A Rados kereszt közelében áll Tóth István (1870-1934) igazgató-kántortanító síremléke egy szép feketemárvány-kereszttel, s azon eme felirattal: „Könyörülj rajtam Istenem!”Read More
Komáromban született 1879. január 12-én, Tóth Albert és Dózsa Lídia földműves szülőktől. Iskoláit Komáromban kezdte, Pápán folytatta és végezte. Érettségi vizsgát Pápán tett 1899. június hóban. A lelkészképesítő vizsgákat is itt tette: 1903 szeptemberében, illetve 1904 szeptemberében. Az 1903. év március hó 12-én – mint IV. éves teológust – az egyházhatóság Komáromba rendelte segédlelkésznek, ilyen...Read More
2017. szeptember 29-én, pénteken ünnepélyes keretek közt Tóth Károly-emléktáblát lepleztek le szülőfalujában, Vághosszúfalun. A Fórum Intézet 2016-ban elhunyt alapító igazgatójának életét és tevékenységének hatását Tóth Pál polgármester, valamint Öllös László, a Fórum Intézet elnöke méltatta. Az emléktáblát Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke leplezte le. A zenét Kovács Koppány szolgáltatta. Az emléktáblán látható...Read More
Tóth Lajos a rendszerváltás utáni korszak első, demokratikusan választott polgármestere a községnek. 1994-ben emléktáblát állíttat a második világháború hősi halottainak és áldozatainak a református templomban. A templomszentelés alkalmából elismerő oklevelet kap Dr. Mikó Jenő református püspöktől. Nevéhez fűződik a belső sori út portalanítása és leaszfaltozása.Read More
A gazdatiszt vagy intéző, ritkábban jószágkormányzó, jószágigazgató, ispán, kasznár, kulcsár a 20. század közepéig a nagybirtokok, uradalmak gazdálkodását a tulajdonos megbízásából irányító, általában szakképzett személy volt. A 18. század végén Festetics György gazdatisztek képzése céljából alapította a keszthelyi Georgikont. Száz évvel később, 1900-ban már törvény szabályozta a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyt. E törvény...Read More
A sírban Dr. Tóth Zoltán apai nagyszülei nyugosznak. A Nagykeszin 1883. december 5-én született Dr. Tóth Zoltán (+ 1940) az Ifjú Vakok Intézete, később a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatója volt. Ő dolgozta ki a gyógyító-neveléstudományi rendszert és a négyéves egységes (nem szakosított) gyógypedagógiai tanárképzési koncepciót.Read More
Az Antolik-kereszttől nem messzire, egy kicsit délebbre, ugyancsak a csábi út mellett, egy új ház kertjében áll ma egy másik, halványsárga színű kőkereszt, Tóth Pesta István keresztje. Az egylépcsős talapzat díszes szegéllyel keretezett oszlopán ez a dedikáció olvasható: „Az Úr Isten/ dicsőségére emeltette TÓTH PESTA ISTVÁN és neje BOLDOG VERONA és csalágya/ 1918”. Az oszlopfő...Read More
A falu közepén, a kultúrház mellett, a templom felé vezető út jobb oldalán látható a múlt század eleji feszület, a Tóth-Híves-kereszt, amit itt Klacsánszky-keresztként vagy Estyi-keresztjeként is emlegetnek. Az INRI feliratos, vaskorpuszos kőkereszt (homokkő?) egy egylépcsős betontalapzaton áll. A téglalap alakú oszlop dedikációval ellátott, az oszlop díszes, azon újabb két lépcső a mérsékelten díszített szárvégű...Read More
A mai Trencséni vár Trencsén városának szívében, a várhegy (Mária-hegy) mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött. A meglehetősen nagy alapterületű vár viszonylag jól felújított. A várhegy három oldalról igen meredek, csak a déli részén lankásabb. A vár nemcsak Trencsén városának jellegzetes látnivalója, hanem az egész középső Vág mentének. A vár az 1877-ben alapított Trencséni Múzeum...Read More
„A város védművének két kapujából mára csak egy maradt. A 19. század 70-es éveiben a kis és nagy megyeház közt még egy torony emelkedett, melynek alján kapu vezetett – ép olyan alaku, mint a fennálló városház melletti torony. (Innét alsó felső kapu elnevezés). E kettő védfallal volt összekötve és teljesen elzárható.“ A15. század elején emelt...Read More
II. Rákóczi Ferenc fejedelem stratégiai elképzelésének megfelelően 1708-ban a Habsburg-kormányzat politikája miatt elégedetlen sziléziai rendekkel kívánt közvetlen együttműködést megteremteni. A Szilézia irányában végrehajtandó hadművelettel egyrészt tehermentesíteni kívánta a hadszíntérként addigra már erősen kimerült magyar területeket, másrészt folyosót kívánt nyitni a porosz trónörökös számára, aki az előző évi ónodi trónfosztást követően nem zárkózott el az üresnek...Read More
1710 nyarán hatalmas pestisjárvány pusztított a városban. A fekete halál (latinul: atra mors) 1600 ember életét oltotta ki Trencsénben. Ennek emlékére a jezsuiták, Illésházy Miklós (1653-1723) főispán segítségével 1712-ben, a város főterén emlékoszlopot emeltek, amelyet a jezsuita (később piarista) templom újjáépítésén dolgozó bécsi kőfaragók készítettek el barokk stílusban.Read More
