A Bodzsárék kertjében nagy kőtalapzaton áll egy szürke műmárvány vaskorpuszos feszület. Eredetileg itt egy pléhkorpuszos fakereszt volt, amely hajdan a kaszárnya helyén állt. Ma ez a dedikáció olvasható a talapzaton: “Jézus / Isten Meg / váltónk légy / irántunk és / az egész Világ / iránt kegyelmes és / irgalmas / amen/ 1886-1924.”Read More
A műkőből készült újabb központi temetőkereszten is egy színezett öntöttvas korpusz van. Dedikációja szerint: „Isten dicsőségére és a hívek lelki öröméért állíttatta BODZSÁR JÁNOSNÉ az 1968. évben.”Read More
A plébániával szembeni Boglár-keresztet is felújították nemrégiben. A hármas tagolású fehér vaskorpuszos szürkekő-kereszten, melyet kovácsoltvas kerítés vesz körül, csak ennyi áll: 1810/1966.Read More
A gazdagabb lakosok közé tartozott. Kulcsodon a kisebb gazdasági udvarokban Bognár Lajos tulajdonában lévő motorral hajtott cséplőgéppel végezték a masinázást. Testvére Bognár Péter, volt bágermester a Vaskapu megnyitásnál működött nyolc évig.Read More
Bognár Péter, volt bágermester a Vaskapu megnyitásnál működött nyolc évig. A kulcsodiak a 20. század elején már gőzgéppel masináztak, az 1930-as évek végén Bognár Péter és Gaál Dávid tulajdonosok átalakíttatták a gőzgépet magánjáróvá, így aztán Csémi Vince főgépész gyorsan megoldotta a cséplőgép helyváltoztatását.Read More
Egy öntöttvasból készült színezett korpusz díszíti… A többlépcsős díszített szárú, INRI feliratú szürkemárvány-kereszt a falu nyugati útkereszteződésénél áll, kovácsoltvas kerítés veszi körül. A talapzat legalsó részén egy tőrrel átszúrt szívet látunk. E helyen régebben is állhatott feszület, valószínűleg az itteni föld Teleky nevű birtokosa állította… Egy régebbi kereszt meglétéről árulkodik az 1865-ös jegyzői jelentés is:...Read More
Izsap községben 1848-ban 20 fős Nemzetőrség alakult ki a különböző korosztályú és foglalkozású izsapi férfiak közül. A nemzetőrök egyike volt a levita tanító Bölcskey Gergely is, aki 1808-ban született és 40 évesen lépett a nemzetőrök soraiba. Sírja ma az izsapi temetőben található.Read More
Boleman István, dezséri Boleman János lévai földbirtokos, gyógyszerész és nemes Braunmüller Mária tíz gyermeke közül ötödikként, 1843. március 22-én Léván látta meg a napvilágot. 1852 és 1856 között a lévai piarista kisgimnázium diákja volt, majd a nagygimnáziumot Selmecbányán és Pozsonyban végezte. 1865-ben Bécsben szerzett orvosi diplomát. 1875-től Vihnyén lett fürdőorvos. 1873-ban Pozsonyban feleségül vette özvegy...Read More
Bolgár Emil (inámi), a pozsonyi kir. tábla birája, Bolgár Ferencz ügyvéd, királyi kincstári tanácsos és Medveczky Aurora fia, szül. 1840. jún. 23. Máramaros-Szigeten, hol a gymnasium négy osztályát, az 5. és 6. osztályt mint magántanuló Szatmáron végezte. Atyja 1855-ben elhalálozván, édes anyja nyolcz gyermekével gyermekei neveltetése végett mostoha anyagi viszonyok közt Pestre költözött. Bolgár Emil...Read More
A régi csalomjai nemesek közül a Bolgár család elhunyt tagjai a legnépesebbek. Valószínűleg egy családi sírboltban nyugszanak… Róluk az alábbiakat írják hont megye monográfiájában: az Inámi Bolgár család „ősrégi székely család, melynek egyik ága ősi idők óta élvezett nemesi jogainak megerősítéséül 1539-ben Inámba, az egykori Szobi és Werbőczy-féle birtokra, nyert új adományt János királytól. A...Read More
