1911. szeptember 19-én, a zsidó újévre szentelték fel a nyitrai neológ zsinagógát, amelyet a helyi zsidó közösség Baumhorn Lipót (1860-1932) tervei alapján építtetett. A neves építész több zsinagógát is tervezett a Magyarország területén, az ő alkotása például a szegedi és az újvidéki a losonci, temesvári vagy a trencséni zsidó imaház. Amikor a nyitrai zsidó közösség...Read More
Trencsénben, az azonos nevű megye székhelyén a zsidóság a 17-18. században jelent meg nagyobb számban. Morvaországból menekültek ide az ottani zsidóüldözések elől. A város falain kívül, annak szomszédságában telepedtek meg – ez a terület mára a történelmi belváros részévé lett. Létszámuk a 19. század utolsó harmadára elérte a város lakosságának mintegy egynegyedét. Az 1868-69-es budapesti...Read More
Ha Gács felújított központi teréről a kastélypark felé indulunk, akkor a várdomb alatti sétányon majd utcán haladva jobb oldalt egy messziről sárgán világító, felújított épület tűnik a szemünkbe. A nem túl magas, díszített homlokzatú épület beilleszkedik a környező lakóépületek közé. Díszítő elemeiből, két tornyocskájáról, a kettő között elhelyezett tíz parancsolatot tartalmazó nyitott könyvről, ablakairól az...Read More
Léván a zsidókról szóló első írásos említés 1713-ból származik. A zsidók tömeges betelepedése azonban csak a 19. század 30-as éveire tehető. 1840-ben megalapították az első egyházközséget és a zsidó iskolát. Két évvel később a lévai zsidók azzal a kérelemmel fordultak a hivatalokhoz, hogy jelöljenek ki helyet temetőjüknek. 1848-ban Léván 100 zsidó lakos élt. A 19....Read More
A középkori Nagyszombatban települt meg Magyarország egyik legrégebbi zsidó közössége a 14. században, de a 15. századtól kitiltották őket a városból, és csak a 18. században térhettek csak vissza. A belvárosban 2 db, 19. században épült zsinagógájuk is áll, egymás tőszomszédságában. A méretre nagyobb az északabbra lévő, melyet a status quo ante zsidó közösség építtetett...Read More
A zsinagógát 1825-ben építették. Stílusjegyei alapján valószínűsíthető, hogy Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860. december 28. – Kisbér, 1932. július 8.) munkája. 1904-ben újították fel, ekkor nyerte el jelenlegi formáját, szecessziós és orientális elemeket vegyítve. A környéken egyedüliként állt a zsidóság szolgálatában, egészen 1948-ig. 1953-tól már csupán magtárként, majd vegyi anyagok raktáraként szolgált, telente pedig fenyőfákat tároltak...Read More
A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés. A békét Bocskai István közvetítésével kötötte II. Rudolf (1552-1612) német-római császár, magyar és cseh király és I. Ahmed Oszmán szultán 1606. november 11-én a Zsitva folyó torkolatánál. Az emlékmű: mészkőből faragott két méter átmérőjű kerekasztal fölé, háromlábú acélszerkezet íve emelkedik. A hat méter magas hídszerkezet hat...Read More
A 18. században emelt, a Sasvári Pietát mintázó Fájdalmas, megkoronázott Szűzet az ugyancsak megkoronázott halott Krisztussal ábrázoló szobrát az Amade család egyik tagja, Amade Tádé gróf felesége emeltette, akinek a nevét a talapzaton is olvashatjuk: „Nyáry Ignatia Heva Bedek et Berencs”. A szépen megformázott értékes szobor talapzatán a több latin nyelvű szöveg mellett a híres...Read More
