A templomkertben klasszicista kőkereszt áll magas talapzaton. A keresztet 1776-ban állították Bódi Márton pap ajándékaként, Dávid Gáspár dékánért. A hívők hálájuk jeléül Bódit a kereszt mellé temették el.
[A templomkertben] látható az a négylépcsős, csipkézett szárú, vaskorpuszos templomkerti kőkereszt, melynek dedikációján ezt olvassuk: „Isten dicsőségére álítá BURIS MÁRIA 1908.” A helybeliek szerint a középparaszti szintű gyermektelen házaspár valószínűleg fohászként vagy Isten iránti elkötelezettsége jeléül emeltette a szép korpuszos kőkeresztet.
A római katolikus templom előtt álló szoborcsoport három időszakot ölel fel. 1820-ban Lavitska József Úr Istennek tiszteletére állíttatta a nagykeresztet. A világháborúkat követően a nagykereszt mindkét oldalára helyezték el az 1. és 2. világháború márványtábláit. 1997-ben a faluból kitelepítettek találkozója alkalmából emléktáblát (Hazahív a harangszó emléktábla) helyeztek a nagykeresztre. Az 1. és 2. világháború hőseinek...
A Szent Mihály arkangyal római katolikus templom kertjében áll az 1657-ben készített feszület, amelyet 1898-ban renováltak, ezenkívül még ott található Szent Vendel szobra a 19. század második harmadából.
A mai falu központjában, a Csábi-patak és a Keszihóci-patak összefolyásának közelében már a templomépítés előtt is állt a feszület, amely ma is látható. A Templomkerti vagy Czibula-kereszt dedikációja így szól: “Isten dicsőségére/ Czibula György/ álíttá/1871.” Az állíttató később alapítványt is tett az emlék fenntartása céljából. Az 1912-es Canonica visitatio jegyzi Czibula György 1875-ös keresztalapítványát. A...
A falu központjától Leszenye irányában, a templom szomszédságában állnak az egykori kastély romjai. Az 1970-es évekig lakott épület mára romos, falai épphogy állnak, de látható még az ablakok felett az íves díszítés. A tatár-török időkben épült kastélynak a 14. században a Terbegecz család volt a gazdája, de éltek itt Majthényiak, Plachyak, Würtzlerek, Okolicsányiak.
A Mária Terézia úton látható a „Terézvárosi kath. templom, mely a Sz. Háromság tiszteletére van felavatva. E templom alapkövét 1734-ben ápril. 15-ikén tette le Berényi József püspök, Esterházy primás vicáriusa, Mack Mátyás pozsonyi plébános pedig 1738-ban máj. 18-ikán szentelte fel. Benne az isteni tiszteletet s a lelkészi teendőket egy a Sz. Mártonról nevezett belvárosi plébánia...
Terray Gyula (Vizesrét, Gömör megye, 1844. november 16. – Rozsnyó, 1925. augusztus 15.) evangélikus főesperes, lelkész. Az Evangélikus családi lap 1911. július 16-án megjelent számában az alábbiakat olvashatjuk Terray Gyuláról: „Mint már a múlt számunkban is jeleztük, Terray Gyulát a király udvari tanácsossá nevezte ki, kinek életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Terrey Gyula 1844. évi...
A községben szerzett birtokot IV. Tersztyánszky Gáspár (1673-1739), akinek neje Blaskóczy Eszter Zsuzsanna volt, s elsőként költöztek Nagyfaluba. Három fia volt (Sándor, Mihály, Gáspár), akik közül a családot I. Mihály (1700-1774) gyarapította – ő már Nagyfalun született, s neje Brenitzky Anna volt. Az ő fiuk II. Mihály (1753-1825) Koháry grófnál volt hivatalnok, majd Hont megye...
A Téry menedékház a legmagasabban található egész évben üzemelő turistaház a Magas-Tátrában. A ház 1899-ben épült, kezdetek óta a selmecbányai „szegények orvosának”, Téry Ödönnek a nevét viseli. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Budapesti Osztályának 1889. május 28-án tartott gyűlésén Téry Ödön javasolta egy menedékház építését, közvetlenül a hegység csúcsainak lábánál, a Szepesi-Öt-tó-katlanában. A haladó szellemű...