Pap János Bomb és Ferencz 1570. november 23-án nyertek czímeres nemeslevelet Miksa királytól, mely 1574-ben hirdettetett ki. A család Galántáról származik, honnan előnevét is veszi. A családnak fiágban magvaszakadt. Utolsó tagja Bomb Angéla, aki Frideczky Barnabáshoz ment nőül (Frideczky Barnabás (1813-1887) adótáros, 1848/49-es nemzetőr őrnagy), Galántán lakik. Czímer: ezüsttel és veressel vágva, felül három (1:2)...Read More
A szürke kőkereszthez betonkorláttal és kovácsoltvas kerítéssel ellátott lépcsősor vezet. A kereszten sárgás színű Krisztus korpusz látható, fehér ágyékkötővel. A talapzaton felirat olvasható.Read More
Borsos Mihály 1910. május 6-án Ipolykiskeszin született. A papi hivatásra Komáromban és Nagyszombatban készült. Borsos Mihály plébános 1942-ben foglalta el a római katolikus papi helyét Nagyfödémesen (a helyi alapiskola az ő nevét viseli), ahol számos, a szegényeket és a magyarságot segítő akcióban vett részt, bátran kiállt az egyházüldözés idejében hitéért, nem torpant meg, s szembeszállt...Read More
A kastély 1903-ban épült neoklasszicista stílusban, Boschán Samu birtokában. A 2009-ben az önkormányzat az omladozó kastélyt felújította. Litomericzky Nándor építész terveinek köszönhetően a kastély szebb, mint valaha volt, s kulturális, közösségi rendezvények színhelyéül szolgál.Read More
A Bottka család síremléke, akik a falu egyik gazdag földesurai voltak. A világháború hősi halottai tiszteletére keresztet, emlékművet emeltett a Bottka család a temetőben, 1934-ben.Read More
A település létrejöttében és fejlődésében a Hont-Pázmány nemzetségnek volt jelentős szerepe. 1127-31 körül Benedek-rendi kolostort alapított Lampert, a nemzetség ismert tagja. 1181-ben az apátságot átvették a premontreiek. megépítették a Szent István tiszteletére szentelt apátsági templomot és az egész kolostor együttest. A kolostor és a templom, valamint a falu sorsa egymással összekapcsolódva alakult. A 15. században...Read More
Bozsik Péter, Magyarbélen született 1918. június 27-én. Igazi falusi gyerek életét élte 4 fiú testvérével és olyan szülők szeretetében, akiktől az emberi munka megbecsülését és a hit igaz erejét kapta. Alapiskolái elvégzése után a pozsonyi kereskedelmi akadémiát látogatta. Tudását hivatali munkájában kamatoztatta. A 2. világháború Őt is utolérte, hét évre Orosz fogságba került Szibériába. A...Read More
Néptáncos, szabadúszó koreográfus. 1958. június 20-án született Dunaszerdahelyen, 2013. november 22-én Dunaszerdahelyen halt meg. Fiatal korától a Szőttesben táncolt, 1986-tól Dunaszerdahelyen a Városi Művelődési Központ néptáncszakelőadója, és vezetője a Csallóközi Dal- és Táncegyüttesnek. Itt, ebben a munkakörben talált magára, tudatosan vállalta és folytatta tanítómesterének Quittner Jánosnak koreográfiai stílusát. Több évi izraeli kintlét után visszatért szülővárosába. Alkotó...Read More
Branszky Vendel 1844. november 10-én született Rozsnyón, ugyancsak Rozsnyón halt meg 1915. szeptember 29-én. Sírja a város köztemetőjének 8. szektorában található. A Rozsnyói Hiradó 1915. október 3. számában olvashatjuk az alábbi gyászjelentést: „Branszky Vendel halála. Az igaz részvét hangján kell hirtadnunk a tekintélyes és általánosan tisztelt Branszky Vendel nyug. bányatanácsos, vasgyári főtanácsos szept. 29-én bekövetkezett...Read More
