Bese Elek (1831 – 1872), Madar 14. lelkipásztora Bese Elek (1855 – 1872) 17 évig volt Madar lelkipásztora. A madari gyülekezet az egyházkerülethez beadványt nyújtott be, amelyben Bese Elek urat, Madar lelkészét szeretnék leváltatni. „kéri mással fölváltani, mivel … folytonos betegsége miatt hangja gyenge, a vasárnapi közmunkát nem tilalmazza, megválasztásakor a választási okmányt sokan erőszakolva...
A sírkő a régi temetőből (jelenlegi iskolaudvar) lett áthelyezve mostani helyére. A falu, a Csemadok szervezet évente itt emlékezik meg az 1848/49-es szabadságharcról és forradalomról.
A nagymegyeri református vallású lakosság egyik jeles személyisége, a város szülötte, a Biblia-fordító Besnyei György. Születéséről és gyermekkoráról nincsenek pontos adataink. Születési évére 73. életévében tett említése alapján tudunk következtetni, hogy ez 1675-ben volt. A kor, amelyben élt, az erősödő ellenreformáció kora. A nagymegyeri gyülekezet is ebben az időszakban volt végveszélyben, hivatalos iratai megsemmisültek, köztük Besnyei...
1626. szeptember 28-án Bethlen Gábor fejedelem a Habsburgok elleni hadjárata során a falu mellett üt tábort. Ezen esemény emlékére emelték a keresztet.
Bethlenfalvy Ernő (* Késmárk, 1880. február 12. – † Hunfalva, 1955. június 18. ) Közgazdász, természetbúvár, szakíró Noha Késmárkon született, élete jelentős részét Hunfalván töltötte, ahol birtokai voltak (1945-ben magyar származása miatt ezeket „államosították”). A Tátra állatvilágának kutatója volt, és mint természetvédő sokat fáradozott a Tátrai Nemzeti Park létrehozása érdekében is. Cikkeit magyar, német és...
A kastélyt a 17. század végén kezdték el építeni várkastélynak, az Andrássy-család számára. Mai formáját az 1880-as, eklektikus stílusú átépítés során nyerte el. Ma is meglévő könyvtárát 1793-ban alapította Andrássy Lipót. Jelenleg 57 hektáros angolparkja van, amelyet 1792-1795 között terveztek és kezdtek kiépíteni. A kastély különlegessége, hogy megmaradt a teljes eredeti berendezése. Az ország egyik...
A kastélyt a 17. század végén kezdték el építeni várkastélynak, az Andrássy-család számára. Mai formáját az 1880-as, eklektikus stílusú átépítés során nyerte el. Ma is meglévő könyvtárát 1793-ban alapította Andrássy Lipót. Jelenleg 57 hektáros angolparkja van, amelyet 1792-1795 között terveztek és kezdtek kiépíteni. A kastély különlegessége, hogy megmaradt a teljes eredeti berendezése. Az ország egyik...
A templom II. József türelmi rendeletét követően, a kor előírásait betartva, torony és harangok nélkül épült 1786-ban. 1826-ban klasszicista stílusban épült toronnyal bővült. A torony hozzáépítésével a templom új bejáratot kapott. Az eredeti, falazott előterű déli bejárat továbbra is fennmaradt. A templom késői barokk homlokzatú, hosszúkás előterének végében található az oszlopos oltár, melyet Czauczik József...
1764. október 21-én született Nagyabonyban Bihari János, akit a XIX. század legjelentősebb magyar muzsikusának és legnagyobb előadóművészének tartottak. 1827. Április 26-án hunyt el, Budapesten a ferencvárosi temetőben nyugszik. 1964.szeptember 13-án leplezték le szülőfalujában „A dal szép, a dal örök“ mottóval ellátott emléktáblát, amelyen magyarul és szlovákul a következő szöveg olvasható: „Ebben a faluban született 1764-ben...