A XVI-XVII. században virágzott a városban az iskolai színjátszás. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc a városban időzve „a jezsuitákhoz ment”, ahol Mátyás király életéről szóló előadást tekintett meg, és „tovább három óránál ott mulatott őfelsége”. Az első, 1789-ben megnyílt színházépületben közel két évtizedig csak német társulatok játszottak. A hivatásos magyar színház XIX. századi kezdetei összefonódnak Miskolc...
Thaly Kálmán 1839. január 3. született a Komárom vármegyei Csépen elszegényedett köznemesi családban, iskoláit pozsonyi evangélikus líceumban és a pápai református gimnáziumban végezte. Édesapja, Thaly Lajos, Debrecenben végzett jogász volt, aki megyei hivatalnokként igyekezett családja számára a szükséges jövedelmet biztosítani. A forradalom alatt főhadipénztárnok volt Komáromban, de hivatalát a császári kormányzat alatt is megőrizte. 1850-ben...
Thököly Imre hamvai Budapesten A „kuruc király” 1699-ben, II. Rákóczi Ferenc fejedelem pedig tizenkét évvel késõbb, 1711-ben vett kényszerû, örök búcsút hazájától. A kis-ázsiai Nikomédia (1705), illetve Rodostó (1735) nagy halottja a történelmi viharok hosszú évszázadai során idegen, török földben nyugodott. Thaly Kálmánnak és lelkes társainak kezdeményezésére, majd Wekerle Sándor miniszterelnök felterjesztésére I. Ferenc József...
Torzó család. (Nosziczi) Trencsén vármegye régiebb nemes családainak egyike. Azon megyében Puchó mezőváros fölött a Vág balpartján fekszik a család ősi fészke Noszicz helysége, hol a családnak a megnemesítés előtt elmaradt ivadéka máig is él Turza néven. Innen a család egyik ága kiemelkedvén, Trencsén sz. kir. városába telepedett, hol a városi polgárok sorában találjuk már...
A Felvidék északnyugati részén fekszik a Vág völgyében Nagybiccse. A XVI. században az Imreffy és Kosztka család birtokában lévő udvarház 1547-ben elpusztult. A zavaros tulajdonviszonyok akkor tisztázódtak, amikor a Felvidék akkori legfontosabb mecénás-familíájából való Thurzó Ferenc 1563-ban megvette az uradalmat. A közeli zsolnalitvai és távolabbi árvai vár megközelíthetetlen, jól védhető hegyi várként töltötte be funkcióját,...
Tichy Gyula (Rimaszombat, 1879. augusztus 28. – Rozsnyó, 1920. június 20.) festőművész, grafikus, Tichy Kálmán festőművész bátyja. Tichy Gyula Rozsnyón érettségizett, és rajztehetsége már a gimnáziumi évek alatt megmutatkozott. Főleg édesapja és nagynénje figyelmes vezetése mellett kezd bontakozni tehetsége. „Ragyogóan boldog gyermekkorom, napsugaras ifjúságom színt, fényt tőlük kapott” – vallja Önéletrajzi Szótár című, 118 lapból...
Tichy Kálmán (Rozsnyó, 1888. okt. 31. – Budapest. 1968. okt. 22.): festő, grafikus, író. Édesapja Tichy Mihály (királyi) járásbíró, bátyja Tichy Gyula festőművész volt. Münchenben Hollósy Simon szabadiskolájában (1906), majd 1907–11-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Grafikatanára Olgyai Viktor volt. Első grafikáit már főiskolás korában kiállították, ekkor jelentek meg első írásai is a Rozsnyói Híradóban,...
2018 augusztusában, születésének 130. és halálának 50. évfordulója alkalmából rendezvénysorozattal emlékeztek meg Rozsnyón Tichy Kálmánról (1888-1968), a város neves szülöttéről. Sokoldalú személyiség volt, és bár elsősorban festőként, grafikusként ismerte a közönség, ugyanakkor kiváló muzeológus, helytörténész, tanár, publicista, irodalmár volt, valamint fotósként is tevékenykedett. Mint a Rozsnyói Városi Múzeum igazgatója elévülhetetlen érdemeket szerzett, nagyban hozzájárult a...
A Kisboldogasszony-kápolna előtt rózsaszín márvány klasszicista központi kereszt áll. 1808-ban Tímár Erzsébet emeltette Godek Ferenc és Ürge Ferenc emlékére. A magas négyszög alakú talpazaton álló kis kőkeresztet a közelmúltban az eredeti formájában felújították, alul a halál reliefje látható.
