunkált kőtömböt. A kőre erősített fémtáblába az állíttatás évét (2007) és a falu címerét vésték, ami a templom főoltárképe alapján készült. Szent László királyt...Read More
Conlegner Károly (Érsekújvár, 1812. október 18. – Néver, 1892. december 21.) számtan- és könyvviteltanár, a műegyetem rektora, közgazdász, gazdasági író, királyi tanácsos. Apja Conlegner Nándor kereskedő és később városi tanácsos volt. A gimnáziumot Nagyszombatban végezte 1826-ban, felsőfokú tanulmányait a bécsi műegyetem kereskedelmi tanfolyamán végezte. Ezután egy bécsi nagykereskedésben nyert alkalmazást; később hazatért, és apja üzletét...Read More
Csabay Pál lelkész. 1917-ben tartotta vitéz Koós Győző hadnagy hősi halott temetési szertartását. Balogra Csabay Pál lelkész idejében került a tanítói állásba Szűcs Ilona, a későbbi Tamás Aladárné, a Balogvölgy tanító nénije. Sírját és a sírkert körüli vaskerítést Sasák Attila akkor ott szolgáló lelkész újította fel.Read More
A késő barokk stílusú templomot Szűz Mária Szent Neve tiszteletére építették a 18. század második felében, 1768-ban szentelték fel. Rózsaszínűre festett, tornyos. A temetődombon áll a falu felett. A bejárat felett latin nyelvű tábla, melyen a templom felépítésével kapcsolatban áll szöveg. A tábla mellett, két növény mintájú kőfaragvány látható. Az 1883-ban készült főoltárképen a trónon...Read More
A csábi római katolikus templom előtt álló kőkereszt. Fehér színű kőkereszt, rajta fehér ágyékkötős Krisztus korpusz. Talapzata fehér, sárgás kerettel, rajta szürke márványtábla, felirattal.Read More
A Fő tér nyugati térfalában, a Szent Erzsébet székesegyháztól északra álló palota, mely a magyar klasszicista építészet egyik remekének tekinthető, több középkori telek egyesítésével kialakult területen épült fel 1805-7. között. A zárt sorú beépítésben álló, tengelyszimmetrikus ház főhomlokzata 11 tengelyes. Középső, enyhe rizalittal is hangsúlyozott része elé épült az 1. emeleti díszterem 8 dór kőoszlopon...Read More
A Pozsony tőszomszédságában fekvő Főréven gróf Csáky Jenő minden bizonnyal a család régi úrilakját is felhasználva építtette új kastélyát. A terveket – majd’ három éves munkával – egy pozsonyi építész, építési vállalkozó, Kittler Ferdinánd készítette, a kivitelezést a Kittler és Gratzl-cég végezte 1899-1902-ben. A kastély minden belső részletét, beleértve a stukkó-, a fa- és a...Read More
A falu határában, dombon magasodik a település fölé, meredek lépcsősor vezet fel oda. Barokk-klasszicista stílusban épült, tornya három részre tagolódik. Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Falában Szentiványi Ráfael emléktábláját olvashatjuk, a fekete márványtáblát Orosch János, pozsony-nagyszombati segédpüspök szentelte fel. A homlokzaton látható még egy fehér kőkereszt a falban, rajta Sztraczinszky Pál neve áll, 1797-ben elhunyt...Read More
