Tósnyárasdon, a római katolikus templom szomszédságában álló szobrot 1841-ben állíttatta Varga János és felesége Bossák Mária. A szobrot 1899-ben, majd a rendszerváltás után is restaurálták.
A falu első szakrális kisemléke a Szent Flórián szobor volt, amit 1808. november 5-én emeltetett a falu földesura Perényi János azzal az indokkal, hogy település nem rendelkezik szakrális emlékhellyel. A szobor időközben megrongálodott, és ezért a Tósnyárasdi Önkormányzat 1995-ben felújíttatta. Ma a szobor a falu egyik szinbóluma, számos történelmi megemlékezés (március 15.) helyszíne.
Tósnyárasdon a római katolikus templom mellett, az iskola előtt áll, az 1817-ben létrehozott kereszt. Létrehozója ismeretlen. A kereszten egy tábla látható, ahol az állítás éve van feltüntetve.
A templomhoz vezető úttól jobbra, a kovácsolt vaskerítés mögött közvetlenül látható. Fekete fém kereszt, áttört motívumokkal, virágmintával, ezüstfehér Krisztus-testtel. A test felett fehér INRI felirat található. A korpusz feje jobbra, felfelé fordul, kezei majdnem függőlegesen felszegezve, lábai egymás mellett, párhuzamosan állnak. A test alatt fekvő fém ovális látható, körben virágmotívummal. Ezalatt egy gömbön álló fejetlen,...
Tóth Dániel lakszakállasi lelkész a Komáromi ref. egyházmegye esperese 1835–1839 között. A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.
Tóth Gáspár (Érsekújvár, 1848. január 1. – Csejte, 1902. május 27.) tanulmányait a lévai és érsekújvári al- és a pozsonyi királyi katolikus főgimnáziumban, majd a pesti egyetemen és a kecskeméti jogakadémián végezte. A jogtörténeti államvizsgát 1872-ben tette le. 1870-ben a statisztikai hivatalnál a bírósági szervezési alkalmával a volt selmecbányai királyi törvényszéknél nyert alkalmazást, 1872. január...
A Rados kereszt közelében áll Tóth István (1870-1934) igazgató-kántortanító síremléke egy szép feketemárvány-kereszttel, s azon eme felirattal: „Könyörülj rajtam Istenem!”
Komáromban született 1879. január 12-én, Tóth Albert és Dózsa Lídia földműves szülőktől. Iskoláit Komáromban kezdte, Pápán folytatta és végezte. Érettségi vizsgát Pápán tett 1899. június hóban. A lelkészképesítő vizsgákat is itt tette: 1903 szeptemberében, illetve 1904 szeptemberében. Az 1903. év március hó 12-én – mint IV. éves teológust – az egyházhatóság Komáromba rendelte segédlelkésznek, ilyen...
2017. szeptember 29-én, pénteken ünnepélyes keretek közt Tóth Károly-emléktáblát lepleztek le szülőfalujában, Vághosszúfalun. A Fórum Intézet 2016-ban elhunyt alapító igazgatójának életét és tevékenységének hatását Tóth Pál polgármester, valamint Öllös László, a Fórum Intézet elnöke méltatta. Az emléktáblát Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke leplezte le. A zenét Kovács Koppány szolgáltatta. Az emléktáblán látható...
Tóth Lajos a rendszerváltás utáni korszak első, demokratikusan választott polgármestere a községnek. 1994-ben emléktáblát állíttat a második világháború hősi halottainak és áldozatainak a református templomban. A templomszentelés alkalmából elismerő oklevelet kap Dr. Mikó Jenő református püspöktől. Nevéhez fűződik a belső sori út portalanítása és leaszfaltozása.
A gazdatiszt vagy intéző, ritkábban jószágkormányzó, jószágigazgató, ispán, kasznár, kulcsár a 20. század közepéig a nagybirtokok, uradalmak gazdálkodását a tulajdonos megbízásából irányító, általában szakképzett személy volt. A 18. század végén Festetics György gazdatisztek képzése céljából alapította a keszthelyi Georgikont. Száz évvel később, 1900-ban már törvény szabályozta a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyt. E törvény...
A sírban Dr. Tóth Zoltán apai nagyszülei nyugosznak. A Nagykeszin 1883. december 5-én született Dr. Tóth Zoltán (+ 1940) az Ifjú Vakok Intézete, később a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt. Ő dolgozta ki a gyógyító-neveléstudományi rendszert és a négyéves egységes (nem szakosított) gyógypedagógiai tanárképzési koncepciót.
Az Antolik-kereszttől nem messzire, egy kicsit délebbre, ugyancsak a csábi út mellett, egy új ház kertjében áll ma egy másik, halványsárga színű kőkereszt, Tóth Pesta István keresztje. Az egylépcsős talapzat díszes szegéllyel keretezett oszlopán ez a dedikáció olvasható: „Az Úr Isten/ dicsőségére emeltette TÓTH PESTA ISTVÁN és neje BOLDOG VERONA és csalágya/ 1918”. Az oszlopfő...
