A falu határának keleti részén áll a Bástyi-kereszt. A család valószínűleg a két háború közti időben állíthatta a feszületet, amikor az eredetileg Schusdek-féle földeket megvették. A barnás fakereszt szép vaskorpuszát egy félköríves horganyfedél védi. Az INRI felirat alatti Krisztus-testet fehér ágyéktakaró borítja, s a feszített Megváltó feje felett glória van.Read More
Bátori-Schulcz Bódog (Körmöcbánya, 1804. január 4. – Garamkövesd, 1885. március 8.) honvédezredes, az 1848-49-es szabadságharc 23 csatájában vett részt és tüntette ki magát. A Bátori nevet a harcok során katonáitól kapta, melyet hivatalosan is felvett. A szabadságharc után bátyja, Sulcz garamkövesdi plébános anyagi támogatása segítségével teljes visszavonultságban élt. A császáriak 1850-ben bebörtönözték, majd még kétszer...Read More
Batta Pál felvidéki református lelkész 1910-ben a Gömör vármegyei Feleden (ma: Jesenské) született. Lelkészi oklevelét Debrecenben szerezte; mivel az ottani teológián a kiváló diákok közé tartozott, ezért a magyar állam – két másik társával együtt – a skóciai Edinburghba küldte, hogy az utolsó évfolyamot ott végezze el. Ott ismerte meg jövendő feleségét, aki haláláig támasza...Read More
Baumann István (1864 – 1911) órásmestert a múlt századfordulón régiségkereskedőként és műgyűjtőként is számon tartották. A síremléken eredetileg relief is volt, amely bizonyára az elhunytat ábrázolta. A síremlék a temető II. szektorában található.Read More
A feltárásokat végző szlovák régészek szerint már 896 előtt is emelkedett ezen a helyen egy fából készült morva erődítmény, de ennek még semmiféle nyomát nem sikerült fellelniük. A nagy valószínűséggel a XII. században felépített, és várispánság székhelyéül szolgáló Beckó első, napjainkig fennmaradt írásos említése csak Anonymus történetírótól maradt fenn, aki 1205 után írt róla. A...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bedécs Árpád síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács Máriának...Read More
Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Bedécs Árpádné Bodon Jolán síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy) A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának,...Read More
Bekő Mária népművelő, a település kulturális szereplője, amatőr színházi rendező volt. Az 1960-as évektől nyugdíjba vonulásáig a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Bizottságának szervezőjeként tevékenykedett.Read More
A kovácsoltvas fekete vaskereszten sárgára festett, fehér ágyékkötős Krisztus korpusz van, mögötte aranyszínűre festett fémnyalábok látszanak. A test alatt arany koszorúval körbevett fekete, fémlap látható. A kereszt és a talapzat találkozása csipkézett templombelsőt ábrázoló fémmunka, melyben aranyszínűre festett kelyhet tartó, rózsaszín ruhás alak látható. A szürke kőtalapzaton felirat olvasható, fekete betűkkel.Read More
A Beleházi Bartal család újraalapítója Beleházi Bartal György, alispán, követ, jogtörténész ; Bartal György, az első világháborúban Piavénél elesett császári és királyi huszárkapitány valamint a család további tagjai nyugszanak a sírboltban.Read More
Béle (más néven Nagybélle, szlovákul Jánošíkovo na Ostrove, korábban Malá Belá) Ekecstől 5 km-re nyugatra, az Alistálra vezető mellékút mentén fekszik, a Határ-kanálistól nyugatra. A puszta a második világháború előtt a Nyáry-grófok birtoka volt, majd 1945 után 35 terhelyi szlovák családot telepítettek ide. 1948-ban a nagymegyeri állami gazdaság része lett, ekkor a telepesek nagy része...Read More
Ezt a legimpozánsabb Selmecbányai reneszánsz épületet 1616-ban építtette a bányakitermelő Eggstein Zsigmond von Ehrenegg. Több épület összekötésével alakították ki, s így az általában udvart díszítő loggia az utcai oldalra került. Zárt sarokerkélyét egy csavartoszlopra és két emberarcos ábrázolású gyámkőre emelték. Második emeletével később, a 17. század végén bővítették ki, majd a barokk időszakban fallal bővítették....Read More