Brányik Sándor (Vízkelet, 1910. március 2. – Csilizpatas, 1980. augusztus 14.) református lelkipásztor. 1928-ban a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett, majd a losonci Református Teológiai Akadémián tanult tovább. Előbb Búcson lett segédlelkész, majd a második világháború alatt 1945-ig Eperjesen volt lelkipásztor. 1945 után Bajánházán, Szomotoron, majd 1951–1955 között Hardicsán szolgált. 1956–1980 között Csilizpatas lelkésze volt. A második világháború idején Zsolnán és másutt zsidók százait keresztelte ki és mentette meg...Read More
Az 1848 őszén hősies szabadságharcba torkolló magyarországi forradalom erői télire nehéz politikai és katonai helyzetbe kerültek. A Bécs alól vereséggel visszavonult és a komáromi sáncokra támaszkodó, legjelentősebb magyar honvéd erő, az ún. Feldunai Hadtest, mely ekkor Görgey Artúr parancsnoksága alatt állt, parancsot kapott arra, hogy csatlakozzon a Tiszántúlra visszavonult többi honvéd alakulathoz. Ez a manőver...Read More
A Branyiszkói-hágó nyugati oldalán álló, apró falunak a régi országút és a modern gyorsforgalmi út közé szorult, kis temetőjében a magyar történelem egy fényes győzelmével kapcsolatos, becses emléke rejtőzik. Az 1848. őszén hősies szabadságharcba torkolló magyarországi forradalom erői télire nehéz politikai és katonai helyzetbe kerültek. A Bécs alól vereséggel visszavonult és a komáromi sáncokra támaszkodó,...Read More
A kereszt az egykori Németdiószeg és Magyardiószeg határán áll. Brinza Márton, akinek neje Csizmadia Erzsébet volt, 1730 körül született. Neve többször is szerepel a korabeli anyakönyvekben, de életéről (az anyakönyvi adatokon kívül) nincs közelebbi információ.Read More
„A kereszt szürke műkőből készült színezett öntöttvas korpusszal. Krisztus teste fehér, a haj és a takaró barna színű. A keresztet kovácsoltvas kerítéssel vették körül. … A plébánia levéltárában van egy rá vonatkozó keresztalapítvány is, melyről Danczi Lajos (helyi plébános – szerk.) is megemlékezett, s amely az alábbiakat tartalmazza: „Tekintetes Bródik Lambert földbirtokos úr 1908. január...Read More
Brolly Tivadar Pozsony polgármestere, született Horpácson 1852. október 17-én. Miután Budapesten ügyvédi vizsgáot tett, Pozsonyban telepedett le, mint gyakorló ügyvéd. Ily minőségben lépett a város szolgálatába, és másodaljegyző, majd az 1884. évi tisztujítás alkalmával főjegyző lett. Érdemei elismeréséül őfelsége 1898-ban a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1900. évi április 18-án ültette a közbizalom a polgármesteri...Read More
A révkomáromi Biztosító Társság több éven át igazgatója, ügyvéd. Felesége Fogthüy Erzsébet, vejei Konkoly Thege Balázs táblabíró, Bögellői Kossár Ferencz Komárom város kapitánya.Read More
Budai László, a jókai folklórcsoport oszlopos tagja volt. Az újhelyjókai születésű Budai László, a jókai Malmos Hagyományőrző Folklórcsoport táncos 1987-ben megkapta a „Csemadok Kiváló Népművésze” díjat. 2004-ben a Népművészet Mestere-díjjal tüntette ki dr. Hiller István, akkori nemzeti kulturális miniszter. A folklórcsoportnak az 1978-as Tavaszi szél… jelentette az első országos szereplést. Megalakulásuk tizedik évfordulóján Jókai lakodalom...Read More