A falu közepén, a kultúrház mellett, a templom felé vezető út jobb oldalán látható a múlt század eleji feszület, a Tóth-Híves-kereszt, amit itt Klacsánszky-keresztként vagy Estyi-keresztjeként is emlegetnek. Az INRI feliratos, vaskorpuszos kőkereszt (homokkő?) egy egylépcsős betontalapzaton áll. A téglalap alakú oszlop dedikációval ellátott, az oszlop díszes, azon újabb két lépcső a mérsékelten díszített szárvégű...
A mai Trencséni vár Trencsén városának szívében, a várhegy (Mária-hegy) mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött. A meglehetősen nagy alapterületű vár viszonylag jól felújított. A várhegy három oldalról igen meredek, csak a déli részén lankásabb. A vár nemcsak Trencsén városának jellegzetes látnivalója, hanem az egész középső Vág mentének. A vár az 1877-ben alapított Trencséni Múzeum...
„A város védművének két kapujából mára csak egy maradt. A 19. század 70-es éveiben a kis és nagy megyeház közt még egy torony emelkedett, melynek alján kapu vezetett – ép olyan alaku, mint a fennálló városház melletti torony. (Innét alsó felső kapu elnevezés). E kettő védfallal volt összekötve és teljesen elzárható.“ A15. század elején emelt...
II. Rákóczi Ferenc fejedelem stratégiai elképzelésének megfelelően 1708-ban a Habsburg-kormányzat politikája miatt elégedetlen sziléziai rendekkel kívánt közvetlen együttműködést megteremteni. A Szilézia irányában végrehajtandó hadművelettel egyrészt tehermentesíteni kívánta a hadszíntérként addigra már erősen kimerült magyar területeket, másrészt folyosót kívánt nyitni a porosz trónörökös számára, aki az előző évi ónodi trónfosztást követően nem zárkózott el az üresnek...
1710 nyarán hatalmas pestisjárvány pusztított a városban. A fekete halál (latinul: atra mors) 1600 ember életét oltotta ki Trencsénben. Ennek emlékére a jezsuiták, Illésházy Miklós (1653-1723) főispán segítségével 1712-ben, a város főterén emlékoszlopot emeltek, amelyet a jezsuita (később piarista) templom újjáépítésén dolgozó bécsi kőfaragók készítettek el barokk stílusban.
A későbbi trencséni várszikla egy nem mindennapi leletet őriz. A markomann háborúk (165-180) utolsó éveiben egy római különleges egység mindösszesen 855 katonája ellenséges területen a mai Trencsén helyén, az ókori Laugaricio-ban telelt át, amely a biztonságos Római birodalom határától mintegy 130 kilométerre volt található. A Kr. u. 179/180-ra datált felirat, ezen hősies győzelemnek állít emléket....
A trencséni jezsuita (korábban jezsuita) templom a magyarországi barokk művészet egyik gyöngyszeme, amely messze a határokon túl igen nagy elismertségre tett szert. A jezsuitákat először a szomszédos szkalkai apátságban telepítette le, Püsky János nyitrai püspök 1645-ben, hogy régen tervezett magyarországi jezsuita noviciátust felépíthessék, de mivel kedvezőbb lehetőséget láttak a trencséni megtelepedésben, 1646-ben átköltöztek a szomszédos...
A Tresztyánszkyak a falu neves birtokosai voltak, kiknek eredete II. Endre királyig vezethető vissza. Keszi Szög nevű részén a 18. században építették klasszicista kúriájukat. A család egyik ismert tagja, aki a megye számvetője volt, Stummer Emerenciát, az Ipolyi-rokont vette feleségül. Gyermekük volt Tresztyánszky Bertalan honti főügyész, Gyürki Emília férje, aki a később emelt temetőbeli sírkápolnában...
Az a nép, amely elfelejti múltját, nem érdemli meg a jövőt. Ez a gondolat vezérelte a Csemadok Peredi Alapszervezetét a Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából, amikor emléktábla készítését kezdeményezte. Szándékukat a polgármesterasszony és az önkormányzat felkarolta, sőt nagylelkű támogatóként Czakó Péter képviselő, Modrovics Richárd és a PPT is hozzájárult az emlékmű elkészíttetéséhez. Az emlékmű Csillag...
A templom tövében néhány éve készített gyalogos fahíd teszi lehetővé, hogy a két ország állampolgárai – Őrhalom és Ipolyvarbó lakosai – találkozzanak anélkül, hogy több 10 km-t utaznának fölöslegesen. A magyarországi oldalon, egy kis dombon áll a Trianon emlékkereszt, amit 2008. június 7-én, az Ipoly partján, a két, hajdan szinte összetartozó nógrádi falu határában állítottak. Gemer Ferenc...
A 2008. november 1-jén leleplezett, a városi játszópark mellett felállított, a nemzeti egységet szimbolizáló kopjafa-emlékmű a várpalotai Trianon Múzeum ajándéka.