A katolikus templom bejáratával szemben áll az a rózsaszín márványkereszt, más néven Bélik-kereszt, amelyet 1838-ban Bélik József szepességi püspök állíttatott egykori zsigárdi híveinek örök emlékére. A kereszt körül megmaradt a kovácsoltvas kerítés egy része. Az öntvény korpuszos kereszt girlandokkal díszített négyszög alakú alapzaton áll. Dezséri Bélik József (Dezsér, 1757. december 1. – Szepeshely, 1847. március...Read More
A templom kertjében áll, a bejárathoz képest a jobb oldalon. A felújitott sárga kőkereszten fehér kő Krisztus függ. Feje fölött fehér INRI felirat látható. Talapzatán Fehér Mária fej dombormű látható, alatta felirat fekete táblán.Read More
Mindannyian tudjuk, hogy a mai napig nem történt meg Esterházy rehabilitációja, és csak az utóbbi években mertek neki méltó emlékhelyet állítani országszerte. A Bényi Kézművesház Egyesület régóta foglalkozik a Bényi Pálfy kastélyba a 2. világháború alatt befogadott Lengyel menekültekkel. És itt jött a képbe Esterházy János is, aki a háttérből segítette menekülésüket és itteni létüket...Read More
A Bény felé vezető út mellett, bal oldalt, melyet 1932-ben Nyitrai Balázs és Retkes Klára állíttatott, található volt egy fakereszt, melyet 1959-ben betonból újra állították a család hozzátartozói, az eredeti korpusszal.Read More
A kastélyépület a 18. század végén épült mint a Berchtold család székhelye, akik Tirolból települtek Fülekre. Napjainkban a gimnáziumnak ad helyet. A kastély később a Stephany és a Herold családok tulajdonába került. 1945 után a járási hivatal épülete lett, és építészeti iskolaként is működött. A gyakori átépítések miatt a kastély eredeti barokk jellegét részben elveszítette....Read More
Bercsényi Miklós 1704 és 1708 között több alkalommal megfordult Érsekújváron. A ferences rendház falán, emeletnyi magasságban látható tábla Tóth András (1858-1929) debreceni szobrász alkotása. Az emléktáblát az első világháború után eltávolították, 1939-ben került vissza a helyére.Read More
Bereck József 1945. március 9-én született a dunaszerdahelyi járásbeli Albár községben. Középfokú tanulmányait a dunaszerdahelyi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végezte. 1963-ban érettségizett, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatója volt 1966-ig. 1971-ben került a Csallóköz – Žitný ostrov járási, majd regionális hetilaphoz, ahol kitartott. 1973-tól a lap főszerkesztőjeként, majd vezető szerkesztőjeként dolgozott. Szépírói munkássága jelentős, 1974...Read More
A tündérek nyomában termett aranyat hamar megtalálta a honfoglaló magyar is. Ősfoglalkozásként hozta magával az aranymosás, vagy ahogy a Csallóközben mondták, az aranyászat mesterségét, alighanem a Don melléki őshazából, s valószínűleg az őshaza szomszédságában lakó alánoktól tanulta el. Tőlük ismerte meg az aranyat és az aranymosás fortélyait is. Ez a kissé romantikusnak tűnő, de igen...Read More
Az emlékművet az üldözöttek, a jog- és vagyonfosztottak, a csehországi kényszermunkára hurcoltak, szülőföldjükről elűzöttek emlékére állították 2014. március 2-án. A község központjában állított emlékmű előtt Bergendi Ferenc polgármester mondott avató beszédet. Az emlékművet egy emberpár, s a hozzá hasonló sorsú további 34 család és 31 további vágkirályfai magyar emlékének állíttatta a község. „Bergendi Mihály falunk...Read More
A bejáratnál mindjárt jobbra látjuk egy csonka oszlopon, pattant húrokkal és tépett nyirettyűvel jelezve, a rozsnyóiak egykori kedvelt és művelt cigányprímásának, Berky Flórisnak, Flóris felírású és a közönség által emelt emlékével ellátott nyughelyét. Berky Flóris a kor számos jelentős személyisége és uralkodója előtt is megcsillogtatta tehetségét, többek közt III. Sándor orosz cár előtt is játszott....Read More
Bese Elek (1831 – 1872), Madar 14. lelkipásztora Bese Elek (1855 – 1872) 17 évig volt Madar lelkipásztora. A madari gyülekezet az egyházkerülethez beadványt nyújtott be, amelyben Bese Elek urat, Madar lelkészét szeretnék leváltatni. „kéri mással fölváltani, mivel … folytonos betegsége miatt hangja gyenge, a vasárnapi közmunkát nem tilalmazza, megválasztásakor a választási okmányt sokan erőszakolva...Read More