A későbbi trencséni várszikla egy nem mindennapi leletet őriz. A markomann háborúk (165-180) utolsó éveiben egy római különleges egység mindösszesen 855 katonája ellenséges területen a mai Trencsén helyén, az ókori Laugaricio-ban telelt át, amely a biztonságos Római birodalom határától mintegy 130 kilométerre volt található. A Kr. u. 179/180-ra datált felirat, ezen hősies győzelemnek állít emléket....Read More
A trencséni jezsuita (korábban jezsuita) templom a magyarországi barokk művészet egyik gyöngyszeme, amely messze a határokon túl igen nagy elismertségre tett szert. A jezsuitákat először a szomszédos szkalkai apátságban telepítette le, Püsky János nyitrai püspök 1645-ben, hogy régen tervezett magyarországi jezsuita noviciátust felépíthessék, de mivel kedvezőbb lehetőséget láttak a trencséni megtelepedésben, 1646-ben átköltöztek a szomszédos...Read More
A Tresztyánszkyak a falu neves birtokosai voltak, kiknek eredete II. Endre királyig vezethető vissza. Keszi Szög nevű részén a 18. században építették klasszicista kúriájukat. A család egyik ismert tagja, aki a megye számvetője volt, Stummer Emerenciát, az Ipolyi-rokont vette feleségül. Gyermekük volt Tresztyánszky Bertalan honti főügyész, Gyürki Emília férje, aki a később emelt temetőbeli sírkápolnában...Read More
Az a nép, amely elfelejti múltját, nem érdemli meg a jövőt. Ez a gondolat vezérelte a Csemadok Peredi Alapszervezetét a Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából, amikor emléktábla készítését kezdeményezte. Szándékukat a polgármesterasszony és az önkormányzat felkarolta, sőt nagylelkű támogatóként Czakó Péter képviselő, Modrovics Richárd és a PPT is hozzájárult az emlékmű elkészíttetéséhez. Az emlékmű Csillag...Read More
A templom tövében néhány éve készített gyalogos fahíd teszi lehetővé, hogy a két ország állampolgárai – Őrhalom és Ipolyvarbó lakosai – találkozzanak anélkül, hogy több 10 km-t utaznának fölöslegesen. A magyarországi oldalon, egy kis dombon áll a Trianon emlékkereszt, amit 2008. június 7-én, az Ipoly partján, a két, hajdan szinte összetartozó nógrádi falu határában állítottak. Gemer Ferenc...Read More
A 2008. november 1-jén leleplezett, a városi játszópark mellett felállított, a nemzeti egységet szimbolizáló kopjafa-emlékmű a várpalotai Trianon Múzeum ajándéka.Read More
2020. június 6-án Trianon 100. évfordulójára emlékeztek Nagymegyeren, ahol a megemlékezés mellett alapkőletételre is sor került. Az alapkő mottójául Wass Albert Üzenet haza című költeményének fő sorai szolgáltak: ,,…a kő marad…!” Az emlékünnepély helyszíne a Szent István park volt. Ünnepi beszédet mondott Bittera Zsuzsanna, a Csemadok nagymegyeri szervezetének elnöke, fellépett Csémi Andrea és lánya, Csémi...Read More
2020. június 4-én este a szép számban összegyűlt helyieket Lentulay István önkormányzati képviselő köszöntötte, akinek nemcsak az egész megemlékezés, hanem az emlékmű megvalósulása is köszönhető. A kultúrház előtt összegyűlt tömeg átvonult a temetőbe, ahol a közadakozásból megvalósult kopjafát az est végén leleplezték. A népművészeti motívumokkal díszített, tölgyfából faragott emlékoszlop Demeter József erdélyi fafaragó alkotása. Az...Read More
A Rákos Vidéke című hetilap 1928. július 22-én így számol be Tschörner József elhunytáról: „Tschörner József, a késmárki állami szövőipari szakiskola megszervezője, s a cseh megszállásig volt igazgatója, hosszas betegség után elhunyt. A magyar szövőipar megteremtésével és fejlesztésével elévülhetetlen érdemeket szerzett, s több különleges szövőgép feltalásával és tökéletesítésével külföldön is ismertté tette nevét. Gépeit még...Read More
Tuba Gáspárné, sz. Zsemlye Hermina (1868-1948) Ekelen született. Férje Tuba Gáspár 1886-1887 között segédlelkészként szolgált Kulcsodon. Leánya Tuba Hermina Gáspár József kulcsodi lelkész felesége lett. Férje halála után lányához költözött. Az ekeli temetőben nyugszanak Tuba Gáspár (1862-1922) lelkipásztor, Tuba Pál (1904-1929) református tanító és Tuba Károly (1893-1939) lelkipásztor.Read More
Túrós János, mint református kántortanító Uzapanyiton kezdett tanítani a református iskolában (1932-1945 között). A jog fosztottság éveiben bolti eladó volt Uzapanyiton az élelmiszer boltban. Közben egyházi szolgálatot is ellátott: vasárnaponként-a lelkész hiány miatt a református templomban prédikált. 1953 és 1957 között Pelsőcön tanít, 1957 és 1959 között igazgatói tisztséget töltött be a Bátkai Magyar Tannyelvű...Read More
1924-ben készült el a temetőben található Turul emlékmű is az első világháboróban elesettek tiszteletére. Később kiegészítették a 2. világháború hősi halottainak nevével is. Az eredeti madarat 1999-ben ellopták, helyére új Nagy Lajos szobrászművész alkotása került. (Magyarországon összesen legalább 195 turul szobor áll 183 településen. Szlovákia területén 8, Ukrajna területén 5, Erdélyben 32, Partiumban 16, Délvidéken...Read More