Roma Muzsikusok Társulata Banyák István prímás, elnök vezetésével kezdte el újból rendezni a Bihari ünnepélyt. Bihari János halálának 180. évfordulójára állították a szobrot.
1894. június 2-án született Pozsonyban. Négy középiskolai osztály elvégzése után 1913-ban a monarchia elit iskolájába, a tengerészeti kadétiskolába vonult be. A világháború alatt számos hősi csatában helytállt, bátorságát három magas kitüntetéssel jutalmazták. A szerencsétlen sorsú Szent István csatahajó katasztrófájakor lélekjelenlétével mentette meg számos tengerészbajtársa életét. Családja, barátai körében mindig szeretett visszaemlékezni a tengerészetre, bizonyítva, hogy a...
Kőkereszt Megfeszített Krisztus korpusszal. A jelenleg családi ház kertben álló kőfeszület 1807-ből származik. Négyszög alakú többszintes talapzatának elején az állítás dátumát jelző felirat látható, a felső részt füzérek díszítik. A talapzat láb és fejrészének találkozását párkány szélesíti, melyen Szűz Mária szobra áll.
Bittera András közbirtokos és Dömös Kata fia. Bél-Vatta, Pozsony m., 1825. ápr. 24., r. kat. Gimnáziumot végez. Uradalmi írnok Cseklészen. Nőtlen. Felesége 1858 – guthori Földes Franciska, meghalt Gútor, 1907. 1848. június elején önkéntes lesz a Pozsonyban alakuló 4. honvédzászlóaljnál. Az erdélyi harcok során őrmesterré léptetik elő. 1849. márc. (febr.16.) – hadnagy a 37. Máriássy...
A Szent András temetőben legalább két tucat olyan síremlék van, amelyeket Rigele Alajos készített. Amellett, hogy szinte mindegyik kitűnő szobrászati munka, a legtöbbnek várostörténeti jelentősége is van, hiszen a síremlékek többségén Rigele elhelyezte az elhunyt portrédomborművét is. A kivételek közé tartozik a Blanarovits családnak állított síremlék, amelyet a Fájdalmas anya szobra díszít. A sírba először...
A falubéli három szép kastély egyikét még a Luka család építette, amelyet aztán Majtényi Ottmár vett vett meg. A másik kastély eredetileg a Blaskovicsoké volt, később ez került Majthényi László tulajdonába. Tulajdonosa a vármegye egyik vezéralakja volt, háza pedig híres volt vendégszeretetéről. A harmadik kastély, melyet a Feketék építtettek a Fekete-Gyürky és Androvics családok viszálya...
Az emléktáblát 2005-ben helyezték a községháza falára, ekkortól nevezik a község főterét Blaskovics József térnek. 2011-ben a község központjának revitalizációja során Európa Uniós pályázatból a falualapítási emlékművet emeltek. Ekkor helyezték át a községháza faláról az emlékmű jobb oldalára Blaskovics József emléktáblája is. Blaskovics József (* 1910. jún. 12. Imely, † 1990. júl. 6. Prága, Csehország....
Blattny Tibor (1883-1969) Kassán született, 1900-1903 között volt erdészhallgató Selmecen. 1905-ben államvizsgázott, s 1906-tól 1916-ig, Fekete Lajos haláláig, annak munkatársa volt az egész országra kiterjedő növény földrajzi térképezésben. A trianoni döntés után a csehszlovák államerdészet szolgálatába került, 1945-ben vonult nyugalomba. Hazánk florisztikai növényföldrajzával kapcsolatos szakirodalmi tevékenysége jelentős. Fekete Lajossal írt közös könyvük, „Az erdészeti jelentőségű...
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata 2004. december 2-án kétnyelvű bronz reliefes márvány emléktáblát helyezett el Bocskai István kassai tartózkodása emlékére (Fő utca 67). A domborművet a Bocskai-féle felkelés 400. évfordulója alkalmából rendezettkassai konferencia keretében leplezték le. Bocskai István (1557 Kolozsvár – 1606 Kassa) Erdély fejedelme, az 1606-os bécsi béke és a zsitvatoroki béke megszervezője. Székhelyét 1604-től haláláig...
