A hívek a szlovákgyarmati templomkerti keresztet a templomszentelés emlékére állíttatták 1993-ban. Az INRI feliratos műkő kereszten öntöttvas korpusz található.
Isten házának külső szakrális terében találhatjuk a XIX. századi templomkeresztet. A csipkézett szárvégű, INRI-feliratos homokkő kereszt egy magas oszlopfőn áll. Rajta fehér vaskorpusz látható, jobbra fordított Krisztus-fejjel, kék ágyéktakaróval. A talapzat oszlopán ez a dedikáció olvasható: Az Isten dicsőségére fölállíttatta Lukács Ferencz és Szalai Borbála 1889-ben.
A templom előtt álló homokkőkereszt, melyen ezüstözött Krisztus korpusz látható. Az ég felé néző Jézus lábai zártak, testén ágyékkötő. A kereszt talapzatán felirat olvasható.
Az Első Magyar Szent Család szoborcsoport mellett 1828-ban emelt homokkő kereszt áll homokkő korpusz-szal. Ez lehetett a templom körül húzódó és a múlt században felszámolt temető központi keresztje. A keresztet 1999-ben újították fel.
A templomkertben klasszicista kőkereszt áll magas talapzaton. A keresztet 1776-ban állították Bódi Márton pap ajándékaként, Dávid Gáspár dékánért. A hívők hálájuk jeléül Bódit a kereszt mellé temették el.
[A templomkertben] látható az a négylépcsős, csipkézett szárú, vaskorpuszos templomkerti kőkereszt, melynek dedikációján ezt olvassuk: „Isten dicsőségére álítá BURIS MÁRIA 1908.” A helybeliek szerint a középparaszti szintű gyermektelen házaspár valószínűleg fohászként vagy Isten iránti elkötelezettsége jeléül emeltette a szép korpuszos kőkeresztet.
A római katolikus templom előtt álló szoborcsoport három időszakot ölel fel. 1820-ban Lavitska József Úr Istennek tiszteletére állíttatta a nagykeresztet. A világháborúkat követően a nagykereszt mindkét oldalára helyezték el az 1. és 2. világháború márványtábláit. 1997-ben a faluból kitelepítettek találkozója alkalmából emléktáblát (Hazahív a harangszó emléktábla) helyeztek a nagykeresztre. Az 1. és 2. világháború hőseinek...
A Szent Mihály arkangyal római katolikus templom kertjében áll az 1657-ben készített feszület, amelyet 1898-ban renováltak, ezenkívül még ott található Szent Vendel szobra a 19. század második harmadából.
A mai falu központjában, a Csábi-patak és a Keszihóci-patak összefolyásának közelében már a templomépítés előtt is állt a feszület, amely ma is látható. A Templomkerti vagy Czibula-kereszt dedikációja így szól: “Isten dicsőségére/ Czibula György/ álíttá/1871.” Az állíttató később alapítványt is tett az emlék fenntartása céljából. Az 1912-es Canonica visitatio jegyzi Czibula György 1875-ös keresztalapítványát. A...
A falu központjától Leszenye irányában, a templom szomszédságában állnak az egykori kastély romjai. Az 1970-es évekig lakott épület mára romos, falai épphogy állnak, de látható még az ablakok felett az íves díszítés. A tatár-török időkben épült kastélynak a 14. században a Terbegecz család volt a gazdája, de éltek itt Majthényiak, Plachyak, Würtzlerek, Okolicsányiak.
A Mária Terézia úton látható a „Terézvárosi kath. templom, mely a Sz. Háromság tiszteletére van felavatva. E templom alapkövét 1734-ben ápril. 15-ikén tette le Berényi József püspök, Esterházy primás vicáriusa, Mack Mátyás pozsonyi plébános pedig 1738-ban máj. 18-ikán szentelte fel. Benne az isteni tiszteletet s a lelkészi teendőket egy a Sz. Mártonról nevezett belvárosi plébánia...
Terray Gyula (Vizesrét, Gömör megye, 1844. november 16. – Rozsnyó, 1925. augusztus 15.) evangélikus főesperes, lelkész. Az Evangélikus családi lap 1911. július 16-án megjelent számában az alábbiakat olvashatjuk Terray Gyuláról: „Mint már a múlt számunkban is jeleztük, Terray Gyulát a király udvari tanácsossá nevezte ki, kinek életrajzi adatait a következőkben ismertetjük: Terrey Gyula 1844. évi...
A községben szerzett birtokot IV. Tersztyánszky Gáspár (1673-1739), akinek neje Blaskóczy Eszter Zsuzsanna volt, s elsőként költöztek Nagyfaluba. Három fia volt (Sándor, Mihály, Gáspár), akik közül a családot I. Mihály (1700-1774) gyarapította – ő már Nagyfalun született, s neje Brenitzky Anna volt. Az ő fiuk II. Mihály (1753-1825) Koháry grófnál volt hivatalnok, majd Hont megye...
A Téry menedékház a legmagasabban található egész évben üzemelő turistaház a Magas-Tátrában. A ház 1899-ben épült, kezdetek óta a selmecbányai „szegények orvosának”, Téry Ödönnek a nevét viseli. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Budapesti Osztályának 1889. május 28-án tartott gyűlésén Téry Ödön javasolta egy menedékház építését, közvetlenül a hegység csúcsainak lábánál, a Szepesi-Öt-tó-katlanában. A haladó szellemű...
A XVI-XVII. században virágzott a városban az iskolai színjátszás. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc a városban időzve „a jezsuitákhoz ment”, ahol Mátyás király életéről szóló előadást tekintett meg, és „tovább három óránál ott mulatott őfelsége”. Az első, 1789-ben megnyílt színházépületben közel két évtizedig csak német társulatok játszottak. A hivatásos magyar színház XIX. századi kezdetei összefonódnak Miskolc...