Boda Miklós, Felsőszeli plébánosa. * 1873. Jaák (Ják, Vas megye). Ősrégi nemesi család sarja. 1898-ban szentelték pappá Esztergomban. Egy évig természetrajz-földrajz-szakos egyetemi hallgató volt Budapesten. Működött mint káplán Szentmihályfán, Balassagyarmaton, Egyházgellén és Tallóson. 1903-tól Felsőszeli plébánosa. A cseh zászló kitűzésének megtagadásáért és magyar hazafias dalok énekeltetéséért a csehek állandóan üldözték. A világháborúban a hadiözvegyek és...
A Bodon család Gömör vármegyében tartja lakását a Vály völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök: Bodon Antal és Ábrahám. – Antal 1839–1842-ben Gömör vármegye főszolgabirája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. – Ábrahám 1842–1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti Hirlap“ levelezője; 1848-ban a pesti nemz. gyülésen képviselő. Jelenleg Mihályfalvi jószágán gondolkodik, és...
Gömörmihályfalván született és itt is nyugszik Bodon Ábrahám (1810-1871) földbirtokos, reformkori országgyűlési képviselő, szerkesztő, műfordító. főügyész, református egyházmegyei főgondnok. Alsóbb iskoláit Sárospatakon, a jogot Losoncon végezte. Az országgyűlési ifjak csoportjában részt vett az 1840-es pozsonyi reform országgyűlésen. Itt barátkozott össze Kossuth Lajossal, akinek börtönbüntetése idején, 1842-1847 között Bodon vette át tőle a kézzel írt Országgyűlési...
A Bodon család Gömör vármegyében tartja lakását a Vály völgyön. Két testvér ismeretes napjainkban közülök: Bodon Antal és Ábrahám. – Antal 1839–1842-ben Gömör vármegye főszolgabirája. Most észszel és pénzzel vesz részt a közügyekben. – Ábrahám 1842–1847-ben Gömör megye főügyvéde. Azon időben a „Pesti Hirlap“ levelezője; 1848-ban a pesti nemz. gyülésen képviselő. Jelenleg Mihályfalvi jószágán gondolkodik, és...
Bodon Barna kollát, földműves, őrvezető. A világháború kitörésekor, 1914. augusztus 25-én vonult be a 25. királyi gyalogezredhez Losoncra. 1914 októberétől az orosz fronton több nagyobb csatában harcolva, 1915. március 22-én sebesülten orosz fogságba került. A fogságból 1916. október 10-én érkezett haza. A Károly Csapatkereszt tulajdonosa. Nemesradnóton a későbbiekben ő rendelkezett kerékpárral, s mint „halottkém” (olyan...
Bodon Dezső (1929-1993), nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1970 és 1974 között. A Bátkai Állami Gazdaság elismert traktoristája volt. Mács József a Balog-völgyi óriás c. könyvében a következőt írja róla: „1961-ben érlelődött meg benne a gondolat, hogy a lovak farától átül a traktor nyergébe. Jelentkezett a traktorvezető-tanfolyamra.”
Bodon Gáspár (1866-1922) énekkari pénztárnok volt. Pósa Lajos lelkész feljegyzése szerint szívügyének tekintette az orgona beszerzését és beüzemeltetését. Az orgonaépítés ügyintézőjeként jegyzi fel.
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bodon Lajos bettes síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács...
Bodon Lajos Rimaszombatban született 1891-ben. Tanulmányait a Losonci Általános Tanítóképző Intézetben végezte, kitűnő oklevelét 1911. június havában szerezte meg. A fiatal tanító 1911. október 4-én foglalta el hivatalát Nemesradnóton, az esperes október 5-én iktatta be hivatalába. Az első világháborúban fogságba került, addig Héthy György helyettesítette, majd hazajötte után kezdett el újra Nemesradnóton tanítani, egészen a...
